Egy cikksorozatott készítek legendás wobblerekről, márkákról és emberekről. Lehet, hogy szentimentális vagyok, de szeretem, ha van története, sztorija egy műcsalinak vagy egy horgászbotnak, és ez gyakran hozzásegít, hogy hogyan lehetek vele eredményesebb.
Kb. 5 éve kerültek a perifériánkba a RAPALA pergetőbotjai, igaz akkor csak az internetnek köszönhetően, Kanadán és néhány ázsiai országon kívül senki sem találkozott vele, mert a Shimano horgászbotoknak nem csinált házon belül konkurenciát. Viszont most, hogy a Shimi kikerült a képből, azaz direkt beszállítós lett és önmagát képviseli saját raktárral, így megnyílt az út a Rapala előtt.
Horgokról ritkán esik szó, valahogy érzékeny téma, sokan úgy vannak vele, mint a fogorvossal: ha megbarátkozott eggyel, akkor nehezen vált. Pedig itt lenne az ideje, mert a klasszikus „bevált” márkákkal megállt az idő, nem haladtak a korral.
Mindig öröm bemutatni egy újítást, pláne akkor, aminek a létrejötte hozzám kötődik. Nem, nem a Jika-rig módszerében, hanem a hozzá használt ólom létrejöttében. Hogyan emelheted magasabb szintre a gumicsalikkal való pergetést? Mutatom!
Őszi - téli pergetésnél az álmatag ragadozók ingerlésére gyakran szükség van egy kis pluszra.
Ismerősen cseng a név: Toray? Nem véletlen, mivel Japán óriás vegyipari vállalatáról van szó, amely 1926 óta van jelen a világban. A horgászatban a carbon bot alapanyagról híresek és a zsinórokról! Ez utóbbiak kerültek be a kínálatunkba - ismerkedj meg velük!