Belemarkolok a homokba, visszacsorgatom az ujjaim között, és a homok, mint az elmúlt idő, visszatér a többihez és összekeveredik velük...(1.) Most itt vagyok a parton, a tó felszíne a vihar után végre kisimult, pont úgy, ahogyan kavargó gondolataim kusza sorai. Eszembe is jutott egy régebben hallott gondolat, miszerint: Az emberek azt állítják, hogy múlik az idő, az idő viszont csak mosolyog, mert látja, hogy az emberek múlnak...

Halat ott könnyű fogni, ahol sok van. Ezzel a közhellyel nem nagyon lehet vitatkozni. Viszont vannak olyan helyzetek, amikor még a felkészült horgász szája is tátva marad. Hiába a halbőség, a halak horogra kerítése nem mindig egyszerű feladat.

Újra Harsány volt az úti cél! Emlékszem, álmosan bámultam ki az „anyósülésről” a kora hajnali sötétségre, amikor az futott át a gondolataimban, hogy ma pontosan negyedszer indulok "Borsodba". Valamitől furán hatott minden, a néptelen autópálya is titokzatosnak tűnt. Mint egy hosszú, kanyargós „csúszda”, úgy vitt minket le, egész a „vízig”, de az útszéli táblák és épületek felettébb gorombán suhantak el mellettünk. Áron stabilan fogta a kormányt, a "tempomat" besegített, de éreztem rajta, hogy nagyon ott lenne már. Csak remélni tudtam, hogy a varázslatos víz, amely elhozta barátom számára a nagy pontyokat, hozzám is kegyes lesz. Még sötétségben érkeztünk, nem is csoda hát, hogy mi voltunk az elsők a parkolóban.

Kikből lesznek a specialisták? Kikből lesznek a hosszú távon eredményes horgászok? Kik válnak egy-egy módszer szakértőivé? Azt gondolom nem tévedek, ha azt mondom: azokból akik a legtöbbet teszik érte... Látva egy-egy horgász folyamatos sikereit, olykor mindannyian elgondolkodunk azok okain. Hogy csinálja? Szerencséje van? Úgy vélem a szerencse, nem más mint az akarat találkozása a lehetőséggel! A szerencse tehát nem önálló életet él. Annak adataik meg, aki - mint említettem - tesz is érte! Az alábbi sorokon keresztül kövessétek Ti is nyomon, Toman Áron barátom nem éppen szokványos kalandjait nagy figyelemmel. Áronban, olyan elszánt feeder horgászt ismertem meg, akinek akaratereje, érdeklődő, örökké fejlődni akaró, és képes karaktere, példaértékű lehet mindannyiunk előtt. Black Cap

Az elmúlt években folyamatosan jutottak el hozzám a „jó hírek”. Hatalmas pontyokról szóltak a beszámolók… sok-sok nagytestű hal kifogásáról, ráadásul igen rövid időn belül. Valahogy azonban úgy alakult, hogy sosem jutottam el Harsányba. A motivációm egyre csak nőtt, miközben a víz megmaradt álmaim nagy pontyainak, ködös és távoli oázisaként…

Megszokott és természetes dolog, hogy a horgászok hétvégéken kelnek útra, keresik fel a vizek partjait, egész napos, vagy akár teljes hétvégés halfogás reményében. A dolgos hétköznapok után szinte alig várja az ember, hogy kijusson az oly vágyott közegbe, egyetlen hátránya ennek, hogy a halban gazdag horgászhelyeken szinte már hajnalban megkezdődik a harc... Ki fog bejutni, ki ül a legjobb helyre...