A természet épphogy ébredezik, a vizek partjai felettébb „fakó” arcukat mutatják a korán kimerészkedő horgásznak. Nincs ez másképp a Tisza Tavon sem… a nádas még sárgás-szürkés, és a téli alacsony vízszint komor, „kisvizes”, legtöbbször saras partszegélye várja az idelátogatót. És mégis! Amikor az éves Tisza Tavi engedélyem becsúsztatom az Állami jegyem mellé, a többi igazolvány közé, valami furcsa bizsergés járja át a testem. Menni kell és kész!