Túl vagyunk az idei ősz első Tisza-tavi horgászkalandján, ám sajnos a tó nem azt az eredményt hozta számunkra, amire titkon számítottunk. A hirtelen jött tiszai áradás okán zavarossá változott a tározó fekete, tőzeges vize és csupán az eldugottabb, tisztább részekről sikerült pár méret körüli csukát kicsavarnunk. Előttünk állt azonban még egy hétvége, egy újabb esély a szépítésre. Vajon hét nap alatt mennyit javultak a horgászati lehetőségek?

Lassan vége az áprilisnak, de a legnagyobb kaland még előttünk állt, hiszen Roli barátommal és kisfiával, Marcellal egynapos túrát terveztünk a Tisza-tó nádastengerére. Már türelmetlenül vártuk, hogy begördüljünk az Albatrosz kikötő udvarára és csónakba pattanva, a falánk ragadozók nyomába szegődjünk. Öblítőcsatornákon, holt Tisza ágakon át vezetett utunk. Némán csodáltuk az ébredező természet zöldbe hajló színeit, miközben csónakunk némán siklott tova a mesebeli tájon. Valami fennkölt érzés kerített hatalmába minket. A tavasz illata, az új élet ébredése valósággal átjárta a levegőt. Éreztem, egy ilyen nap nem végződhet kudarccal. Ma biztosan vár ránk valahol pár pompás rablóhal, csupán meg kell őket találnunk.