Elérkezett az új esztendő 2012. Az ember kissé pesszimistán kezd neki ennek az évnek, a hogászaton kívül, semmi jó dolog nem történik az országban. Sajnos leszögezhetjük, az egyszerű családok, emberek próbálnak megélni, de most nem egyszerű az élet. Akkor hát feledtessük a sok rosszat, egy január elejei pecával Rohács Peti és én.

Egy kedves olvasónk küldte a lenti élménybeszámolót.

Frici barátom már hetek óta rágta a fülemet, hogy menjünk el Nyíregyháza mellé horgászni, a Verba tanyára, nem fogom megbánni. Sosem értem rá, mindenféle okok miatt, de annyira hiányzott a peca, hogy egy szabadság kivételét megéri a munkahelyen, tehát a péntek miénk. Indulhatunk is, majdnem komplett Big Fish Team formában, Frici, Peti és én.

A nyári szabadságok letelte után vagyunk, így ideje lenne a Big Fish Teamnek együtt pecáznia egy igazán kellemeset. Igazság szerint egyikőnk sem pihente ki magát és a gondok is csak inkább sokasodnak, mint fogynának, nincs más megoldás, csak a horgászat.

Idén már harmadszor készültem horgászni menni, és bizony az előző alkalmak gyenge eredménye után reménykedtem, hogy végre valami normális méretű halat is tudok fogni. Sajnos az első alkalommal csak egy sügért fogtam. Bár ha a másik oldalról közelítem meg akkor jó dolog is lehet, mert ez volt az eddigi legnagyobb sügérem. Pontosan 20 cm. De nem ezért mentem. Másodszorra viszont egy 20 dkg-s keszeg és egy 30 dkg-s kárász került a szákba. Ráadásul úgy, hogy elvileg két nappal ez előtt volt telepítés. Hozzáteszem másnap volt egy verseny, amit 7 kg keszeggel nyertek meg. Na, ez sem egy nagy eredmény.

Van nekem egy barátom, aki szerint a horgászat elsődleges szabálya, hogy kipakolásnál mindig a merítőháló legyen az első, összepakolásnál pedig az utolsó. Lehet gyarlóság ez csupán, vagy babona. Nem tudom. No de ha például az egyik kapásjelzőt teszem fel ugyanarra a botra, van halam. Ha meg egy másikat nincs. Miért? Vetődik fel az örökös kérdés.