Évről évre pár napot az igazán nagytestű pontyoknak szentelek. Tudom, mert megtapasztaltam, hogy ezeknek a hatalmas termetű, kitanult halaknak nem egyszerű a becserkészése, ám mégis, talán pont ezért érzek erős késztetést újra és újra, hogy a nyomukba eredjek..

Ma már szinte mindenki hallott róla, vagy volt is már ott... igen, most hazánk második legnagyobb vízterületéről, vagyis a Tisza-tóról lesz szó! Napjainkban, reneszánszát éli a vadvízi pontyhorgászat és ennek a nomádabb stílusnak, bizony remek színtere a mintegy 127 km2 felszíni területű, eredetileg mesterséges kialakítású, ám az évek alatt részben "elvadult" Tisza-tó. Országon belülről és kívülről is érkeznek a szabadabb életérzést kereső és a páratlan növény és madárvilágot kedvelő, általában nagyobb szabadidővel rendelkező csónakos vagy parti horgászok...

Október van, esős napok járnak, ám ezzel együtt, nem szűnő lendülettel pakolászom össze felszereléseimet a másnapi horgászatra. Ezúttal kocsiba kerül a nagyméretű ruhás táskám is, amely a magabiztosságomat adó esőkabátomat is rejti...

Végre volt időm újra pecázni, irány Nógrád megye hegyei! Magamhoz vettem egy édesen krémes Rod Hutchinson pakkot, hogy kiderítsem, szeretik-e a pontyok... aztán kiderült, hogy a Ballistic B ízvilág bé betűje, akár a "bitangot" is jelenthetné!

38 óra csupán... és mégis mennyi tapasztalat, mennyi élmény és szép hal. Ezúttal egy számomra teljesen új tavat látogattam meg, ahol nehezen kapásra bírható halak, szép környezet, szeles időjárás, és jó társaság várt reám. Nem túlzok, ha azt mondom: Tokajba vissza kell még térnem! 

Horgássz te is bátran akadós terepen, fákkal övezett partszélben, ágakkal átszőtt sekélyesben! Igen nehéz feladat, de nem megoldhatatlan... Ehhez próbálok néhány tippet adni, és kedvet csinálni a saját tapasztalataim alapján!