Legyünk őszinték, a tél nem kedvez nekünk! Ha csak nem vagyunk elvetemült fanatikusok, akkor nem szívesen megyünk ki januárban a vízpartra. Szóval, ha eltekintünk az agyamentek eme szűk, de kitartó rétegétől, akkor marad a felszerelés karbantartása és tavaszi horgászatok tervezgetése, mint az egyedüli horgászattal kapcsolatos elfoglaltság. Talán nem is baj ez, de van még egy dolog, amire lehetőségünk nyílik! A különböző technikák, módszerek végiggondolására! Mi az, amire a nyári tűző napokon nem gondoltunk, melyik az végszerelék, ami szakadó esőben, viharos szélben nem jutott eszünkbe. Leszögezhetjük, hogy ez a gondolkodás és az innováció időszaka. A legjobb ötleteim nekem is ilyenkor születnek. Szeretném ismét megosztani veletek az egyik „fejlesztésemet”.

A minap egyik horgász ismerősöm arról panaszkodott, hogy a Tisza bizonyos részein lehetetlenség pergetni, mert állandóan hatalmas busatestekbe akad a könnyű pergető cucc műcsalija. Egyből megkérdeztem a sráctól, hogy akkor miért nem busára horgászik, ha annyi van ott belőle. Válasza a szokásos volt: „Én nem szoktam gereblyézni!”

A hideg víz igazi kihívás, hiszen az év közben rutinná vált megoldásaink csődöt mondanak. Min kell változtatnunk, hogyan adaptáljunk? Szekeres Tibi tanácsai!

Az 'envy green' magyarra fordítva annyit tesz, mint sárga irigység. Hogy az angolban miért a zöld és magyarul miért a sárga az irigység színe, végül is számunkra nem releváns. Annál inkább fontos, hogy a Bait-tech ezen termékét használva, a pontyokban felkelthetjük az irigység bűnét, melytől hajtva szépen sorban kerülnek majd a szákunkba - és a szomszéd horgászok is irigyelni fogják a folyton görbülő spiccet :)

Nem is oly rég történt, valamikor szeptember közepén, hogy csapatban megnyertük a Minden Ami Feeder Páros Nagydíjat a Rab tavon, így ezen felbátorodva indultunk a következő páros Rab tavi versenyen is november elején. Bár a kihúzott hely megegyezett a korábbival, ennek ellenére nem sikerült a saját magunktól elvárt szintet teljesítenünk. Csak másodikak lettünk szektorunkban. A különbség oka egyértelműen a késő őszi időjárásban és a lehűlt vízben keresendő. Egész egyszerűen más dolgok működnek a vízhőfok csökkenésével, mint melegben. Csökken a táplálék felvétel és a halak mozgása is belassul. Már nem mozognak a tó egész területén, nehéz rájuk akadni. A feladatot nehezíti, hogy a késő őszi szikrázó napsütésben a víz felső rétege felmelegszik, aminek egyenes következménye, hogy a halak is ebben a vízrétegben érzik jól magukat.

Állóvízi pecások tudják, mennyire komoly kihívás a horgunk közvetlen közelébe juttatni az etetőanyagot vagy szemesanyagot, pelletet vagy bojlit. A különböző kosarak mellett az elmúlt években egyre inkább terjedt az ún. PVA termékek alkalmazása. A betűszó a PolyVinyl Alcohol nevű anyagot jelöli, amelynek számunkra legfontosabb tulajdonságai, hogy szárazon akár háló, akár tasak vagy zsinór is szőhető belőle, víz hatására azonban „eltűnik”, azaz feloldódik benne. Erre a speciális tulajdonság-párosra dobbant meg jópár éve a horgászok szíve, hiszen ezt az anyagot mintha direkt az etetés hatékonyságának fokozására találták volna ki!