Egy-egy jó versenyeredmény után sokan kérdezik, hogy mi volt a siker titka. Azt talán már megszokhattátok tőlem, hogy erre úgy szoktam reagálni, hogy ez inkább egy több összetevős dolog és általában inkább apróbb részletekből áll össze a jó eredmény, mint egyetlen nagy csodából. Egy 1. helyezéssel véget érő verseny beszámolóját és részleteit osztanám most meg veletek.
Az egyik legfontosabb dolog szerintem ahhoz, hogy többet fogjunk és sikeresebbek legyünk a pecában az a halakhoz illetve az adott naphoz való alkalmazkodás. Hiába rakjuk össze fejben a pecánkat otthon, sok esetben a vízparton kell rögtönöznünk és új megoldást találnunk. Erre szeretnék most kicsit rávilágítani egy versenybeszámoló keretein belül.
Esőből jutott bőven mostanában, még szerencse, hogy a horgászathoz minden idő (is) kiváló! Ebben az iőben a meterológia sincs mindig a helyzet magaslatán, akár egy érmét is dobálhatnának: ha fej-esik, ha írás-nem. A helyzet aktualitása a következő történet is - Szily Laci ujjaiból!
Ebben az írásomban egy 5-6 órás method pecáról fogok nektek beszámolni, ahol azt fogom megmutatni, hogy mennyire válogatósak tudnak lenni a halak és mennyire nem mindegy, hogy milyen kaját tömködsz a method kosaradba!
Kár volna tagadni: izgatott voltam, minden gondolatom, a horgászat körül forgott. Épp, hogy csak elkezdődött a március, de már nagyon menni akartam. Táskáimban új csalik, mellettem pedig régi cimborám Henrik, akivel egy, a fővárosi horgászok álltal igen sűrűn látogatott és közkedvelt, mintegy 25 hektáros, vadregényes tározóra indultunk...
Ismét egy számomra ismeretlen vízre sikerült eljutnom egy néhány órás methodozás erejéig. Nem ide készültem eredetileg, de a bajai Tíztó horgásztavon kötöttem ki és minden előzetes információ nélkül kezdtem meg a kipakolást.