Hadd kezdjem azzal, mennyire örülünk annak, hogy ilyen stratégia végre megszületett a horgászhobbira is. A horgászat, mint hobbi pozitív hatásaiban nagyon hiszünk, ezt tapasztalhatjátok az üzleteinkben, a vásárlókkal való beszélgetéseink hangulatában. A cikkünkben összefoglaljuk a 190 oldalas doksi lényegét, közben persze a véleményünket is olvashatod majd.
A stratégia szükségességéről
A dokumentum elkészültét hosszas egyeztetés előzte meg, amelyben a MOHOSZ és tagszervezetin kívül horgászok, természetesen kormányzati szervek, egyetemek kutatói valamint a Nemzeti Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ vett részt.
Sok újdonságot nem lehetett a stratégia szükségességéről vagy megalapozásról hozzátenni, mint ami már évek óta köztudott a témában. Mi magunk is többször írtunk a magazinunkban akár a horgászat pozitív mentális és egészségügyi hatásairól, akár a környezetvédelem-fenntarthatóság és horgászat kapcsolatáról vagy akár nemzetközi progresszív példákról.
A Covid óta, leginkább a horgászboltok, kis egyesületi központok jóvoltából rengetegen fedezték fel vagy fedezték fel újra ezt a hobbit, illetve a MOHOSZ központi erőfeszítéseinek eredményeképpen sokat fehérült a már horgászók tábora is, így mára elmondhatjuk, hogy 10 emberből 1 rendelkezik regszitrációval. Ha az érintett családokat is figyelembe vesszök, akkor ez már szabad szemmel is jól látható tömeg :)
Várható pozitív hatások
A Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia (NHTS) fő célja a magyarországi horgászturizmus megerősítése és nemzetközi versenyképességének növelése, a fenntartható turizmus értékeivel összhangban. A stratégia több pozitív hatással járhat, például:
1. Gazdasági fejlődés és vidékfejlesztés: A stratégia különösen a kevésbé fejlett térségekben elősegíti a munkahelyteremtést és a helyi gazdaság élénkítését. Az NHTS négy évszakos turizmust célzó megközelítése lehetőséget ad a turisztikai szezon meghosszabbítására, így növelheti a vendégéjszakák számát és a gazdasági bevételeket (éttermek, horgászcikk kereskedelem, stb.).
2. Környezeti és ökológiai fenntarthatóság: A horgászturizmus hozzájárul a természet megőrzéséhez és az ökológiai értékek fenntartásához. A horgászok közössége monitorozhatja a természet állapotát, és korán jelezheti a környezeti változásokat, így a vízminőség és a halállomány védelme érdekében fontos szerepet játszhat.
3. Egészségtudatosság és közösségépítés: A stratégia támogatja a horgászat, mint egészséges életmódra ösztönző és közösségformáló tevékenység népszerűsítését. A horgásztáborok és szakkörök közösségi élményt nyújtanak, amely segíti a társadalmi kapcsolatok és a természetszeretet kialakítását.
Konkrét irányok, ötletek
Az NHTS 2030 dokumentum számos innovatív fejlesztési ötletet tartalmaz, melyek célja a magyar horgászturizmus fellendítése és nemzetközi versenyképességének javítása. A következő ötletek emelkednek ki, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a helyi közösségek bevonására:
1. Horgászturisztikai szolgáltatási pontok és tanösvények
A stratégia részeként komplex szolgáltatási pontok és vízi, valamint vízparti tanösvények létrehozása szerepel. Ezek nemcsak a horgászokat, hanem a természet szerelmeseit és családokat is vonzanák, így bővítve a célcsoportot és elősegítve a szezon meghosszabbítását. Az ilyen szolgáltatási pontok lehetőséget biztosítanak élményalapú tanulásra, miközben népszerűsítik a fenntartható halgazdálkodást és a természet tiszteletét.
2. Vízparti infrastruktúra és élményfejlesztés
Új horgászkikötők, stégek, családbarát esőbeállók, tűzrakóhelyek és vizesblokkok kiépítése is szerepel a tervben. Ezek célja a horgászhelyek minőségének és elérhetőségének növelése, így kényelmes és rendezett környezetet biztosítanak a látogatóknak. Az élménypontok létrehozása nemcsak a látogatói élményt gazdagítja, hanem hozzájárul a környezettudatos horgászati élmény kialakításához is.
3. „Környezettudatos horgász” látogatóhely és Tihanyi Belső-tó Fejlesztés
Az egyik konkrét projekt a Tihanyi Belső-tó környezettudatos és ökoturisztikai látogatóhellyé történő fejlesztése a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve. A tó partján új horgászhelyek, csónakbérlési lehetőség és stégek is kialakításra kerülnének, valamint a területen található vendégház felújítása is tervben van. Ez a projekt példát mutathat a fenntarthatóság és az ökoturizmus ötvözésére, ahol a természetvédelem és a turizmus jól megfér egymás mellett.
4. Digitális és online szolgáltatások fejlesztése
A stratégia támogatja az olyan online jegyvásárlási és ügyfélszolgálati rendszerek fejlesztését, mint például a HORINFO rendszer, amely naprakész információkat nyújt a horgászati lehetőségekről. Ez az innováció gyorsabb és kényelmesebb belépést biztosít a horgászok számára, növelve a szolgáltatás színvonalát és hozzáférhetőségét. Az online térkép és információs adatbázis pedig a turisták számára teszi egyszerűvé a megfelelő helyszínek és szolgáltatások megtalálását.
Ide nagyon kívánkozna annak a kimondása, hogy jelenleg igen körülményes a területi jegyek beszerzése, főleg, ha valaki a nulláról akar két nap múlva horgászni. A digitalizáció már most azonnal kínál olyan megoldásokat, amellyel a horgászat 1 perc alatt megkezdhető lenne. Ehhez semmi újat nem kell kifejleszteni, csak a piacon már létező szolgáltatásokat kell átvenni. A belépési korlát lebontása több horgászt, kevesebb tilosban járást és mindösszesen több bevételt jelentene a vízkezelőknek.
5. Horgászvezetők képzése és minősítése
A horgászvezetők (guidok) képzése és minősítése szintén szerepel a fejlesztések között. A horgászvezetők nemcsak a látogatók élményét javítják, hanem helyi szakemberekként a fenntartható horgászat elveit is képviselik, így növelik a szolgáltatás szakmai színvonalát. Ez a képzési program segíthet abban, hogy a horgászturizmus szakszerű és fenntartható módon fejlődjön.
6. Balatoni és egyéb horgászturisztikai mikrohálózatok
A Balaton környékén mikrohálózatokat hoznának létre, amelyek kisebb léptékű, összekapcsolt turisztikai pontokként működnek. Ezek a pontok a helyi közösségeket támogatják, új munkahelyeket teremtenek, és élménygazdag, közösségépítő programokat kínálnak a horgászturizmuson túlmutató célközönségnek is. Az ilyen mikrohálózatok nemcsak turisztikai vonzerőként, hanem közösségi találkozópontként is működnének, segítve a helyi gazdaság fejlődését.
Kockázati tényezők, amelykkel nem vagy nem nagyon számol a stratégia
1. Infrastruktúra-fejlesztési kihívások: A stratégia megvalósítása és a hálózati rendszer létrehozása jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel, amelyek sikeressége függ a helyi önkormányzatok és a magánszektor támogatásától. A fenntartható finanszírozási források hiánya kockázatot jelenthet a hosszú távú célok elérésében. Itt bátran kiemelnénk azt is, hogy az építkezések mindenkor is a túlárazások és gyenge minőség valamint a határidők szétcsúszásának melegágyai voltak - nem beszélve arról, hogy az eredeti célok is sokszor elvesznek a kivitelezés során.
2. Klímaváltozás és vízkészletek védelme: Bár a víz- és élőhelymegőrzés hangsúlyos eleme az NHTS-nek, a klímaváltozás hosszú távú hatásait és az ehhez kapcsolódó kockázatokat (pl. vízszintcsökkenés, szélsőséges időjárási viszonyok) is folyamatosan kezelni kell, hogy biztosítsák a halállomány védelmét és a turizmus fenntarthatóságát. Ennek óriási hatása van a stratégiára, de nem a stratégia része a feladatok megoldása.
3. Szabályozási és kormányzati támogatás: A horgászturizmus növekedése szoros együttműködést igényel különböző kormányzati és civil szervezetek között. A megfelelő szabályozások és a kormányzati támogatás folyamatos biztosítása kulcsfontosságú a sikerhez, különösen a környezetvédelmi és gazdasági célok integrálása érdekében.
4. Konkrét mérőszámok és a teljesítményértékelés hiánya: Az anyag ugyan beszél monitoringról, de egyetlen olyan bázis értékkel konkrétan megnevezett teljesítményindikátor (KPI) sincs benne, ami képviselné a megfogalmazott célokat. Az NHTS jelenlegi formájában csak arról beszél, hogy majd ki kell alakítani a megfelelő monitoring rendszert.
Ez talán a legnagyobb hiányossága a stratégiának, a teljesítményt és a célokhoz felé való közelítést mérő mutatók megnevezése, a bázis (viszonyítási adatok) és a mérés mikéntjének megtervezése nélkül ez nem stratégia, hanem egy kirakatdokumentum.
5. Elavult projektmenedzsment eszköztár: A dokumentum 1990-ben és 1999-ben kitalált projekt menedzsment módszertant kíván alkalmazni. Ennél azóta az erőforrásokat sokkal hatékonyabban alkalmazó, az eredményességet sokkal jobban segítő, összességében a haszontalan munkát kiszűrő menedzsment módszertanok kerültek kidolgozásra. A fejlesztési elképzelések "jóságát" tesztelésén, majd a tapasztalatok alapján való finomítást/ újragondolást alkalmazó módszertanok sokkal alkalmasabbak lennének arra, hogy az évente felhasználásra kerülő 5 milliárd Forint hatékonyan legyen elköltve.
Milyen szerepet szán a stratégia a horgászcikk gyártóknak, forgalmazóknak?
Az NHTS fejlesztési terv fontos szerepet szán a horgászcikk-gyártóknak, forgalmazóknak és kereskedőknek a magyar horgászturizmus előmozdításában, különös figyelmet fordítva arra, hogy a turizmus és kereskedelem közötti kapcsolat mindkét szektor növekedéséhez hozzájáruljon. Ilyenek mint:
1. Standardizált termékek és szolgáltatások biztosítása: A horgászcikk-kereskedelmi egységek egységes minőségű termékeket kínálnak, függetlenül a vásárlás helyétől vagy idejétől. A standardizált értékesítés nemcsak a vásárlói bizalmat és elégedettséget növeli, hanem megkönnyíti az értékesítést és a turisztikai élmény színvonalának fenntartását is.
Itt reméljük nem a nemzeti dohánybolt rendszer analógiájára gondolnak, mivel mi pont azt tapasztaljuk, hogy Ti horgászok szerettek bogarászni, újdonságokat kipróbálni - természetesen a bevált dolgok alkalmazásán kívül!
2. Partneri együttműködés a turisztikai szolgáltatókkal: A horgászcikk-kereskedelem szoros kapcsolatot alakít ki a turisztikai szolgáltatókkal, így közösen kínálnak magas színvonalú szolgáltatásokat a horgászoknak. Ez az együttműködés erősíti a horgászturizmus színvonalát és növeli a turisztikai szolgáltatások kínálatát.
3. Eszközkölcsönzés és helyspecifikus termékek elérhetősége: A kölcsönzési szolgáltatás lehetővé teszi a horgászok számára, hogy szükséges felszereléseiket helyben béreljék, így nem kell azokat magukkal vinniük. Ez különösen hasznos a nemzetközi vagy ritkábban horgászó látogatók számára, akik a helyi specifikumokat is kipróbálhatják a kölcsönzött eszközök révén.
4. Horgászcikk-gyártás innovációja: A helyi gyártás kiemelt támogatást kap a stratégiában, mivel innovatív technológiák és termékek révén javíthatja a magyar horgászturizmus nemzetközi pozícióját. A fejlesztési terv ösztönzi az etetőanyagok és egyéb kiegészítők helyi gyártását, így biztosítva a versenyképességet és fenntarthatóságot.
Itt megint hadd tegyünk egy megjegyzést, mert nem értjük, hogyan kerül ez ebbe a stratégiába. Nagyon fontos terület, önmagában megérdemelne egy külön stratégiát, kibővítve persze az egész magyar KKV szektorra, nemcsak erre az iparágra. Különös, hogy az etetőanyag gyártás külön nevesítve van - nem csak azért, mert épp ezen a területen volt egy nagy bukta az egyik egyetem és egy ismert magyar gyártó kooperációjában, amiben feleslegesen égett el némi pénz, ami akár jobb helyre is mehetett volna, hanem mert a hazai etetőanyag és csaligyártás már rég nem a külföldivel versenyzik, hanem egymással. A két hét alatt elkészülő koppintások, a túlárazott-marketingezett középszerű termékek, a rengeteg csodacsalit kínáló garázs-baits, valamint önmagában az a tény, hogy 3 helyen és persze számtalan csomagolásban készül a hazai csali 80%-a elsősorban erősebb szabályozást, ellenőrzést és fogyasztói tájékoztatást kívánna, nem ösztönzést.
5. Online rendelés és gyors kiszállítás: Az online rendelési és gyors kiszállítási lehetőségek a horgászcikkek könnyebb hozzáférését segítik, különösen a helyspecifikus csali- és etetőanyagok esetében, amelyek hatékonyabb horgászatot biztosítanak az adott helyszínen.
Összességében az NHTS fejlesztési terv a horgászcikk-gyártók és -forgalmazók közreműködésével a horgászturizmus élményének magas színvonalát és fenntarthatóságát támogatja, miközben növeli a magyar gazdaság ezen szektorainak versenyképességét.
Természetesen számunkra a legnagyobb nyereség az lenne, ha többen és többet horgásznának. A MOHOSZ adatai alapján a közel 1 milló regisztrált létszám több mint a fele nem váltott területi jegyet, ez azért nagyban árnyalja a képet. Legfőképpen viszont rávilágít arra, hogy mekkora a potenciál a hazai piacon is, hisz itt van félmillió ember, aki már az első lépést megtette. Jó lett volna külön fejezetben kitérni erre ebben a dokumentumban, mert ahogy ezt üzleti nyelven mondani szokták, ez a "quick win"!
Saját eszközeinkkel mindent megteszünk az ügy érdekében, hiszen nekünk akkor jó, ha a tanácsaink alapján elinduló horgásztárs örömmel meséli, milyen sikerei voltak a vízparton!
Hajrá horgászok!
Szükség volt már nagyon egy ilyen anyagra, mert a hazai horgászatban rejlő potenciál egyértelműen messze nincs kihasználva. Mindenre kiterjedő, átfogó anyag, sok sok izgalmas adattal. Tele van olyan részekkel, amit lehet képviselni akár horgászegyesületi, akár horgászbolti szinten is, de még horgászként is.
Bízunk benne, hogy majd a stratégia megvalósulási folyamatáról is időről időre be tudunk majd számolni.
Rajtunk nem fog múlni, gyertek be az üzleteinkbe, vagy keressetek emailen, telefonon, bármilyen kéréssel, kérdéssel kapcsolatban állunk rendelkezésre!
Hajrá horgászok!
Horgász-Zóna
