Egy angol webáruház kínálatában találkoztam először ezzel az úszóval. Nyugtázva, hogy ilyen is létezik, nyomtam egy „vissza” nyilat, majd folytattam a keresgélést. Mivel az egyszerű dolgokat szeretem, az etetőkosárral kombinált waggler nekem kicsit soknak tűnt.
Annak ellenére, hogy korábban már használtam Middy termékeket, és kedvelem is azokat, elég bizalmatlanul szemléltem a furcsaságot.
Később egy horgászbolt polcáról leemelve vehettem kézbe. Szemügyre véve azonnal kérdések sora fogalmazódott meg bennem.
A rakósbot végére illeszthető kicsi, fedeles csonti adagoló csészére gondolva már nem is tűnt akkora butaságnak. Meg lenne oldva a csali pontos bejuttatása a parttól távolabb is?
Hazavittem, tanulmányozni kezdtem… Nagy merészségnek tartottam volna rögtön a partra vinni, de a felmerülő kérdések halfogás nélkül is lavinaként zúdultak rám.
Ezeket próbáltam összegyűjteni.
Ahogy a neve is utal rá, korántsem egy hagyományos dologról van szó. Felépítését tekintve az úszó olyan, mintha egy kristály wagglerre húztak volna rá egy csontis kosarat. Rögzítése viszont a Middytől nem megszokott módon, forgóból áll, ami engedi a fix rögzítő használatát, ellenben a sörétólmokból kialakított ütközővel.
Rögzítés hagyományos módon
Működési elve egyértelmű: vízre érkezve folyamatosan hullik ki a kosárból a csonti, ezzel felkeltve, vagy éppen fenntartva a halak érdeklődését.
Két méretben kapható. A kisebb és nagyobb úszó hosszában illetve a kosár méretében tér el egymástól. Hosszukban nem jelentős az eltérés, viszont a kosarak mérete fele-duplája mértékben aránylanak egymáshoz. A gyártó, nemes egyszerűséggel, no.1 és no.2 névvel illeti őket.
A kicsi és a nagy
Amit a legfontosabbnak találtam megállapítani, hogy miként kell elkészíteni a szereléket. Tehát mennyire terhelhető az úszó üres illetve töltött állapotában. Ha egyáltalán igényel terhelést…
Kezdetben üresen kezdtem próbálgatni. A súlyozó hengerbe dobtam és vártam, mi történik. Először csak a kosár került víz alá, majd a víz beáramlásával szép lassan merülni kezdett. Mindez nem tartott sokáig, de a hagyományos úszókhoz képest mégis kicsit lassúnak tűnt. Miután kb. háromnegyedéig merült, meglepően stabilan állt.
A számolás megkönnyítése érdekében egyforma sörétekből próbáltam kirakni az ólmozást. A kicsi 0.62, míg a nagy 0.69 gramm terhelést bírt el.
Ezután töltöttem meg csontival. Kíváncsian vártam, hogy az elképzelésem szerint alakulnak-e a dolgok. Úgy gondoltam, a csonti majd túlsúlyozza az úszót, és kezdődhet minden elölről. Újramérés és a sok-sok bonyodalom, hogy akkor valójában mennyi ólmot is tegyek a zsinórra.
Titkon azt reméltem, hogy a csonti nem ad akkora plusz terhelést, hogy mindent még egyszer el kelljen végeznem.
És jött a meglepetés. A kosarat színig töltöttem, és megint a vízbe dobtam. Az úszó a csak picivel merült túl az üres állapothoz képest, tehát a csali gyakorlatilag súlytalan maradt, ami annyit tesz, hogy az eredeti ólmozásra nyugodtam rátölthetünk. Az antenna ugyanannyira látható, míg az úszó a csonti által keltett terhelés elveszésével sem válik érzéketlenné, hiszen nem emelkedik túlzottan a felszín fölé. Ha számolunk némi hullámzással, talán észre sem vesszük, ha elfogyott a csonti.
Üresen
Ólommal terhelve
És csontival töltve
A következő, ami eszembe jutott, hogy mennyi csalit tudok beletenni és mennyi idő alatt ürül ki a kosár. Ha megerőltettem magam a nagyba kb. 150, míg a kicsibe úgy 70 szem csontit sikerült rakni. Arra viszont mindenképp érdemes kitérni, hogy horgászat közben az ember nem a precíz töltögetéssel szeretne törődni, ezért érdemes könnyedén tölteni a kosarat, nem pedig a mellészórt és a töltés közben kiesett szemek pótolgatásával foglakozni. Nem is beszélve arról, hogy minél többet rakunk bele, annál nehezebben csúszik a kosár a száron, így minél több van benne, annál nehezebb összezárni, ami ugye csak időveszteség.
Az viszont rögtön látszott, hogy szárazon csak úgy ömlött belőle a csonti. Egyértelműen könnyebb volt úgy tölteni, ha az első próba előtt vízbe mártottam.
Szárazon csak úgy szökik belőle a csonti
Az ürülés elég szélsőséges adatokat produkált. Persze más a helyzet, ha az úszó csak áll, és más ha az ember újra és újra dobja. A csonti a mozgatástól függően 2 és 10 perc közötti idő alatt távozott. Így alkalmasnak bizonyult kevés illetve gyakori kapások esetére is.
Tervezéskor odafigyeltek, hogy a kosár egy egyszerű pattintó mozdulattal könnyen nyitható legyen. A szár végén lévő festés pedig elég ahhoz, hogy meggátolja a lecsúszást egy esetleges helytelen zárás esetén. Azért a dobás energiája lehet, hogy tud meglepetést okozni. Tehát fő az elővigyázatosság!
Elvileg nem csúszhat le, de azért nem árt vigyázni
Ennyi próbálgatás után már csak egy fontos lépés maradt hátra. Hogyan működik élesben?
Ez viszont annyi új kérdést vet fel, amire csak a parton lehet választ adni…
Galambos Sándor
Profi Horgászbolt (Szolnok)
