Forrás: en.wikipedia.org
Modulus. Teljes nevén a rugalmassági modulus vitathatatlanul a legfontosabb jellemzője a horgászbot anyagának, amennyiben a bot teljesítményéről beszélünk. Ahogy majd látni fogjuk, a rugalmasság a horgászbot legtöbb más tulajdonságára is hatással van.
A rugalmasságot úgy definiálhatjuk, mint az anyagnak azt a képességét, hogy visszaáll az eredeti helyzetébe, miután egy erőhatás kitérítette abból. Ennek a tulajdonságnak a leírását egy Thomas Young nevű tudóshoz köthetjük, őróla nevezték el azt az állandót, ami jellemzi egy anyag rugalmasságát vagy merevségét. Ez az állandó a feszültséggel és az ennek hatására bekövetkező deformációval (fajlagos nyúlás) függ össze. Mielőtt rátérünk a modulusra, nézzük meg a feszültséget és a deformációt külön-külön is!
Forrás: upscale.utoronto.ca
Mechanikus feszültség. A horgászbot esetében többfajta feszültségről beszélhetünk, ezek:
• Felületi: azaz egy meghajlított bot külső ívén keletkező feszültség
• Kompressziós: azaz egy meghajlított bot belsejében vagy belső ívén keletkező feszültség
• Torziós: azaz a bot megcsavarásakor keletkező feszültség
• Nyírási: azaz a botra merőleges erőhatás miatt keletkezett feszültség
• Thermo: azaz egy adott hőmérséklet vagy hőmérséklet különbség hatására a bottest egy szakaszán keletkező feszültség
• Kötési: azaz a bottestet alkotó anyagok (pl. epoxi, üveg, carbon) különböző összehúzódása vagy tágulása következtében fellépő feszültség
Fontos megemlíteni, hogy ezekre a feszültség-típusokra különbözőképpen reagálnak a különböző anyagok, tehát például a carbon bot nem mindenben jobb, mint az üveg bot! Ahogy majd látni fogjuk, hasonlóan van ez más anyagtulajdonságoknál is (pl. szakítóerő). Ez egy nagyon érdekes téma és a sorozat egy részét csak ennek a témának fogjuk szentelni!
A mechanikus feszültséget úgy definiálhatjuk számtanilag, mint a felületre ható erőhatás és a felület hányadosa.
Fajlagos nyúlás. Mindezek a feszültségek természetes eredménye valamilyen elmozdulás, nyúlás vagy rövidülés. Minden egyes feszültséghez hozzátartozik egy saját deformáció. Számítási módja pont ezt fejezi ki:
Fajlagos nyúlás = változás a méret valamilyen dimenziójában / eredeti méret
Talán ebből a definícióból nem világos, hogy tud egy bottest „megnyúlni”. De gondoljunk csak bele! Mitől hajlik a botunk? Ha a meggörbült bot külső része nem nyúlna meg (felületi feszültség hatása), a belső része pedig nem menne össze (kompressziós feszültség hatása), nem tudnánk elvégezni a meghajlítást!
Forrás: upon-bamboo-fly-fishing-rods-and-reels.com
A rugalmassági modulus e két tényező hányadosaként számolhatjuk ki, azaz
Rugalmassági modulus = Feszültség / Fajlagos nyúlás
Forrás: training.ce.washington.edu
Ez egy elég egyszerű reláció, ha ábrázolni szeretnénk egy koordinátarendszerben, akkor egy egyenest kapnánk a rugalmassági tartományban. Ahogy a valóságban azonban tapasztaljuk, pl. a nyúlásnak van egy határa, ami után elszakad az anyag (pl. damil, stb.) vagy más anyagoknál (pl. gumi, műanyag) maradandó deformáció történik először és utána jön a szakadás, törés.
Ez természetesen a bottestek anyagánál is így van, rugalmassági határ az a pont, amikor eltörik a botunk… Ráadásul a carbonnál és az üvegnél nem beszélhetünk olyan fázisról, ahol maradandó deformáció történne – ez az oka annak, hogy ha törik, akkor az hirtelen és drámaian történik!
Összefoglalva ezt a részt, horgászként azt szűrhetjük le tanulságként, hogy a nagyobb modulus-ú bottestek jobban hajlanak, azaz élvezetesebbé teszi a fárasztást és a hatékonyabbá a bedobásokat. Ne feledjük azonban, hogy a modulus csak egy tulajdonság a sok közül, mint ahogy a botunkat sem csak fárasztásra és bedobásra használjuk (hanem pl. tároljuk, bottartóra tesszük, különböző horgászmódszereket használunk, különböző halfajtákra horgászunk, stb.).
A következő részben a szakítóerőt vesszük górcső alá. Ez a tulajdonság talán a második legfontosabb a modulus után, találkozunk nemsokára!
Forrás: karlaheeter.com
