Felhasználónév: Jelszó:


Regisztráció Elfelejtett jelszó Kedvencek
Keresés
Vissza az áruházba

Bottestek 2. rész: hókusz-pókusz modulus!

Amikor kézbe veszünk egy horgászbotot, általában önkéntelenül is „megrázzuk”. Mozgásokat imitálunk vele, hogy lássuk „milyen a hajlása”, vagy hogy milyen gyorsan „áll vissza”, egyszóval „megérezzük” a botot. Olyan szavakat használunk, mint feszes, gerinces, hajlékony, „takony”, érzékeny, erős, merev, nehéz, stb. Melyek azok az anyagszerkezetben gyökerező tulajdonságok, amelyek mindezeket eredményezik? Menjünk be egy alapozó fizikaórára és nézzük meg először a tulajdonságok anyját, a modulust! (A következőkben nagy részben Emory Harry ’Blanks Characteristics’ c. munkájára támaszkodunk.)
Amikor kézbe veszünk egy horgászbotot, általában önkéntelenül is „megrázzuk”. Mozgásokat imitálunk vele, hogy lássuk „milyen a hajlása”, vagy hogy milyen gyorsan „áll vissza”, egyszóval „megérezzük” a botot. Olyan szavakat használunk, mint feszes, gerinces, hajlékony, „takony”, érzékeny, erős, merev, nehéz, stb. Melyek azok az anyagszerkezetben gyökerező tulajdonságok, amelyek mindezeket eredményezik? Menjünk be egy alapozó fizikaórára és nézzük meg először a tulajdonságok anyját, a modulust! (A következőkben nagy részben Emory Harry ’Blanks Characteristics’ c. munkájára támaszkodunk.)


Forrás: en.wikipedia.org

Modulus. Teljes nevén a rugalmassági modulus vitathatatlanul a legfontosabb jellemzője a horgászbot anyagának, amennyiben a bot teljesítményéről beszélünk. Ahogy majd látni fogjuk, a rugalmasság a horgászbot legtöbb más tulajdonságára is hatással van.
A rugalmasságot úgy definiálhatjuk, mint az anyagnak azt a képességét, hogy visszaáll az eredeti helyzetébe, miután egy erőhatás kitérítette abból. Ennek a tulajdonságnak a leírását egy Thomas Young nevű tudóshoz köthetjük, őróla nevezték el azt az állandót, ami jellemzi egy anyag rugalmasságát vagy merevségét. Ez az állandó a feszültséggel és az ennek hatására bekövetkező deformációval (fajlagos nyúlás) függ össze. Mielőtt rátérünk a modulusra, nézzük meg a feszültséget és a deformációt külön-külön is!


Forrás: upscale.utoronto.ca

Mechanikus feszültség. A horgászbot esetében többfajta feszültségről beszélhetünk, ezek:
• Felületi: azaz egy meghajlított bot külső ívén keletkező feszültség
• Kompressziós: azaz egy meghajlított bot belsejében vagy belső ívén keletkező feszültség
• Torziós: azaz a bot megcsavarásakor keletkező feszültség
• Nyírási: azaz a botra merőleges erőhatás miatt keletkezett feszültség
• Thermo: azaz egy adott hőmérséklet vagy hőmérséklet különbség hatására a bottest egy szakaszán keletkező feszültség
• Kötési: azaz a bottestet alkotó anyagok (pl. epoxi, üveg, carbon) különböző összehúzódása vagy tágulása következtében fellépő feszültség

Fontos megemlíteni, hogy ezekre a feszültség-típusokra különbözőképpen reagálnak a különböző anyagok, tehát például a carbon bot nem mindenben jobb, mint az üveg bot! Ahogy majd látni fogjuk, hasonlóan van ez más anyagtulajdonságoknál is (pl. szakítóerő). Ez egy nagyon érdekes téma és a sorozat egy részét csak ennek a témának fogjuk szentelni!

A mechanikus feszültséget úgy definiálhatjuk számtanilag, mint a felületre ható erőhatás és a felület hányadosa.

Fajlagos nyúlás. Mindezek a feszültségek természetes eredménye valamilyen elmozdulás, nyúlás vagy rövidülés. Minden egyes feszültséghez hozzátartozik egy saját deformáció. Számítási módja pont ezt fejezi ki:

Fajlagos nyúlás = változás a méret valamilyen dimenziójában / eredeti méret

Talán ebből a definícióból nem világos, hogy tud egy bottest „megnyúlni”. De gondoljunk csak bele! Mitől hajlik a botunk? Ha a meggörbült bot külső része nem nyúlna meg (felületi feszültség hatása), a belső része pedig nem menne össze (kompressziós feszültség hatása), nem tudnánk elvégezni a meghajlítást!


Forrás: upon-bamboo-fly-fishing-rods-and-reels.com

A rugalmassági modulus e két tényező hányadosaként számolhatjuk ki, azaz

Rugalmassági modulus = Feszültség / Fajlagos nyúlás


Forrás: training.ce.washington.edu

Ez egy elég egyszerű reláció, ha ábrázolni szeretnénk egy koordinátarendszerben, akkor egy egyenest kapnánk a rugalmassági tartományban. Ahogy a valóságban azonban tapasztaljuk, pl. a nyúlásnak van egy határa, ami után elszakad az anyag (pl. damil, stb.) vagy más anyagoknál (pl. gumi, műanyag) maradandó deformáció történik először és utána jön a szakadás, törés.

Ez természetesen a bottestek anyagánál is így van, rugalmassági határ az a pont, amikor eltörik a botunk… Ráadásul a carbonnál és az üvegnél nem beszélhetünk olyan fázisról, ahol maradandó deformáció történne – ez az oka annak, hogy ha törik, akkor az hirtelen és drámaian történik!

Összefoglalva ezt a részt, horgászként azt szűrhetjük le tanulságként, hogy a nagyobb modulus-ú bottestek jobban hajlanak, azaz élvezetesebbé teszi a fárasztást és a hatékonyabbá a bedobásokat. Ne feledjük azonban, hogy a modulus csak egy tulajdonság a sok közül, mint ahogy a botunkat sem csak fárasztásra és bedobásra használjuk (hanem pl. tároljuk, bottartóra tesszük, különböző horgászmódszereket használunk, különböző halfajtákra horgászunk, stb.).
A következő részben a szakítóerőt vesszük górcső alá. Ez a tulajdonság talán a második legfontosabb a modulus után, találkozunk nemsokára!


Forrás: karlaheeter.com

AJÁNLOTT CIKKEK
Bomb feederrel a Barinán

Bomb feederrel a Barinán

2019. augusztus 08. - Illés Zoltán
Nyár, Pontyok, Tapasztalatok...

Nyár, Pontyok, Tapasztalatok...

2019. augusztus 01. - Nagy Róbert
Hogyan válassz a Deeper halradarok közül?

Hogyan válassz a Deeper halradarok közül?

2019. június 25. - Balogh Gábor
Rapid pontyozás PVA technikával

Rapid pontyozás PVA technikával

2019. június 13. - Nagy Róbert

A hobbid a szakmánk! Tetejére