Felhasználónév: Jelszó:


Regisztráció Elfelejtett jelszó Kedvencek
Keresés
Vissza az áruházba

Dunai úsztatás

Dunai úsztatás

A dunai úsztatás, mint műfaj akár egy könyvet érdemelhetne, csakúgy, mint azok, akik ezt hosszú éveken át űzték, gyakran ugyanazon a kövön állva. Ebben a cikkben megpróbálom felcsigázni az érdeklődésed és tippeket adok a kezdéshez! Engedd magadra :)

F.E. (feederkorszak előtt)

A „feederkorszak” előtt a dunai horgászok jelentős része úszós bottal vallatta a folyót. Talán még emlékezhetünk rá, hogy egy-egy belvárosi kifolyónál a „táplálékbőség” miatt a nagy tömegben tobzódó halakra jelentős mennyiségű horgász is összegyűlt. Ezeken a pályákon szinte a vállukkal összeérve úsztattak a horgászok és nem nézték jó szemmel, ha valaki beült közéjük fenekező bottal. Amolyan „szinkronúsztatást” végeztek, figyelve egymásra, így ritkán volt gubanc. A befolyókból már nem folyik a trutyi, nincs meg az örök alapozóetetés, az úszós pecások száma is megkopott, pedig élménydús, mocorgós és nagyon szép peca ez!

Hova menjünk, és mikor?

A Dunára úgy tekintek, mint egy nagy-nagy horgászos játszótérre. Leginkább a fővárosba és a Duna-kanyarba járok úsztatgatni. Ahány hely, annyi féle lehetőség, annyiféle megoldandó pálya. Fontos a helyismeret, de a változatosság is. Szeretem a helyek különbözőségét. Az újonnan felfedezésre váró szakaszokon ki kell találni, hogy hogyan kell horgászni. A várható halakról pedig csak halovány elképzeléseink lehetnek. De ettől szép ez a munka! :)

Gyakorlatilag bárhol eredményes lehet az úszós peca. Talán a nagyon gyors folyású szakaszokat kényelmetlenebb, vagy lehetetlen megoldani.

Legjobb helyek azok, ahol egyenletesen folyik a víz és ráfut valami padkára, lankára. Itt alapesetben is tartózkodhatnak halak, a természetes kaja lerakódik a rézsű oldalán, ebből folyamatosan csipegethetnek a halak. Az általunk beszórt etetőanyag is ennek a tövében fog megállni. Ha ilyet találok, a padka felett szoktam megállni kb. 15 méterrel, magam elé etetek, így lesz egy etetési sáv, aminek a vége a lanka oldala, ezen engedem végig a szerelékem.

Általában ő „szagolja ki” elsőre az etetést
Általában ő „szagolja ki” elsőre az etetést

Jók lehetnek még a visszaforgós, lassú folyású szakaszok is, vagy akár a mederre merőleges kövezések spicc utáni részei, a sodorvonal szélén horgászva. Az állóvizet én sem és a dunai halak sem szeretik igazán. Ha folyón horgászok, az follyon! :)

A legjobb napszakok: Reggel és a sötétedés előtti kb. 2 óra. Mindkét időszakban láthatjuk a halakat forogni, ugrálni, ez támpontot is nyújthat helykeresésnél. Szerintem a késő délutáni peca lehet a legeredményesebb, ekkor, a napközben üresnek tapasztalt pályákra is varázsütésre kiállhatnak a halak és nagyon jó peca kerekedhet belőle. Érdemes megvárni az estét!

Mit vigyünk magunkkal?

Egy matchbot, egy vödör etetőanyaggal, egy kis doboz a tartalék cuccoknak, jobb időben melles csizmát és ennyi!

Irány a víz
Irány a víz

Árnyaltabban:

Horgászbot: Egy 3,90-es könnyű matchbot szerintem a legkezesebb pálca ehhez a módszerhez. Próbálkoztam bolognaival is, de nekem az nehéz és lassú volt. Csak ha teljesen meg akarnám állítani az úszót, akkor lenne indokolt, de én olyat nem csinálok. :) Elvben a spiccbot is jó lehetne, csak nagyon rövid az a sáv, ahol érdemben tudunk vele horgászni. Sokszor egészen messze leúsztatva jöhet kapás.

Orsó: Egy kisebb, könnyű pergető orsó tökéletes erre a célra.

Ennyire egyszerű!
Ennyire egyszerű!

Szerelék: valamilyen tömzsi úszó, én általában egy kétpontosnak levágok az alsó szárából, így kevésbé kap bele az áramlat, és „bukik ki” a vízből. Szerintem 2-6 grammos úszókkal meg lehet oldani a pecát szinte bárhol. Leginkább tapasztalat kérdése, hogy mekkorát válasszunk, a vízmélységtől és áramlat sebességtől függ. Mindig a lehető legkisebbet tegyük fel, de ha még gyakorlatlanabbak vagyunk, mehet a nagyobb is, azzal jobban meg lehet tanulni ezt a módszert!

Az ólmozás egyszerű: főólom a főzsinóron + jelző az előkén. Főzsinórnak én 16-ost használok. Mindenképp kössünk előkét és minél vékonyabbat, ha leakadunk az szakadjon, annyival is kevesebbet kell majd szerelgetni. A vékony előkével több kapásunk is lesz, halat fárasztgatni meg lesz időnk!

Horognak vékony húsú 16-18 -as keszegező horgot kötök. Szoktam vinni magammal bőven, a Duna eszi a horgot! :)

Előkezsinórból minél vékonyabbat!
Előkezsinórból minél vékonyabbat!

Melles csizma kérdés: a dunai úsztatás élményfaktorát és eredményességét, melles csizmában, vízben állva lehet kimaxolni. Úsztatási távolságot is lehet vele nyerni, illetve leegyszerűsíti a pecát. Merítő sem kell, ha magunk mellől kézzel vesszük ki a halat, vagy akár vízben tartva is ki lehet belőle venni a horgot. Sokszor szinte a lábunk előtt lesznek kapásaink, ha ugrik egy, le is fröcsköl! :) A laposokon egészen messze be lehet sétálni a vízbe, ilyenkor érdemes valami hosszú leszúrót vinni magunkkal, amit bent lebökünk és ha valamiért ki kéne sétálni a parta, visszatérve is tudjuk, hogy hol volt az etetésünk. Erre ráakaszthatjuk a vödrünket is, amiben az etetőanyagot és a csalit tartjuk. Egyébként a mellescsizma pántjára is rögzíthetjük a vödröt. Nagyon feelinges a vízben állós peca, persze egy kis gyakorlatot kíván, hogy semmink se csobbanjon a vízben. :)

Benn a Duna közepén
Benn a Duna közepén

Belvárosi nemrászámítottam
Belvárosi nemrászámítottam

Mit adjunk a halaknak enni?

Etetőanyagnak olyat válasszunk ami eleve nehéz, és „tömör” (ajánlom a Supernatural All Start)! Nem kell, hogy sok darabos szemcse legyen benne, mert ha nem ázik át eléggé, akkor elviszi a víz. Inkább mi tegyünk bele szemesanyagot: búza és csonti az alap, de valamilyen pellet, aprómag, szétnyomkodott csemegekukorica sosem árt! Az etetőanyagot nem kell agyonaromázni, de jó ha van benne, mert az illata húzza messzebbről oda a halat! A sajtos aromához akkor kell csak ragaszkodni, ha márnagyanús a pálya, amúgy bármilyen édes jellegű íz jó lehet!

Az etetőanyag súlyozásánál alapszabály: a meder „anyagához” válasszunk nehezítőt: kavicsra kavics, agyagra agyag! Mélyebb, lassabb keszeges pályákon az agyag kicsit ködözik is. Ezt imádják az ott eszegetők!

Csalinak szinte csak csontit használok, kár túl variálni. Inkább az lehet fontos, hogy hány szemet teszünk fel. Tapasztalatom alapján erre nagyon kényesek tudnak lenni a halak.

 

Hogyan csináljuk?

Meglátjuk a vizet és ha úgy van, besétálunk. :) Először csak a főólmozással a szereléken dobálunk. Az eresztéket úgy állítjuk be, hogy addig húzzuk, amíg az ólmozás leér fenékre. Ezt úgy látjuk, hogy az úszó bukdácsolni fog, vagy elmerül az áramlás hatására, ahogy elakad az ólom a meder egyenetlenségeiben. Ez a művelet arra is jó, ha van valami orbitális nagy akadó előttünk, akkor az derüljön ki, nem akkor amikor már beetettünk... Ha megvan a vízmélység mehet fel az előke a jelzőólommal, az eresztéket kicsit visszahúzzuk és már mehet is az etetés és a peca.

Az etetésmódosító :o
Az etetésmódosító :o

Alapozó etetetésnek ne dobáljunk be túl sokat, két-három nagy gombóc elég is. Sokat nem érdemes, mert ahogy az öreg dunai pecások mondanák, az etetés vonzza a hajókat is! Tuti akkor jön valami tengerjáró, aminek a hullámai szétmossák a nagy alapozetetést. Egyébként a hajó alapesetben még jó is lehet, megmozgatja szétlöttyinti az etetést. Sokszor a „zavarosban” jobban van kapás. Legjobb, ha folyamatosan egykezes gombócokkal szórjuk a helyet. Amikor halat is fogunk rajta, kicsit sűrűbben. Fontos, ha az etetés alatt vannak kapásaink, akkor se kezdjünk el lejjebb etetni!

1. lépés: Szerelék bent
1. lépés: Szerelék bent

2. lépés: Hal kint
2. lépés: Hal kint

3. lépés: Hal visszaenged
3. lépés: Hal visszaenged

Folyóvízi úszózásnál, a Quimby-sen „engedem hadd menjen” híve vagyok, csak ha nagyon nem adja, akkor variálgatok. Megállítom, megállítgatom, vagy meglassítom. Kedvencem ezek közül a megállítgatás, ilyenkor fellibben a csali. A vízközt lévő, sodródó kaja szemcsékre váró halak látószögébe kerül és lecsapnak rá. Sok nagy jászt fogtam így, fellibbentgetéssel, ami a fenéken vezetett, pattogtatott, csalira rá sem hederített addig.

A dévér a lassabban vezetett vagy teljesen megállított csalit eszi meg leginkább, a márna és a ponty is ezt preferálja.

A paduc az úsztatás fő célhala, a fenéken sodródó csalit szereti felcsipegetni a fura kis szájával. Nem igényli, hogy lassítsuk a cuccot, megszokta, ha valamit nem kap el azonnal, azt már bukta! Paducozásnál horoggal készüljünk rendesen, mert a kavicsba, kőbe akadva ha nem is mindig szakad be a horgunk, tompítja azt, ennek a halnak meg kemény a szája, kell a tűhegyes horog!

Kedvenc úsztatós halam a paduc
Kedvenc úsztatós halam a paduc

Mire számíthatunk?

Amíg meg nem tanuljuk a folyóvízi úsztatást, nagyon benne van ebben a pecában a bénázás és a betlik esélye. De ha ráérzünk, a feedereseknél többet foghatunk a finom cucc miatt. Eleve a mozgalmassága miatt nehéz ráunni erre a módszerre. Kevés szebb látvány van, mint amikor lecuppan az úszó és sokszor a kezünkben, a boton is érezhetjük a kapást.

Halfajokat tekintve gyakorlatilag minden megfogható ezzel a módszerrel, ami a folyóban él. Leginkább pálya függvénye a halfajok sokfélesége, a türelem, technika és némi szerencse meg kiadja a mennyiséget :)

Dunai gigabodorka
Dunai gigabodorka


Ha már unjátok a kényelmetlen dunai köveken való ücsörgést, matchbotot kézbe! :)

Oláh Tomi

 

 

KAPCSOLODÓ TERMÉKEK
AJÁNLOTT CIKKEK
Fenntarthatóság és a horgászcikk gyártás - FIIISH

Fenntarthatóság és a horgászcikk gyártás - FIIISH

2021. július 08. - Horgász-Zóna
Etetés? Alap!

Etetés? Alap!

2021. június 22. - Nagy Róbert
Gyors pecán a Fish World horgásztavon

Gyors pecán a Fish World horgásztavon

2021. június 14. - Illés Zoltán
Nagy pontyok, nagy szeretettel...

Nagy pontyok, nagy szeretettel...

2021. június 08. - Nagy Róbert
Plasztikozás új szinten: speciális Jika ólmok!

Plasztikozás új szinten: speciális Jika ólmok!

2021. június 02. - Balogh Gábor
Immunizáló adalék etetőanyagokhoz

Immunizáló adalék etetőanyagokhoz

2021. június 01. - Horgász-Zóna

A hobbid a szakmánk! Tetejére