Horgász-Zóna menü
Kedvencek
Kosár
Bejelentkezés

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:



Regisztráció | Elfelejtett jelszó
  • Damiki Air Frog
  • method feeder horgászbotok
  • Karácsony 2018
  • Horgász-Zóna ajándékutalvány kapható!

Egyszerűen folyóvízen: keresni, találni, kifogni!

|

Sokféleképpen lehet horgászni a folyóvízen. Ebben a cikkben egy olyan módszert mutatok be, amely fajtára nem, de halméretre szelektál. Élvezetes, könnyen kivitelezhető technika és azt adja vissza a folyóvízi horgászatból, ami annak a lényege: sose tudod, milyen hal adja a következő kapást!

Azzal kezdeném, hogy miről nem fogok beszélni. Úsztatásról, pergetésről és feeder botos horgászatról. Arról sem fogok beszélni, hogyan lehet keszeget fogni a folyóban. Elsősorban arról szeretném megosztani a gondolataimat, hogyan lehet jó esélyekkel szemezgetni darabosabb példányokat a folyók sokszínű halállományából és ami a legfontosabb, hogyan állj készen életed halára, ha sorra kerül.



Még egy dolgot tisztáznék: konkrét horgászhelyekről nem fogok írni. Hacsak nem eteti valaki neked egy hete, nincs jelentősége hova ülsz le. NINCS JELENTŐSÉGE! Bár sokan azt hiszik, hogy a fogás csak azon múlik, hova ülnek le, a kapás kicsikarása véleményem szerint 70%-ban a bedobás pontos helyén, a szereléken és csalizáson múlik. Miért van ez? Gondolj bele! Az esetek 99,99%-ban olyan helyen horgászol, ahol le lehet egyáltalán pakolni. Ahol már van kitaposott hely a folyóparton, ott bizonyára sokan horgásztak. Ismerve a horgászok mentalitását, minél több hal van valahol, annál jobban ki van taposva a hely (csikkek, etetőanyag maradvány, sörösdoboz, pikkely, fa leszúrók, összepakolt kövek, stb.) Tehát, ha már egy kitaposott helyre ülsz le, akkor ott valaki már fogott halat, nem is egyszer, többször. Szóval most rajtad a sor, készen állsz?




Arról szeretnék tehát írni, hogyan keress, hogyan találj, és ha találtál, hogyan fogd ki a folyók legszebb halait! Azt már most elárulom, hogy ebben a „tevékenységben” nincs semmi ördöngösség, csak finomhangolás!

Milyen szerelék és csalizási mód az, amivel a lehető legjobban le tudod „tapogatni” az előtted lévő pályát a halak után kutatva? És ha már a néhány embertársunk arra készül, hogy leszálljon a Marson, én is bemutatok mindjárt egy technológiát, egy frankó kis szerkezetet, amivel a bedobásod helyét tudod mindennél pontosabban kijelölni.

1. Keresni!

A folyókon fokozottan jellemző, hogy a halak mozognak: vannak részek, ahol reggel/nappal/délután/ este tartózkodnak. Ezért – ha csak nincs olyan szerencsénk, hogy amikor leülünk, pont előttünk vannak – az a jellemző, hogy keresni kell azokat a helyeket, ahol majd megjelennek. Ez a feladat nem egyszerű, de vezérlejen az a bizonyosság, hogy olyan helyen vagy, ahol másvalaki már fogott halat!

Megjegyzem, az is gyakori, hogy ott vannak a halak, de nem esznek. Ekkor könnyű a dolgunk, úgy kell felkínálni a csalit, hogy megegyék! :) Erről majd lesz szó később.

Előző cikkeimben már esett pár szó arról, melyek a haltartó helyek folyóvízen. Ilyenek

- a mélységkülönbségek, akár úgy hogy egy gödröt találsz, akár úgy, hogy egy púpot
- a meder anyagának váltása, pl. sóderről agyagra, iszaposról, keményre
- valamilyen terepakadály (pl. leszakadt faág)
- a sodrás sebességének változása, azaz a gyors és lassú találkozása, visszaforgók (ahol a sodrással ellentétesen visszafelé mozog a víz)
- urambocsá’ olyan helyek, ahol sok a természetes táplálék, pl. kérész vagy omladozó partfal ahonnan folyamatosan mossa el a víz a földet és ami benne van
- a Kánaán netovábbja pedig, az etetett hely :)

Mivel a szemünk sajnos nem lát le a víz alá, így más eszközökhöz kell folyamodnunk!

1. a. Használj technikát!

Amikor azt mondjuk, hogy ismerek egy helyet, akkor ezeket a dolgokat tapasztaltuk már ki. De – azon kívül, hogy lemész százszor – hogyan lehet gyorsan feltérképezni egy előttünk folyó vízfelületet? Erre egy kiváló eszköz a Sonar Deeper okos halradar és a telefonod (android vagy Iphone) kombinációja. Egy közepesen erős bottal (80gramm) bedobva ezt a gömb alakú készüléket, tökéletesen mutatja meder alakzatokat, annak keménységét, anyagát és az esetleges ott tartózkodó halakat a telefonodra telepített alkalmazásban! Egy jó orsó árába kerül, de rengeteg időt és elpocsékolt etetőanyagot, csalit spórolsz meg vele! Félreértés ne essék, ez „civil” sonar technika a halat már mutatja, annak mélységét is, de a méretét nem. Arra te tudsz következtetni a fogásaidból, illetve egy-két korrelációból, azaz pl. ha egy halat mutat fenéken, az sokkal inkább egy nagyobb, míg a sok hal vízközt inkább egy keszegraj. Használata igen egyszerű: vízbe érve automatikusan aktivizálódik és küldi a jeleket. A telefonodra telepített alkalmazás segítségével pedig máris láthatod, mi van előtted a víz alatt!












Egy kis gyakorlással oda is fogsz tudni dobni, ahova kell!

1.b. Dobjál gyakran!

Ha nincs sonar, de ha van akkor is, nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a gyakori újradobás! A vízparton ülve ránk telepedhet „apáink” horgászmódszere: bedobom, azt’ lesem! Ne engedd! Gondolj bele a következő logikába. Ahhoz, hogy a hal megtalálja a csalidat, vagy neki kell ahhoz közel menni, vagy neked kell a halhoz közel dobni. Na most, legtöbben nem tudjuk, merre járnak a halak a folyóban, ebből következően sokkal több az esélyünk, ha mi dobálunk. Én általában 15-20 percet szoktam hagyni egy-egy helyre, azaz egy óra alatt 3-4 pontot tesztelek le. Nagyon fontos, hogy a szerelékem vízbe érésekor már feszes zsinórt tartok, azaz érzékelem, mikor ér le a fenékre. Ezzel a módszerrel meg tudom különböztetni a mélységeket. Azt is figyelem, hogy a becsobbanás helyétől mennyire messze áll meg a szerelékem. Különösen érdekesek azok a helyek, ahol hamarabb lerakja, vagy esetleg nem is viszi el, netalán visszafelé teszi le az ólmot a víz! Itt más a sodrás iránya, erőssége, esetleg komolyabb mélységkülönbség van. Persze az is lehet, hogy elakadtál :), de szerencsére ez ki fog derülni max 20 perc múlva!



2. Találni!

Nagyon fontos rész következik! Az előbb kerestünk olyan négyzetmétereket, ahol halat sejtünk. Ahhoz hogy a csalinkat meg is találja, nem elég odadobni. El kell érni, hogy a környéken lévő halak fel is vegyék a horgodat! De hogyan tegyük csábítóvá a tűhegyes fémdarabunkat?

Csali felkínálás módja
. Régen, amikor rengeteg hal volt a folyókban ez nem volt probléma. A sok hal mindig éhes, gond nélkül felvették a 2-es horgot 3 szem kukoricával. Néha ez most is megtörténik, de sajnos nem ez a jellemző. Nem beszélve a nagy testű példányokról, amelyek életük sok-sok évében (értsd: akár 20 év!) megszokták hogyan libben fel, hogyan mozog egy „veszélytelen” táplálék. Nem szabad ennek a fontosságát elbecsülni. Volt olyan, hogy a kapástalan állapotot csupán a csali feltűzésének módjával megváltoztattam (egyébként ugyanoda dobtam, ugyanazzal a szerelékkel). Ez volt az a pillanat, amikor leültem és elgondolkoztam. A csere előtt csak csipkedték, birizgálták a csalit, a botom spicce csak remegett, be-be mozdult. Utána viszont erőteljes kapások jelentkeztek, amire már be lehetett vágni!


Ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy a bojlis horgászokhoz fordulunk megint és megnézzük, ők hogyan csapják be az "ötvennyócszor" kifogott pontyokat ötvenkilencedjére. Hogy ezt hogyan csináld, a cikk későbbi részében visszatérek.


Etetőkosaras etetés. Kétségtelen, hogy a józan ész azt mondja, ha ott az etetőanyag, akkor az már csak jó lehet. Nagy súlyú etetőkosarakat pontosan eldobálni borzasztó nehéz meló, főleg nagy sodrásban. A tapasztalatom az, hogy az etetőanyag csábítása elsősorban a kisebb testű halakat találja meg, azokat csalogatja oda leghamarabb, sőt a rendszeres dobálással ott is lehet tartani őket. Kiváló, élménydús pecát lehet csinálni a kosarazással! Én egy bottal ettől függetlenül mindig ólommal horgászok, ezzel keresem az egyedül kóborló nagyokat. Eddigi legnagyobb folyóvízi halaim ugyanis sosem az etetőkosárra jöttek. Mindenesetre egy olyan szerelék, ami könnyedén variálható kosárról ólomra és vissza, jó ötletnek tűnik :)

3. Kifogni!

Nincs annál szebb pillanat, mint amikor bemozdul a spiccünk, erős húzással indul a víz felé… bevágunk, elindul a fárasztás! Ugyanakkor nincs annál nyomorultabb érzés sem, amikor fárasztás közben elvesztjük a halat… Természetesen kell a reszponzív karakterű horgászbot, jó fékkel bíró orsó, megbízható zsinór, az éles horog, stb. most nem ezt szeretném kiemelni. Hanem sokkal inkább azt, hogy más módon kell csalizni! Meggyőződésem, hogy a halvesztéseid megszűnnek, ha nem a horogra csalizol!

A halvesztés sokaknál gyakori élmény, pedig nem kéne. Olvasva a folyóvízi fórumokat, sokan panaszkodnak, hogy leakad fárasztás közben, vagy már a bevágás után nem sokkal a hal. Nyilvánvalóan ilyenkor nem jó valami. Nem azért horgászunk, hogy azért remegjünk, meg tudjuk-e meríteni a halunkat. A leakadásnak én két okát látom, az egyik hogy kicsi a horog, a másik, hogy nem jól akad, ami a csalizási módra vezethető vissza.

Itt egy kis hangulatvideó egy kapásról. Ahogy látod, még ez a kis hal is érzékelhető kapást ad a márnázó botomon és fel is veszi a horgot, nem törődve annak méretével.



4. Horgász-Zóna folyóvízi végszereléke és csali felkínálási javaslata

Aki idáig követett, bizonyára már érzi, hogyan érnek itt össze a mondanivalóm fonalai. Ahhoz, hogy jó halakat is megfoghass a folyóvízben, a siker kulcsa egy, a fentieket maximálisan kielégítő, egyszerűen összeállítható végszerelék és a csali prezentálásának megfelelő módja.
Nézzük először a szereléket.
A szerelék lelke a gubancmentesség és megbízhatóság. A felhasznált alkatrészek kiválasztásánál a tartósság (azaz ne kelljen egy horgászat alatt cserélni pl. a horogelőkét) illetve a sodrásból felvett szösz, növény, stb. minimalizálása és könnyű letakaríthatósága is szempont volt.





A jobb láthatóság érdekében nagyítsd ki teljes képernyőre :)

Főzsinórom sosem kisebb 0,33-asnál.
Gilisztafélék, nadály csaliknál: az előke általában 0,26mm-es fluorokarbon vagy vastagabb, a horog pedig 6-os vagy nagyobb.
Kukorica, sajt, pellet: 0,16 fonott vagy vastagabb, horog 6-os vagy nagyobb.

A figyelmes szemlélők a fényképen látják a kis ólomdarabot a horgom felett. Kisebb sodrásban van jelentősége, arra szolgál, hogy lent tartsa a horgomat a mederfenéken, ahol a darabosabb halak táplálkoznak.

Ajánlom figyelmedbe ezt a speciális grippa ólmot, amelyet nem kell "fárasztani" kitekeréskor, kialakítása miatt hamar feljön a vízközé, majd a felszínre.


Nos és hogyan csalizzál? Szerintem ne a horogra! Igen, igen, ez talán sokakat meglep, én mégis azt mondom, hogy a hajszálelőkés csalizás megéri a fáradtságot. A bojlisok ezt már régen kitalálták, és a folyón is régóta használják már a horgászok, mégis kevésszer látni. A legtöbb folyóvízi hal pedig hasonlóan táplálkozik a pontyhoz: felhörpinti a csalit. Mi történik, amikor horogra csalizol? Ha nagy a horgod, az nehéz, pöckölgetik, de leginkább kevés a kapásszám. Felteszel kisebb és kisebb horgokat. Ehhez már az előkét is lefinomítod, beteszel erőgumit, stb. Ezzel oda jutsz, hogy most már sok a kapásod, de egyrészt a komoly halak megszaggatnak, másrészt a nem komolyak közül is sokat vesztesz el, mert nem akad rendesen. Ezt az egész logikai bukfencet kikerülöd, ha hajszálelőkére csalizol! A csali természetesen mozog, a hal felhörpinti, a horgod repül bele a szájába és úgy fog akadni, hogy alig tudod kiszedni.

És mi van a gilisztával, nadállyal, harmattal? Ezekkel az van, hogy imitálni kell a hajszálelőkés csalizás logikáját. Én mindig egy ponton, az egyik végétől kb. 1-2 cm-re tűzöm fel a csalit. Egy rendesebb gilisztánál ez lelóg szépen, szemnek talán kicsit furcsán. Ha nagyon akarja, a nadály vagy az iszapgiliszta még a horgomat is mozgatja. Totál természetes! Hogyan akad meg így a hal? Simán! Felszippantja ezt is horgostul, mindenestül még a dévérkeszeg is.



Ne értse félre senki, nem gondolom, hogy így és csak így lehet halat fogni a folyóvízen. Saját tapasztalatom azonban azt mondatja, hogy a fent bemutatott logikával elkészített szerelék és a csalizási mód meghozza a hőn áhított eredményt. Számos nagy testű márna, darabos jászkeszeg, leánykoncér, dévérkeszeg, domolykó, szilvaorrú, harcsa volt már a horgom végén. Kiemelkedik egy ötös ponty és az életem bakancslistás hala a bő egy méteres dunai kecsegém.

Ebben a végszerelékben az a szép, hogy nem szelektál, igazi nagyhal kereső módszer. Ajánlom mindenkinek, aki azért jár ki a folyóra, amiért én: izgalommal lesni a bot végét, várva, mi lesz a következő hal?





***És még egy fontos dolog!

A halászat megszűnésével "elméletileg" jobb esélyekkel horgászhatunk a folyókban. A halállomány nőni fog, nemcsak méretben, de darabszámban is. Hogy ez így is maradjon, Te is csak fogd meg és engedd vissza! Legyél a folyók jó gazdája, hogy eljöhessen megint az az idő, amikor egy-egy szebb napon fogsz 8 fajta halból 20 kilót - mert ezt "tudják" a folyóink, ha kapnak rá esélyt!

Köszönjük a figyelmet!

Balogh Gabi
Nagy Lajos





AJÁNLOTT TERMÉKEINK:

D.A.M MAD Magnet végólom - 113gr

D.A.M MAD Magnet végólom - 113gr

0 értékelés
1.120 Ft

0 értékelés
0 Ft

0 értékelés
0 Ft
HAYABUSA MRS173 füles horog -  6-os

HAYABUSA MRS173 füles horog - 6-os

0 értékelés
730 Ft
KORUM running rig kit - zöld

KORUM running rig kit - zöld

0 értékelés
2.250 Ft
Deeper  Smart Sonar Pro+ (5351502)

Deeper Smart Sonar Pro+ (5351502)

0 értékelés
79.990 Ft helyett
78.490 Ft


KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:



Minden jog fenntartva © 2017 - Horgász Zóna
Horgász-Zóna Ügyfélszolgálat elérhetőségek:
Telefonszám: 06 1 240 5454
Mobil: 06 70 362 7167 (hétköznap 8:00-18:00-ig, szombaton 9:00-12:00-ig)
Email: ugyfelszolgalat@horgasz-zona.hu
G+: Google+
Horgász-Zóna Buda bemutatóterem és horgászbolt: 1033 Budapest, Szentendrei út 89-95., telefon: 06 1 2405454
Horgász-Zóna Pest horgászbolt: 1138 Budapest Gyöngyösi sétány 8., telefon: 06 1 2390373
Horgász webáruház | Feeder bot | Nevis szett | Shimano orsó | távdobó orsó