A reggeli, első fényképek elkészítésekor, még tükörvíz, és itt-ott, sejtelmes halmozgás volt tapasztalható. A friss levegőt ekkor, szinte "harapni lehetett", és ahogy, a horgász-szívem, kezdett jóleső várakozással megtelni, a szél is ugyanúgy kezdett "viharosabb" fokozatba kapcsolni. Talán mondanom se kell, hogy dobós pecán egy erős oldalszél mennyire tud bosszantó lenni. A lekesedés azonban diktálta az ütemet és így, hamarosan, egy szép toknak örülhettünk, majd egy ponyt is jelezte, hogy már a halak is várják a szezonkezdetet.
Én a 3,6 méteres heavy feederjeimmel horgásztam, amelyekre ezúttal, nagy méretű method kosár került, abba pedig az általam már hosszú évekkel ezelőtt "kitalált" és azóta is folyamatosan alkalmazott mix. A "B.C." keverék lelke a Special 'G' Green és a Special 'G' Dark, amihez a Krill&Tuna locsoló, mikroplellet és őrölt fekete bors került... Azt szoktam mondani, hogy akkor jó a mix, ha bekeveréskor tüsszent egy nagyot az ember a bors-tól...
Egy biztos, ez a halas, krilles, pelletes, borsos kombó, törőszitán egyszer áttörve, még sosem hagyott cserben. A szél rendre hatalmas öblöt csinált a zsinóromon, én pedig nem akartam a folytonos "spanolással" elmozdítani a method kosaramat. Így az első kapásom is inkább egy hatalmas ejtés volt, az amúgy is laza zsinóron, ami után örömmel vettem fel a kontaktot egy... egy... egy hatalmas tokhallal, ami csak hosszú fárasztás után adta meg magát, ami nem csoda, hisz súlya verte a 15 kilogrammot.
A szél egyre csak erősödött, így a jónak vélt pozíciók megdobása nem is volt olyan egyszerű, sőt... Mindenesetre nem "görcsöltünk" be horgásztársammal, így jutalmunk szép halakban kezdett kibontakozni és ahogy telt az idő, egyre jobban belemelegedtünk.
Az egyik kapás után komolyabb súlyt éreztem a horgomon és a stég előtt igen hosszúra nyúlt fárasztás már kezdett gyanús lenni: nagy hal küzd odalenn... hiába a goromba feeder, így is "karikába húzta" a hatalmas tőponty és nem is csillapodott egykönnyen. Mintegy 20-25 perc után, végre egy igen pazar pikkelyest tudhattam a bölcsőmben. Nagyot sóhajtottam, hisz alaposan megküzdöttem érte.
Ez a parádés töves, remek zárása volt a horgászatunknak, így jó hangulatban pakolgattunk össze. Személy szerint, nagyon várom már a szezon igazi kezdetét, de méginkább azt, hogy egy ország egyszerre lélegezhessen fel, a világjárvány után...
Üdvözlettel:
Nagy Róbert
