"Festum Omnium Sanctorum", mondja a latin nyelv, vagy ahogy mi, magyarok jobban ismerjük: Mindenszentek napját mutatja a naptár. Ilyenkor az ember meg-meg áll és habár az emlékezés semmiféleképpen nem lehet napfüggő vagy valamely naptári "eseményhez köthető", mégis, a gyertyákkal, kisebb-nagyobb mécsesekkel teletűzdelt útszéli temetők látványa, halkabbra veszi a szót, lassabbra a lélegzetet és halhatóbbá a szívdobbanásokat... Ahogy Babits írja egy helyütt:
"Mindenszentek: hideg ősz bolyg a szellem fázva,
fázó népség temetőz sírokon gyertyázva.
Jaj az év temető, mindennap egy holt,
minden napra minden éj ráírja, hogy : Volt..."
Lassítok az úton, tekintetem még a sötétbe burkolózó tájat fürkészi, igazolván: ma is korán keltem. A barátaimmal megbeszélt pontyhorgászat helyszíne ezúttal, a Hortobágyon található Ohati Horgász és Bemutató Központ. Etetőkosaras bojlizást terveztünk, a gyors pontyhorgászatoknál sokszor bevált megoldás ez. Nagyon régen már jártam egyszer erre... Mindez dacára, már nagyon kíváncsian vártam, hogy végre alaposabban megismerjem e vízterületet, amelyről már oly sok jót halottam horgásztársaimtól! Pontban ott és pontosan akkor találkozok Csorba Dáviddal, ahol és amikor megbeszéltük. Ezúttal velünk tartott Karácsonyi Béla is, aki nemcsak mint "segítő" ténykedett, de mint később kiderült, alapos és ügyes részvevője is volt ennek a remek horgásznapnak...
A helyünk végül, egy nádassal körülvett állás lett, ahová a nagyon segítőkész halőr csónakkal vitt be minket. Ezúton is köszönjük! Meg kell valljam, habár ez nem jellemző rám, most mégis, aprócska bizonytalanság lett úrrá rajtam, amikor megláttam az előttünk elterülő vízterületet... Tereptárgyak, törések, etetési "hot pontok" sehol, így csupán ösztöneinkre támaszkodva kezdtük meg a horgászatot. Igaz, ami igaz, társam, Dávid, már több alkalommal járt itt, mi több, bevallása szerint, itt vált a pontyok és a modern pontyfogó módszerek megszállottjává...
Azonnal hozzáteszem, nem érkeztünk felkészületlenül! Csalis táskáinkban - természetesen - a BAIT-TECH csalik legjava lapult, tehát komolyan felkészültünk a hideg vízi pontyfogásra. Egyik fő "témája" horgászatunknak a ZÓNA HANATO távdobó kosarak, még pontosabb töltőtömegének megállapítása volt, amelyhez természetesen - a már számtalanszor bizonyító - "BLACK CAP mix"-et gyúrtuk a remekül dobható "szerkezetekbe". Mi most bojlis botjainkra a HANATO ORIGINAL kosarakat alkalmaztuk, amelyeknek megtöltés nélküli tömege 65 gramm. Azt tapasztaltuk, hogy a megtöltés utáni, 115 gramm súllyal tudtuk a leghosszabb dobásokat elérni velük...
A kedvezőtlenül, velünk szembe "tekergő" széljárás ellenére, dobásaink tekintélyes távolságokat értek el, és ennek hatására (is) hamar gazdára leltek a BAIT-TECH POLONI csalijaink! Szépséges őszi színekben tündöklő "Ohati potykák" jelentkeztek sorban, és így, a hideg víz ellenére, vadul küzdő példányokat sikerült egy rövidke idő erejéig a bölcsőnkben vendégül látni...
Volt, hogy kettő boton volt szinte egy időben kapás, de egy alkalommal megtörtént, hogy mind a hárman fárasztottunk... A halakon kívül, külön öröm volt látni, hogy az "angol csalik" milyen remekül "kamatoznak" a víz alatt, na nem is csoda, hisz a POLONI egészen egyedi fűszeres és gyógynövényes karaktere, hamar képes felkelteni a halak étvágyát!
Dávid számos kapást ért el a 18 milliméteres POLONI bojlival is, míg számomra, ismét csak a hengeres formájú, POLONI DUMBELLS volt a nyerő csali! A nap folyamán összesen 26 darab pontyot fogtunk, megközelítőleg 8.50 kilogrammos átlagsúlyban. A legnagyobb halunkat Dávidnak sikerült horogvégre csalnia, amelynek súlya, meghaladta a 13 kilogrammot.
"Fény és árnyék" szinte felváltva váltogatta egymást, így több ízben is pazar panoráma tárult elénk az égbolton. A felhők kusza képeket rajzoltak, amelyekbe olykor, szelíden hasított bele egy-egy, "V" alakba rendeződő, délnek tartó vadlúd csapat... A fényeivel egyre fukarabbul bánó nap, csalókán hamar alábukott a Hortobágy végtelenbe nyúló rónasága mögött, így mi, egy sikeres és élménydús horgászat után indulhattunk haza.
Az úton, egy temető mellett haladok el... A mécsesek és gyertyák adta fényben, egy hajlott hátú anyóka lépeget a sírok között, távolba meredő szeme könnyekkel tele. Megállok és beleszippantok a közben alaposan lehűlt tiszta levegőbe. Mélyeket lélegzek és én, ezekkel az Ady sorokkal emlékezek:
"Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk..."
Ha elnyerte tetszéseseteket írásom, akkor érdemes kedvelnetek oldalamat a facebook-on is, ahol további képeket és érdekességeket találtok horgászataimról, munkásságomról!
Black Cap facebook oldala
Nagy Róbert - BLACK CAP