Folyóvízen horgászni egyszerű, de e mellett nagyon mozgalmas is tud lenni! Ehhez megfelelő végszerelék és etetési technika kell. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindez bonyolult, sőt! Úgy hívják, hogy csontikosaras technika. Na de nézzük, hogyan tudsz ezzel a módszerrel egy jót pecázni (hacsak nem száradnak ki a folyóink a nyár végére...):
Csontikosaras technika lényege
A csontis kosár egy ólommal ellátott műanyag cső, aminek kupakja van, az oldalán pedig lukak helyezkednek el. Ebbe a szerkezetbe töltjük az élő csontit. Vízbeérés után a kukacok elkezdenek menekülni (igazából már előtte is, így sietni kell a bedobással!). Az áramlás sodorja őket és a horgunk irányába viszi el. Olyan ez a halak számára, mintha zizit szórnának a gyerekek közé!
A halak a csontiszemeket "büntetlenül" csemegézik, egészen addig, amíg valamelyiküknek meg nem tetszik a csonticsomag benne a horgunkkal. A módszer lényege, hogy ütemesen egy helyre dobálva a töltött kosarat, olyan szinten odagyűjthetjük a az érdeklődő, óvatosságuktól megszabaduló halakat, hogy mindenki minket fog nézni! A vízben úszkáló csontik finom falatok a keszegeknek, jászoknak, márnáknak, de más halaknak is felkeltik az érdeklődését - innentől már csak a csali mérete, ami szelektál.
A szerelék összeállítása
Mint minden általunk ajánlott szerelék, ez is pofon egyszerű, ráadásul könnyedén változtatható! Az alkatrészek a következők:
- Gamakatsu F22 horog, 14-es, vagy nagyobb
- Daiwa Tournament FC fluorocarbon damil 0,23mm
- Eltartó szilikoncső
- 8-as forgókapocs, ez pont szorul a szilikoncsőbe
- Csúszó karabíneres kapocs
- Gumigolyó
- Middy csontiskosár, ez pl. 84 gramm, de kisebb sodrásban az 56 grammos is elég
Middy csontiskosár választék a webáruházban
1) Fűzzük fel sorban a csúszó karabíneres kapcsot, majd a gumigyöngyöt és a zsinór végére kössük rá a forgókapcsot! A tökéletességre törekvők a gumigolyó helyett használhatnak olyan csomóvédő ütközőt, amibe pont belepasszol a forgókapocs.
2) Most kössük meg a horogelőkét! Nyugodtan mehet a 60-70cm! A horog kiválasztásánál egyből meghatározzuk, mekkora lehet a csonticsokrunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy a csontival tele horog jobban fog. Ennek - szerintünk - az az oka, hogy ez a mederfenéken marad. A mozi valahogy így néz ki: a vízközti csontikat eszegetik a halak, egymásra licitálva, egymás elől el-elkapkodva. Igen ám, de ez hamar elfogy, így a feltüzelt halak ezután a medret is megnézik és hopp(!), ott lesz csak a finom falat!
És ez a sok kapást és a kevés kapást elválasztó egyik tanács:
A horogelőkéd feküdjön a mederfenéken! Használj pl. ezért is fluorocarbont vagy akár sörétólmozd le az előkéd!
A horogelőkére fűzzük fel az eltartó szilikoncsövet, majd kössük bele a forgókapocsba. A csontiskosarat akasszuk bele a csúszó karabínerebe - és kész!
Ezekre kell figyelni:
- A csontiskosár teteje mindig megfelelően pattanjon! Különösen figyelni kell, ha már koszos a perem vagy a kupak alja, ekkor nem tud megfelelően szorulni és leeshet. Drága mulatság csontiskosárral etetni!
- Egy három órás akcióhoz kb. fél liter csonti elegendő. Messze a legolcsóbb etetőanyag! Ha nagyon gyorsak a csontik, akkor gyorsan ki is jönnek a víz alatt is. Ezt elkerülendő használjunk ragtapaszt a lyukak egy résznek eltüntetésére!
- Sose térj el a taktika lényegétől, folyamatosan kell bejuttatni a csontit! Ha úgy érzed az utolsó kiáramló kukacok is messze elúsztak, húzd ki és dobd újra!
- Nagyon fontos az egész szerelékünk összhangja, bármilyen hal bejöhet! Mindig legyünk készek egy nagyobb hal fárasztására!
Reméljük, kedvet kaptál egy kis csontikosarazáshoz! A következő folyóvízi cikkben a method feeder folyóvizes verzióját mutatjuk meg.
Köszönöm a figyelmet!
Lajos