El is határoztam, hogy ezt nem hagyom annyiban, bebizonyítom, hogy lehűlt bányatóban is meg tudom oldani a halfogást. Beneveztem a következő vasárnap megrendezésre került I Dovit Feeder Kupára. A probléma adott volt, és pontosan egy hét állt rendelkezésemre, hogy megoldjam. Napi szinten többször beszéltem a csapattársammal. Ötleteket találtunk ki és vetettünk el. Végül nyitva hagytuk ezt a kérdéskört, megpróbáltunk még több információt gyűjteni.
Ezen a hétvégén rendezték meg a két őszi horgászkiállítást, ami remek alkalomnak ígérkezett, hogy tudásunkat bővítsük. Számunkra a horgászat egy véget nem érő tanulási folyamat, és nem szégyen kérdezni, de tudni kell a kapott információt helyén kezelni.
A két kiállítás között végül földrajzi okok miatt a budaörsi győzött. A sok színes, szagos, látványos csalik arzenálján átvágva minket célirányosan egy dolog érdekelt, mégpedig: Mivel érdemes próbálkozni lehűlt bányatavon? Mindenhol készségesen válaszoltak a feltett kérdésre, megpróbáltak széleskörűen tájékoztatni bennünket. Nevek és cégek említése nélkül leírnám a kapott „jó tanácsokat”:
- Egyértelműen a fűszeres megy ilyenkor
- A fűszeres már nem működik
- Chili, az ki ne hagyjuk
- Édes, csak az édessel érdemes próbálkozni
- Az alkoholos aroma gyorsan terjed még hideg vízben is, az olaj már bedermed
- A halibut, az kihagyhatatlan, hiába olajos, a halaknak az kell
- Kagylós
- Algás
- Rákos
- Polipos-epres
- A gilisztás mindenhol működik, de bányatavon verhetetlen
- Emeljük meg a fehérje mennyiségét, mert a halak azt keresik a télre készülve
- Csökkentsük a fehérje mennyiségét, mert a halak a szénhidrátot keresik a télre készülve
- Oldódó bojli (bár mondtuk, hogy feederezünk)
- Pop up bojli (szintén említettük, hogy feederezünk)
- Faragott bojli (á, már belefáradtunk az ismétlésébe)
…és a személyes kedvencem:
- Ilyen időben ne akarjunk kimenni bányatóra! :)
Akkor összefoglalnám: kell készíteni egy fűszeres, édes, alkoholos, olajos, halibutos, kagylós, algás, rákos, polipos-epres, gilisztás, magas fehérje tartalmú etetőanyagot, amely nem fűszeres, nem olajos és alacsony a fehérje tartalma, gyúrjunk ebből pop up oldódó bojlit, amit később megfaragunk. Remélem nem hagytam ki semmit :)
Végül milyen elhatározásra jutottam? A kiindulási alap az volt, hogy nem teszek fel mindent egy lapra, hagyok menekülési utat magamnak. Nem egy, hanem két etetőanyaggal készültem.
Kiakasztott klipsszel 80 m-re etettem a nyár folyamán kikísérletezett natúr etetőanyaggal. Tudtam, hogy ez lehűlt hideg vízben már nem hozza azt az elképesztő eredményt, mint nyári meleg, vagy lehűlő átmeneti időben tette, de azért egy hete még mindig jó volt egy szektor 2-re.
60 m-re pedig egy másik etetőanyaggal készültem, ami jellegét tekintve enyhén fűszeres. Ezt már egy ideje fejlesztgetjük, de az igazi finomhangolására, tökéletesítésére még sok-sok pecával eltöltött napot kell rászánnunk.
8:45-9:00 Etetés: Mivel nem szándékoztam sokat etetni, a megadott 15 perc bőven elég volt. A távolabbi távolságra 3 gombócot dobtam, míg a közelebbire 5-öt. Elrendeztem a parton a dolgaimat, mindent a kezem ügyébe készítettem, és szorosabbra húztam a thermo ruhámat, vártam a dudaszót.
9:00 Verseny kezdete: A többiek etetési távolságát figyelve azt láttam, hogy 80m-nél kisebb távokat dobáltak meg, így ez a sáv nem volt „megcsobogtatva”, talán kevésbé riadtak el a halak. A verseny kezdetén ezért a távolabbi etetésen próbáltam meg halat fogni. Nem lehetett a nyári időben megszokott kapásmennyiségre és haldömpingre számítani, így az első órában csak egy halam jött, de az legalább elég combosra sikerült, bőven túl volt a 6 kilón.
Őt még kettő kisebb követte 1,5 és 2 kg-os egyedsúlyban. Majd ezt a tűrhető kezdést egy elég nagy kapástalan időszak követte. A nap is kisütött, egész kellemes őszi időnk volt, a termokabát is egyre melegebb lett, lekívánkozott az emberről. A napsütésnek a halak vonatkozásában van egy, már korábban említett mellékhatása, a felmelegedő felső rétegekbe húzódnak és nem hajlandóak a fenéken táplálkozni.
Váltanom kellett, mert a szomszéd folyamatosan fogta a kisebb pontyokat, kárászokat rövidtávról. Én is megpróbáltam a 60 m-es etetést. Először semmit nem adott, majd szép lassan kezdtek nekem is jövögetni a halak. Talán a „legpörgősebb” időszakban 15 percenként jött egy közepes kárász, vagy egy kiló körüli ponty. A kezdeti előnyöm apadni látszott, igaz, nehéz összeadnia különböző méretű halak súlyát. A fő félelmem az volt, hogy a szomszédom fog egy nagytestű pontyot, amit apró kárásszal, kis ponttyal már nem tudok behozni. Mivel a nap folyamán egyértelműen meg lehetett figyelni, hogy a pontyok hullámokban jelentkeznek, ismét a távoli „nagypontyos” etetés mellett döntöttem. Ha jön egy újabb „pontyhullám” akkor abból én is profitálni szerettem volna. Az utolsó órában már nem is horgásztam a 60m-es kárászos-kispontyos távolságon. Sajnos ennek a végelszámolásnál nagy jelentősége lett :)
14:30 Mérlegelés: A szomszédom, Marosi Péter 13.340g-ot fogott, míg én a több mint 6 kilós nagyponttyal együtt 20.010g-ot, ami alapján egyértelműen nyertem a szektoromat. Már csak a többi szektorelső eredményeit kellett megvárnom.
A végeredmény:
I. Kiss Péter 21.380g
II. Bató Attila 20.330g
III. Páll Eörs 20.010g
IV. Szász Sándor 16.400g
V. Vas Péter 12.590g
Igen jól látjátok, csupán egy kárásszal maradtam le a II. helyről, és egy kis ponttyal az I-ről. Természetesen nem tudhattam a verseny folyamán, hogy számomra nem a szektor elsőség a tét, hanem az egész verseny megnyerése. Utólag nyilván már más taktikát választottam volna az utolsó egy órára, de utólag mindenki nagyon okos.
Másrészről viszont, a verseny előtt az 5. hellyel is nagyon elégedett lettem volna, csak kaphassak egy ilyen földgömbös kupát. :) Régóta fenem rá a fogam, de általában a versenyeken a legjobb külföldi horgászok kapják az ilyet. Örülök, hogy Angyal Istvánéknak erre esett a választásuk. Valamint szeretném megköszönni Nekik a profin megszervezett és levezényelt I. Dovit Feeder Kupát, remélem jövőre is találkozunk!
Írta: Páll Eörs
Fotók: Dovit
