Horgász-Zóna menü
Kedvencek
Kosár
Bejelentkezés

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:



Regisztráció | Elfelejtett jelszó
  • Bomber wobblerek
  • YUM Pumkin Head
  • 5. Pergető Akadémia
  • Tuttti etetőkukorica
  • Daiwa TD Feeder

Hogyan "működik" a horgászbot bedobás közben?

|

Minden évben, sőt minden hónapban rengeteg információ ömlik a nyakunkba a horgászbotokról ilyen olyan reklám formájában. Talán nem vagyunk egyedül akkor, amikor azért egy-egy pillantást vetünk a szakírókat, versenyzőket a vízparton mutató fényképekre: vajon milyen bottal horgásznak?
Pár hete kezdett cikksorozatunkban ennél sokkal mélyebbre ásunk – azt vizsgáljuk, mi jellemzi általában a horgászbot anyagokat, hogyan válasszunk, mit vegyünk figyelembe a vásárlási döntésnél? Ebben a mostani – negyedik – részben teljesen gyakorlati szempontból vesszük górcső alá a bottest fizikát!

Hogyan működik a horgászbot bedobás közben?

Idézzük fel a háromszöges ábránkat, ezúttal azonban egy sokkal gyakorlatiasabb nézőpontból! Emlékeztetőül: a függőleges tengelyen ábrázoltuk a bottestre ható egy négyzetcentiméterre eső erőhatást, míg a vízszintesen ennek az erőhatásnak megfelelő deformációt. Ha például botgyártók lennénk, akkor a függőleges tengelyen jelölünk ki egy kívánt „teherbírást” és ehhez nézünk bottest anyagot a várható igénybevételnek megfelelően.



Az előző részben foglalkoztunk a bottestek tartósságával (ellenállásával), amit úgy definiáltunk, mint a ferde rugalmassági modulus egyenes alatti terület nagysága (azaz a betűvel jelölt háromszögek területe). Vettünk egy magas (ABC háromszög), egy közepes (ADE) és egy alacsony (AFG) modulus-ú bottestet, és azt láttuk, hogy – ugyanolyan szakítóerő mellett – az alacsonyabb modulus-ú az ellenállóbb, mivel itt a legnagyobb a háromszög területe.

Mit jelent még ez a terület?

Fizikai értelemben a modulus egyenes alatti terület nagysága jó jellemzője a bottestben tárolható energia mennyiségének. Azt mutatja, mennyi az a maximális energia, amit a törés pillanatáig a bottestben tárolhatunk. Hol fontos ez? Természetesen például a bedobásoknál!

A bedobás fizikája

A bedobás folyamata alapvetően két részre osztható. Az egyik a bedobáshoz szükséges energia eltárolása a bottestben, a másik pedig természetesen ezen energia „munkára bírása”, azaz kieresztéses a bottestből. A mozdulatsort tekintve a hátralendítés és az előrelendítés első része felelős az energia eltárolásáért. Az előrelendítés második része – ekkor eresztjük el ujjunkkal a zsinórt – repíti be a szereléket a vízbe.


Forrás: www.netplace.com

Ahogy láthattuk az első ábrán, az ugyanolyan szakítóerejű botok közül az alacsonyabb rugalmasságú tárol több energiát. Ebből arra következtethetnénk, hogy a manapság sokkal divatosabb (és drágább) magas modulus-ú botokkal kisebbet lehet dobni.
Van még itt egy tényező azonban, ami fontos, mégpedig, hogy milyen gyorsan ereszti ki a bottest a tárolt energiát!

Ahhoz, hogy ezt jobban megvizsgáljuk, meg kell ismernünk még egy nagyon fontos tulajdonságot. Ez a bottestek rezgési frekvenciája. Ez már végre egy olyan dolog, amit szabad szemmel is láthatunk! Ha kézbe veszünk horgászbotokat és megrázzuk őket, azok különbözőképpen viselkednek. Más a kilengésük, csillapodásuk, a rezgési sebességük. Anélkül, hogy képleteket írogatnánk, elég annyit most tudni, hogy a rezgési sebesség a bot rugalmasságától és tömegétől függ. Minél kisebb a tömege, illetve minél nagyobb a rugalmassága, annál nagyobb lesz a rezgési frekvenciája.
Amikor azt érezzük, hogy egy horgászbot „gyors”, azaz a botvég rezgése gyors (sokszor nem is látjuk) és gyorsan visszaáll a rezgés a nyugalmi állapotba, akkor valószínűleg egy magas modulus-ú, azaz nagyon rugalmas anyaggal van dolgunk. És viszont, ha „lomhának”, lassúnak érzünk egy botot, akkor az kisebb rugalmasságú anyagból készülhetett.
És itt jön a trükk! A gyorsabb botokkal intenzív, gyors mozdulatú bedobással érhetjük el a legnagyobb távolságot, míg az alacsony rugalmasságú botokkal a nyugodtabb, lassabb bedobással hozzuk ki a legtöbbet. Ha emlékszünk még, a bedobási mozdulatsorban a hátrafelé lendítéskor és az előrelendítés elején tároljuk az energiát, és az előrelendítés második részében kiengedjük azt. A botanyag rezgési sebessége határozza meg az optimális kiengedési sebességet, ezért kell a gyorsabb botokkal gyors mozdulatot végrehajtani.

Összefoglalás

Láthattuk, hogy bedobásnál egyrészt a botban tárolható energia, másrészt ennek az energiának a kieresztési sebessége játssza a döntő szerepet. Két egyébként egyforma botnál (hossz, akció, dobósúly, stb.) a nagyobb rezgési frekvenciájúnak lesz a spiccrésze gyorsabb, így ezzel lehet messzebb dobni. Az üvegbotoknál nagyobb rezgési frekvenciájúak a carbon botok. A carbon botok közül pedig a nagyobb sűrűségű carbon szövetből készülteknek magasabb a rezgésszámuk. A botanyagok ára is ezt követi, a gyorsabb botok drágábbak.
Egy jó közepes árkategóriájú carbon bottal már jól megdobható a 70-80 méter, amely a legtöbbször elég is. Természetesen fontos tényező még dobásnál a bot hossza (erőkar), zsinór és orsó (súrlódás), de ezekről egy külön cikkben emlékezünk meg.


Forrás: www.entertainmentguide.local.com





KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:



Minden jog fenntartva © 2018 - Horgász Zóna
Horgász-Zóna Ügyfélszolgálat elérhetőségek:
Telefonszám: 06 1 240 5454
Mobil: 06 70 362 7167 (hétköznap 8:00-18:00-ig, szombaton 9:00-12:00-ig)
Email: ugyfelszolgalat@horgasz-zona.hu
G+: Google+
Horgász-Zóna Buda bemutatóterem és horgászbolt: 1033 Budapest, Szentendrei út 89-95., telefon: 06 1 2405454
Horgász-Zóna Pest horgászbolt: 1138 Budapest Gyöngyösi sétány 8., telefon: 06 1 612 1775
Horgász webáruház | Feeder bot | Nevis szett | Shimano orsó | távdobó orsó