Horgász-Zóna menü
Kedvencek
Kosár
Bejelentkezés

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:



Regisztráció | Elfelejtett jelszó
  • Arany vasárnapi nyitvatartás
  • method feeder horgászbotok
  • Karácsony 2018
  • Horgász-Zóna ajándékutalvány kapható!

Húzós vízen

|

A Tisza-tó leengedése előtt megérkező tartós, de mégsem túl magas árhullám levonult, és a Tisza vízszintje (szolnoki mérce szerint) ismét mínuszba váltott. A legutóbbi jó vízállás sok halat adott felénk. Hosszú szünet után ismét szákba kerültek kisebb-nagyobb pontyok. Ráadásul rég nem tapasztalt mennyiségű márna tette tiszteletét az ősszel Szolnok környékén. Bíztam benne, hogy talán nem mozdult annyit a víz, hogy kimossa a halakat a városból.
Annyira örültem a már-már ideálisnak mondható körülményeknek, hogy egy fontos részletet teljesen figyelmen kívül hagytam. A tározót még javában engedték, ami felénk nagyon ritkán párosul ilyen alacsony vízzel. De a jó vízállás, az jó vízállás: olyankor kell horgászni!


Volt min agyalni…
Volt min agyalni…



Ládámat egy nyílegyenes szakaszon állítottam a kövezés szélére. Az etetőanyag kész, a jónak ítélt szerelékeket már előre leválogattam. Ahogy a folyót szemléltem, látszott, hogy gyors. Na de volt már dolgom ennél gyorsabb vízzel is! Az alábecsült sodrás első jelével a haltartó elhelyezésénél szembesültem. Alig ért vizet, már a kövezésen is volt. Fejemet vakargatva néztem a partszélben lobogó szákot. Ha kint így húz, vajon mi vár bent?!
Azért próbáltam magam az eredeti koreográfiához tartani. Az első méréseket egy 20 grammos lapos úszóval végeztem el. Ahogy megemeltem az ötvenes békát, az sokat sejtető tempóban lódult meg az áramlással. Ennek a fele se tréfa! Szerelékeim közül a legnagyobbat, egy harmincas lapos úszót vettem elő. Beállítva a megállított horgászathoz alkalmasnak vélt eresztéket és ólmozást, a vízre tettem és a tartóba helyeztem a botot. Talán három másodpercig állt meg rendesen, majd az áramlás ellenállhatatlanul kényszerítette a felszín fölé az úszót. Egy negyvenes úszó esetleg megállt volna, de ennek hiányában ez kétséges maradt. Az alapvető következtetéseket gyorsan levontam: az etetőanyag koránt sincs kész, a leválogatott szerelékeim java része alkalmatlan a horgászatra!


Szerelék palettám
Szerelék palettám



Az addigi fele kaja, fele föld arányon két okból is változtatni kellett. Az etetőanyagom ugyan eddig sem volt könnyű, mégis úgy éreztem, hogy ha bedobom, azzal inkább a következő, folyásnak lefelé eső település horgászainak kedvezek. A másik pedig, hogy a rohanó vízben a megfelelően beállított anyag is gyorsan elmosódik, tehát nagyobb mennyiségre van szükség ahhoz, hogy a horgászatra szánt idő alatt, folyamatos pótlás mellett is végig kitartson, és ne az etetés nélküli semmibe kelljen ideje korán belehorgásznom.
Kőkemény alapozó gombóc, amiben a föld dominál
Kőkemény alapozó gombóc, amiben a föld dominál



Még két zacskó föld volt nálam. Ezt további fél kiló pv1 társaságában hozzá is tettem az addigi keverékemhez. Így az etetőanyag már csak egyharmadnyi arányt képviselt benne. Egy készre kevert, tapadós kajához nem olyan egyszerű bármit is hozzátenni. Hát még újranedvesíteni!
Mint folyóvízen mindig, most is nagyon körültekintően kellett bedobni az alapot. Sokan ilyenkor folyásnak felfelé dobnak. Ez általában hiba! Pontosat dobni is nehezebb, és ha valami mégis megtartaná a fenéken az etetést, garantált, hogy nem tudunk majd rá horgászni, hiszen a szerelék pillanatok alatt áthalad a kapászóna felett. Viszont ha a kaja lentebb nyit, sokkal könnyebb precízen ráengedni az úszót, és a szerelék is beállva érkezik a halak elé. Vallom azt, hogy akármilyen gyors is a víz, azt elsőként az etetőanyag állagával kell megpróbálni kezelni. A fentebb dobott etetés csak a már-már kilátástalan helyzetekben jöhet szóba.
Az alapozás a spicc vonalában érte a vizet. Ügyeltem arra, hogy a dobásoknak nagyobb íve legyen, így a majdnem függőlegesen beérkező gombócok könnyebben ütik át az áramlást és a becsapódás helyéhez viszonyítva közelebb érnek talajt. Nem is beszélve arról, hogy a laposabb dobásnál a gombóc még befelé is elmozdul, ami viszont végzetes hiba.
A pontosan bejuttatott etetőanyag elengedhetetlen
A pontosan bejuttatott etetőanyag elengedhetetlen



A felkészülés alatt oda jutottam, hogy a megállításra alkalmas szerelékek hiányában, különböző sebességekkel úsztatva próbálok halat fogni. A top szetekre 15, 20 illetve 30-as lapos úszók kerültek. Legkisebbel majd hogy nem elengedve, a középsővel már enyhén visszatartva, míg a legnagyobbal már egészen nyugodtan (néha megállítva) tudtam csalit vezetni. Az ólmozást ilyen nagy méreteknél is kizárólag sörétekből rakom ki.
Folyóvízi ólmozás
Folyóvízi ólmozás



A szerelék így sokkal dinamikusabb valamint lágyabban, sokoldalúbban vezethető, mint cseppólmos társaik. Persze vannak olyan körülmények is, amikor a cseppólom lehet a jó választás, de az esetek többségében nekem ez a fajta ólmozás vált be. Fontos megjegyezni, hogy a nagyméretű úszók - a ráírt azonos adatok ellenére - nem mindig egyformák. Előfordulhat például, hogy két 20 grammos úszó már 1-2 grammot is csalhat valamilyen irányba egymáshoz képest. Ezt úgy oldom meg, hogy ha egy úszót megszereltem, egyszerűen filctollal ráírom a főólmozást alkotó 3-5 darab sörét méretét. Így újrakötéskor már sokkal gyorsabban el tudom készíteni.


Jegyzet az úszón
Jegyzet az úszón



Na de visszatérve a horgászatra… A koreográfia minden szinten felborult. Már úgy is, hogy felcsalizott horog még vizet sem ért. De a legnagyobb meglepetések még csak most jöttek. Egy úsztatás, kettő… tíz és ki tudja, hogy már a hányadik. Kapás nélkül. A karikakeszeg, ami máskor sáska módjára lepi el az etetést, a gyors víznek köszönhetően eltűnt. Hiába a váltott ütemű csalivezetés, a megannyiszor módosított ólmozás és az ereszték finomhangolása… Semmi. Egyedül a folyamatosan fogott kagylóhéj mutatta, hogy horgom jó helyen jár.
Kagylóhéj - ilyet csak fenékről foghatunk
Kagylóhéj - ilyet csak fenékről foghatunk



Azzal nyugtattam magam, hogy ez egy olyan szakasz, ami az egyenletes medrénél fogva lényegében nem tart halat. Tehát csak kitartó etetéssel rendezhetek magam elé néhányat. A sokhalas horgászat reménye kezdett szertefoszlani. Tudtam, hogy ha kapásom lesz, az bizton az úsztatás végén, egészen lent fog jelentkezni. Ehhez viszont el kell találni a megfelelő ütemet is.


Nyitóhal
Nyitóhal



Épp a legkönnyebb szerelékem száguldott végig, ami egy erős beletartásra kapást jelzett. Gyors bevágás. De üres! A csalin viszont látszott, hogy végre hal tévedt a környékre. A következő úsztatásnál igyekeztem ugyanott megtartani a cuccot, amit ismételten kapás követett. Harminc deka körüli bagolykeszeg volt a tettes. Fajtáját tekintve nem rossz, de mégsem túl nagy hal, viszont a víz olyan erővel húzta, hogy az ereje megsokszorozódott. Ilyen víznél még a kisebbeket sem egyszerű a merítőhöz kormányozni.
Még a kisebbeket is nehéz volt a merítőbe húzni
Még a kisebbeket is nehéz volt a merítőbe húzni



Csak a kő előtt felbukkanva derült ki, hogy nem is akkora, mint amire még a megakasztás után gondoltam. De ha már hal került elém, az etetés ütemét szaporázni kezdtem, nagyon figyelve arra, hogy a nagy sietségben is olyan állagú gombócot dobjak, ami biztosan ott ér feneket, ahol kell. Másfél óra horgászat után kezdtek elém állni a halak. A következő úsztatás ismét kapást adott.


Paduc - szerencsére már nem csak a felsőbb szakaszokon gyakori
Paduc - szerencsére már nem csak a felsőbb szakaszokon gyakori

A három szerelék közül egyet így már ki tudtam zárni. Ez pedig a legnehezebb volt. A fenékre leszorított, lassú úsztatás nem adott halat, ellenben a két könnyebbel, amiket a víz sebességével megegyező tempóban vezettem végig az etetésen. Közöttük annyi eltérés volt, hogy a megtartás és elengedés pillanatában máshogy viselkedtek. A 15-ös úszón lévő horog gyorsabban indult meg a fenékről és lassabban hullott vissza. A 20-asnál pedig ez éppen fordítva működött. A két úszó közti eltérés az úsztatás sebességében csak leheletnyit különbözött.
Majd’ kilós dévér
Majd’ kilós dévér



Ahogy szaporodtak a kapások, úgy lehetett a jelenlévő halfajokat szelektálni az úsztatás mikéntjével. Rá kellett jönni, hogy az etetőanyag hol fejti ki a hatását, és ezen a két-három méteren a lehető legnagyobb odafigyeléssel kellett a csalit végigvezetni. A gyorsabban vezetett szerelék, ami a beletartással erőteljesebben emelkedett el a fenékről, bagolykeszeget, jászt és paducot adott, míg a „nyugodtabb” cuccra sokkal ritkábban volt jelentkező. Ellenben a halak kevés kivétellel szebb dévérek voltak.
Másfeles jász
Másfeles jász



Még horgászat közben kezdtem átgondolni a történteket. A felgyorsult víz nem csak a horgásznak okoz gondot. A lassabb folyáshoz szokott halaknak is eltart egy darabig, amíg megbarátkoznak vele. Addigi szokásaik megváltoznak és a korábban bevált módszerek és elgondolások ilyenkor nem működnek. Jól látszott, hogy a megvadult folyón a lépésben vezetett csali már nem hatott természetesnek, így csak a láthatatlan kapású (és általában mélyre nyelő) durbincsokat hozta lázba. A termetesebb halak kizárólag a gyorsan vezetett csontit voltak hajlandók elvenni. A horgászat végére már korántsem bántam, hogy nem volt a készletemben olyan szerelék, amivel megállítva tudtam volna horgászni. Utólag mérlegelve, felesleges lett volna…
















KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:



Minden jog fenntartva © 2017 - Horgász Zóna
Horgász-Zóna Ügyfélszolgálat elérhetőségek:
Telefonszám: 06 1 240 5454
Mobil: 06 70 362 7167 (hétköznap 8:00-18:00-ig, szombaton 9:00-12:00-ig)
Email: ugyfelszolgalat@horgasz-zona.hu
G+: Google+
Horgász-Zóna Buda bemutatóterem és horgászbolt: 1033 Budapest, Szentendrei út 89-95., telefon: 06 1 2405454
Horgász-Zóna Pest horgászbolt: 1138 Budapest Gyöngyösi sétány 8., telefon: 06 1 2390373
Horgász webáruház | Feeder bot | Nevis szett | Shimano orsó | távdobó orsó