Előszó:
„Szinte minden versenyen legfeljebb néhány versenyző reménykedhet komolyan abban, hogy első lehet. A többi versenyző valójában nem azért fut, hogy nyerjen. Hanem azért, mert verseny van. Verseny van a futók számára, és mivel én futó vagyok, ott a helyem. Futok a legjobb tudásom szerint, mintha akár győzhetnék is, de valahol a lelkem mélyén nem veszem igazán komolyan ezt az álmot, bele is rokkannék. Minden versenyen valakinek, utolsónak is kell lennie - de még a legutolsó is elmondhatja magáról, hogy ott volt a pályán. Továbbra is futónak tekintheti magát. A verseny igazi vesztesei azok, akik ki sem jutottak a pályára.”
Mérő László
A fenti, Mérő László idézet egyfajta ars poeticám, kedves horgásztársak, fogadjátok ezt el nekem itt e sorok elején. Amikor ennek a beszámolónak a megírásába kezdtem, bevallom, sokféle gondolat keringett bennem. Egyrészt, mint szervező, másrészt, mint versenyző voltam jelen... ezért még most is, pár nappal a verseny után, a kristálytiszta élmények, szinte viaskodnak a fejemben, egymással versenyezve azon, hogy melyiket vessem most „papírra”.
Azt gondolom, mint mindig, ebben az esetben is az lesz a legcélszerűbb, ha az elején kezdem:
Az alap ötlet, hogy mi ZÓNÁSOK „csináljunk” egy 48 órás pontyfogó „versenyt”, már nyár közepén megszületett. Bár ez eddig programjainkban nem kapott helyet ilyen verseny, mégis, eredeti elképzeléseink szerint, egy jó hangulatú, őszi, baráti találkozó keretein belül érdemes lesz összemérni jártasságunk a pontyfogásban. Úgy gondoltuk, hogy ebben a 48 órában, „méltóképpen ünnepelhetjük együtt”, azt a nagyszerű időtöltést, amit legtöbbször, egyszerűen csak horgászatnak nevezünk…
Mindezek mellet, persze, a RAB tó bámulatosan gazdag hal- állománya is mindenkit bizakodással töltött el! Hozzá kell gyorsan tennem: nem alaptalanul. Akik figyelmesen követik az e tavon lezajlott feeder versenyek egész sorát, vagy a pontyos derbiket, azok jól tudják, miről beszélek…
A versenyig hátralévő heteket, napokat számolva, a résztvevőkkel folyamatosan tartva a kapcsolatot, több szempontból is izgalmas versenyre és kiemelkedően jó hangulatra lehetett számítani. Ennek fokozásaként még az időjárás is szokatlanul nagy meleggel készült erre a 48 órára…
Na, nézzük tovább:
Október 11-én, fél tizenkettő magasságában megérkeztek a csapatok. Vágó Róbert tógazda társaságában szívélyes üdvözlésben részesítettünk minden „vendéget” és persze az ilyenkor szokásos „jófajta” rövid italok is gyorsan gazdára találtak. :) Az elfogyasztott gyümölcsös „nedü”, mindenkit azonnal formába hozott, ment is az ilyenkor teljesen megszokott „zrika”. Régi és új barátok üdvözölhették egymást, sokan már több versenyen részt vettek itt, de több olyan csapat is akadt, amely most látogatott el első ízben a RAB tóra…
A résztvevők zöme azonban már „tűkön ült”, így egy gyors megnyitó és tájékoztatás után, hamar megtörtént a sorsolás is, amely ezúttal két lépcsőben, sorszám utáni, helyválasztással történt. Időközben felkerültek a fejekre a minden részvevő számára „meglepetésként” a helyszínen kiosztott, „Zóna ajándék”, a MAD márkájú „Black Cap”-ek is. Ezek a divatos baseball jellegű sapkák igen hamar, nagyon népszerűek lettek a részvevők körében!
megjegyzés: a MAD márka, amely a nagy tradíciókkal rendelkező D.A.M cég speciális kínálata, egy új irányvonal a céltudatos pontyozásban. A HORGÁSZ-ZÓNA Kft. termék palettáján, egyedülálló módon, számtalan ilyen jelzésű termékkel találkozhat az érdeklődő. Én magam is elkötelezett híve vagyok, egyfajta „hazai mentora” annak a szemléletnek, amelyben ezek a termékek kialakításra kerültek. A ZÓNA által kitalált és létrehozott BLACK CAP „vonal” is erre épül… A most formálódó csapatba, olyan horgász szimpatizánsokat várunk, akiknek a pontyozáshoz való hozzáállása, már-már a megszállottság az „őrület” határait súrolja és a halakkal való kulturált bánásmód is kompromisszumok nélküli...
Mivel 12.30-kor már „eldördült a startpisztoly”, a csapatok gyorsan berendezkedtek választott állásaikon és hamar bekerültek az elsőre kigondolt csalik is...
A természetet nem lehet becsapni, október közepén már viszonylag hamar sötétedik, így a csapatok gyorsan felállították a sátraikat is. Kicsit később, hat óra körül, már mindenki jóízűen kanalazhatta a közben „kiszervírozott” vaddisznó pörköltet ( „Kacsa bácsinak" ezúton is köszönet érte).
Az elfogyasztott finom étel, a jó idő, a bizakodás, a horgászat öröme, igazán derűs hangulatot varázsolt, a közben sötétbe burkolózott bányató köré.
Az este csendesen telt… a halak nem igazán voltak kapókedvüknél. A rutinos pontyhorgászok egy-egy sör vagy jófajta bor mellet, hosszasan diskuráltak, és egybehangzó véleményként, sajnos nem fogalmazódott meg jó kilátás a fogással kapcsolatban: a meleg idő, a déli szél, és a légnyomási mutatók nem jelentettek túl sok reményt…
Azért a RAB tó hamarosan „hozta magát”, ismét felvillantott valamit, hiszen a tó szélén, a 14-es helyen horgászó MÁTRA Carp, mindjárt egy 8,30 kg-os amurral mutatkozott be! Erre, a „kotrás” felső csücskén tanyát verő, ABIOTIC-WHISKEY Team válaszolt, egy 11.70 kilós ponttyal. A nagy reményekkel, esélyesként számon tartott, ám „középvízen” letáborozó ZÓNA- BLACK CAP csapat, egy 5,55 kg-os potykával zárkózott.
A hajnal beköszöntével, szinte minden csapat újra frissítette az etetését és a csábító csali felkínálások, új ízek, etetési ágyak, egész sora várta, hogy beinduljanak végre a halak…
Szombat délelőtt a PAPI Carp egy közel 10 kilós ponttyal vétette észre magát. Majd jött a hír: a MÁTRA Carp hatalmas halat fogott! A mérlegeléskor kiderült, hogy Laci bácsiék egy 17, 84 kg-os pontyot fogtak! A szép fogásuk híre, szinte futó tűzként járt körbe a tavon, ezzel is ösztökélve a csapatokat a „lelkes” folytatásra.
A Molnár Levente és Jávorka Dániel alkotta ABIOTIC-WHISKEY csapat remek helyválasztásának és ügyes taktikájának köszönhetően, folyamatosan „csipkedte” a halakat. Dani mindjárt egy parádés 15, 40 kg-os példányt is matracra fektetett…A BETA MIX csapata Romániából érkezett és ők is gyorsan jelezték: nem kirándulni jöttek. Szinte folyamatosan repült állásukról a SPOMB és serényen suhogott a dobócső is. Kisebb halak után, egy 6,55-kg-os potykával hamarosan ők is bemutatkoztak. A LÁZÁR-RÉZÜST „örök-vidám” csapata, két darab értékelhető hallal gazdálkodott, míg a KENA CARP eközben eggyel.
Szombat kora délután, újabb meleg étel várta a részvevőket, de étkezés közben, persze már mindenki az újabb taktikán „agyalt”, valamin változtatni kellett, ezt mindenki belátta…
Érdekes volt megfigyelni, hogy amíg sokan így például a mi csapatunk is, egy újabb etetőágy kialakításán fáradoztunk, addig az ABIOTIC például csak minimálisat, és kizárólag bojlit csövezett maga elé… Jól gondolkoztak a fiúk, hiszen újabb pontyokat zsákmányoltak. Eközben sajnos, több csapat, még nem tudott 4 kiló feletti halat produkálni. Itt jegyezném meg, hogy ezúttal a kisebb pontyok se nagyon lepték meg a csapatokat…
Szombat este több csapat is „beszomszédolt”, ment a sztorizgatás és az ilyenkor szokásos pár korty pálinka is lecsúszott. Az időjárás továbbra is barátságosa arcát mutatta, azonban az éjszaka beköszöntével a halak továbbra sem aktivizálták magukat túlságosan...
Sötét éjszaka volt… egy közel 50 perces eső érkezett. Ahogy körbenéztem a tavon, láttam, hogy mindenki a sátra védelmébe húzódott vagy éppen aludt már. Nem nyugodtam bele… halat akartam minden áron, reflexeim kiélesedtek, újra csaliztam, újra dobtam, tudtam, éreztem valaminek történnie kell. Társam is lepihent, sejtelmes, mély és titokzatos köd ült a bányatóra. Fantasztikus pillanatok voltak. Egy 4 feletti, azaz mérlegelhető hal, közben elhúzta a csalim… sikerült kifognom, boldog voltam, horgász voltam…
Hajnalban beindultak a "Whiskey fiúk", azaz az ABIOTIC Carp csapata. Szépségdíjas halakt fogtak sorban, 13,21…17,90…6,46…4,12 kg.…nem vitás a verseny eldőlt. A közel 18 kilós "álom pontyot" kifogó Molnár Levente, ezzel a halával a "verseny legnagyobb hala" kategóriájában is diadalmaskodott, természetesen társával, Danival együtt. A BETA MIX csapata magára talált, de szép fogásaik talán már kicsit későn jöttek. A MÁTRA CARP ugyan már nem fogott újabb halakat, de a verseny első részében zsákmányolt példányok, nagyon úgy nézett ki, hogy „beezüstözik” a családi csapatot.
A ZÓNA-BLACK CAP csapatnak nem ízlett a kapástalanság. A "két Robi" variált, folyamatosan kereste a halat, de úgy tűnt a légüres térbe dobálnak… nem ment nekik, egész egyszerűen nem volt előttük a hal. A LÁZÁR RÉZÜST csapata hajrázott becsülettel, sikerült egy gyönyörű 11, 95 kg-os pontyot is kifogniuk. A CAPITALIS és a FERENC TEAM egy-egy halat könyvelhetett. És a PAPI Team? Hoványi Attila és Szlanicska Milán türelmes kitartó horgászatával, eközben meglepetésre készült a 9-es álláson...
A TODO Carp Team csipegetett, de csak kisebb halakat sikerült fogniuk. Eközben négy csapat, még mindig a 4 kilós határ alatt rostokolt. Az első hely már vastagon be volt betonozva. A méréseknél Vágó Róbert és Tóth Krisztián segédkezett, míg a pazar fotókat Lázár Márió kollégám készítette. Ezúton is köszönet nekik!
Ezen a versenyen sem maradtunk izgalmak nélkül…hiszen az utolsó percekben is, 3 csapat küzdött a harmadik helyért! Hihetetlen módon, egy kilón belül voltak...dekákon múlt a helyezés.
A PAPI CARP, a BETA MIX csapat és a LÁZÁR RÉZÜST Team, 1 kilón belül…mi lesz itt? Kérdeztük egymástól… aztán minden eldőlt: Szlanicska Milán a PAPI Carp csapatból egy 8 kiló feletti halat fogott! Ha pár dekával is, de így ők kerültek fel a dobogó harmadik fokára!
Pontban 13.30-kor véget ért a ZÓNA-MAD kupa! A csapatok gyorsan elpakolták a cuccaikat, majd mindenki várta az eredményhirdetést. A HORGÁSZ-ZÓNA képviseletében Nagy Zoltán Lajostól átvehették a díjazottak az értékes MAD felszereléseket és a kupákat is. Elkészült még pár fénykép is, bizonyára sokunk szép emlékei között kapnak becses helyet ezek a felvételek.
Összefoglalva a történteket, egy dolog bizonyos: a csapatok rendkívül komolyan vették és mindent meg is tettek a siker érdekében. A halak kapókedve azonban nem volt most valami fényes, de a részvevők hozzáállása, ennek ellenére példa nélküli volt. Horgász társaim, higgyétek el nekem, igazak azok a sorok, amelyeket Michael Ende tollából olyannyira megtanulhattunk már:
Vannak a Föld forgásában ritka pillanatok (...), amikor megesik, hogy valamennyi dolog és lény, még a legtávolabbi csillagok is soha nem ismétlődő módon együttműködnek, úgyhogy olyasmi történhetik, ami se előtte, se utána soha nem. Sajnos az emberek általában nem értik, hogyan éljenek vele, így aztán a csillagórák észrevétlenül múlnak el. De ha akad valaki, aki érti, fölismeri őket, nagy dolgok esnek a világon.
A végeredmény:
1. ABIOTIC-WHISKEY Team
2. MÁTRA CARP Team
3. PAPI Carp Team
4. BETA MIX Team
5. LÁZÁR RÉZÜST Team
6. TODO CARP Team
7. HORGÁSZ-ZÓNA BLACK-CAP Team
8. KENA CARP Team
9. CAPITALIS CARP Team
10. FERENC Team
11-14: BOJLI-DRUKKER Team, APJA-FIA Team, OPS Team, ZADA Team.
Reményeim szerint, a jövőben is, hasonlóan sikeres, mindenki számára élményekkel szolgáló rendezvényeket tudunk szervezni mi ZÓNÁSOK! Látogassátok meg weboldalunkat naponta, és persze a facebook-on is megtalálhatjátok a naponta frissülő informáscióinkat!
Üdvözlettel:
Nagy Róbert (BLACK CAP)