Egy nemzetközi példa
Az Egyesült Államok majdnem 3 millió dollárt (1,2 millliárd Ft-ot) fektet be hat projektbe, amelyek célja az invazív fajok felszámolása különböző élőhelyeken, beleértve Alaszkát, Kaliforniát, Hawaiit és más területeket. Ezek a projektek olyan invazív fajokkal foglalkoznak, amelyek veszélyeztetik az ökoszisztémákat, és amelyek földeket, vizeket és infrastruktúrát is károsíthatnak. A projektek célja, hogy javítsák az invazív fajok elleni küzdelem eszközeit, és megvédjék az ország biodiverzitását. Forrás: https://www.tackletradeworld.com/us-invests-almost-%C2%A33-million-combat-invasive-species?utm_source=emailmarketing&utm_medium=email&utm_campaign=ttw_weekly_018&utm_content=2024-09-04
Az említett cikkben hét olyan projektet említenek, amelyeket az Egyesült Államok kormánya kiválasztott a 76 javaslat közül, és amelyeket közel 3 millió dollárral támogatnak az invazív fajok elleni küzdelem érdekében. Ezek a projektek különböző régiókban és élőhelyeken valósulnak meg, és céljuk az invazív fajok eltávolítása, valamint a természetes ökoszisztémák helyreállítása.
A következő projekteket emelték ki:
Hawai'i szigetek: Az invazív fák eltávolítása és a tengerparti növényzet helyreállítása.
Kalifornia: A hegyvidéki területek invazív növényfajainak eltávolítása.
Alaszka: Az invazív rágcsálók eltávolítása egy érzékeny szigeti ökoszisztémában.
Új-Anglia: Az invazív tengeri növények eltávolítása és a tengeri élőhelyek helyreállítása.
Puerto Rico: A hegyi esőerdők invazív növényeinek eltávolítása.
Amerikai Szamoa: Az invazív növények és állatok eltávolítása egy korallzátony környezetéből.
Amerikai Virgin-szigetek: A helyi erdők invazív növényeinek eltávolítása és az ökoszisztéma helyreállítása.
Ezek a projektek fontos lépéseket jelentenek az Egyesült Államok ökológiai sokféleségének megőrzése és az invazív fajok által okozott károk csökkentése érdekében. A támogatás lehetővé teszi a helyi hatóságok és szervezetek számára, hogy hatékonyan lépjenek fel ezen fajok ellen, és biztosítsák a természetes élőhelyek fennmaradását.
Az invazív fajok elleni küzdelem egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, mivel ezek a fajok jelentős gazdasági, ökológiai és társadalmi károkat okoznak. Az Egyesült Államokban a tanulmányok szerint ezek a fajok évente mintegy 21 milliárd dollár kárt okoznak. Az invazív fajok, mint például a zebra kagylók, az invazív pontyok és a barna márványpoloskák nemcsak a természetes ökoszisztémákat veszélyeztetik, hanem az emberi infrastruktúrára és a mezőgazdaságra is káros hatással vannak.
A kormányzat és különböző szervezetek számos projektet indítottak a helyzet kezelésére, beleértve a biológiai védekezési módszerek fejlesztését, mint például természetes ellenségek alkalmazását, valamint a korai észlelési rendszerek fejlesztését a fajok gyors terjedésének megakadályozására.
Globális probléma az invazív fajok megjelenése
A globális szinten a CABI szervezet jelentős erőfeszítéseket tesz az invazív fajok kezelésében, különösen a fejlődő országokban, ahol az ilyen fajok különösen nagy kihívást jelentenek a helyi közösségek számára. Az ilyen projektek segítenek megvédeni a mezőgazdasági termelést, az élelmiszerbiztonságot és a természeti erőforrásokat.
Az invazív fajok kezelése kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében, és világszerte egyre több erőforrást fordítanak erre a célra.
Klímaváltozás és invazív fajok
A klímaváltozás súlyosbítja az invazív fajok terjedését, ami tovább növeli a biodiverzitásra és az ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásokat. A globális hőmérséklet emelkedése és a változó időjárási minták olyan körülményeket teremtenek, amelyek kedveznek az invazív fajok megjelenésének és elterjedésének.
Hőmérséklet-emelkedés: A melegebb hőmérsékletek új területeket tesznek lakhatóvá bizonyos invazív fajok számára, amelyek korábban nem tudtak túlélni az adott régióban. Ez különösen veszélyes a hidegebb éghajlatú területekre nézve, ahol a helyi fajok nincsenek felkészülve az új, invazív versenytársak megjelenésére (National Wildlife Federation).
Extrém időjárási események: A gyakori és súlyos árvizek, hurrikánok és tűzvészek olyan környezeti változásokat idéznek elő, amelyek megkönnyítik az invazív fajok terjedését. Például árvizek során invazív vízi fajok, mint a zebra kagyló, új élőhelyekre jutnak, ahol gyorsan elterjedhetnek (CABI.org).
Ökológiai egyensúly felborulása: A klímaváltozás miatt bekövetkező környezeti változások megzavarhatják a természetes ökoszisztémák egyensúlyát, ami lehetővé teszi az invazív fajok gyorsabb térnyerését. Az invazív növények például gyorsan átvehetik az uralmat a meggyengült helyi növényfajokkal szemben, ami drámai változásokat okozhat az ökoszisztémákban (WUSF ).
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon számos földrajzi terület van, ahol az invazív fajok jelentős problémát okoznak, és beavatkozást igényelnek. Íme hét terület, ahol különösen fontos lenne az invazív fajok elleni fellépés:
Balaton környéke: A Balaton és környéke érzékeny ökoszisztémával rendelkezik, ahol az invazív növényfajok, mint például a selyemkóró (Asclepias syriaca) és a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) jelentős problémát okoznak. Ezek a fajok kiszorítják az őshonos növényeket és megváltoztatják a helyi élőhelyeket.
Duna és ártere: A Duna mentén és az ártereken az invazív fajok, mint a japán keserűfű (Fallopia japonica) és az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), komoly károkat okoznak. Ezek a növények gyorsan terjednek és elnyomják a természetes vegetációt, megváltoztatva a folyóparti ökoszisztémát.
Tisza és ártere: Hasonlóan a Dunához, a Tisza árterei is érintettek. Az invazív halak, mint a kínai razbóra (Pseudorasbora parva), veszélyeztetik az őshonos halpopulációkat, míg a növények közül a selyemkóró és a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) jelentenek problémát.
Kiskunság: A Kiskunságban az invazív fás szárú növények, például az akác (Robinia pseudoacacia), nagy területeken dominálnak, kiszorítva az őshonos homoki növényzetet. Az akác gyors terjedése veszélyezteti a helyi biodiverzitást.
Őrség: Az Őrségben az invazív fenyőfajok, mint például a feketefenyő (Pinus nigra), problémát jelentenek. Ezek a fajok megváltoztatják a talaj kémiai összetételét, ami kedvezőtlenül hat a helyi flórára és faunára.
Bükk hegység: A Bükk hegységben az invazív fafajok, például az amerikai kőris, veszélyeztetik az őshonos erdők ökológiai egyensúlyát. Az invazív növények terjedése megváltoztathatja az erdők szerkezetét és biodiverzitását.
Szigetköz: A Szigetközben az invazív halfajok, mint a busa (Hypophthalmichthys spp.), komoly problémát okoznak az őshonos halpopulációkra nézve. Emellett az invazív növények, például a selyemkóró, szintén terjednek a területen, veszélyeztetve a helyi ökoszisztémát.
Ezeken a területeken az invazív fajok elleni beavatkozás kulcsfontosságú a helyi ökoszisztémák védelme és a biodiverzitás megőrzése érdekében. A célzott beavatkozások magukban foglalhatják az invazív fajok eltávolítását, a helyi növényzet helyreállítását, valamint a lakosság és a helyi közösségek bevonását a fajok elterjedésének megakadályozásába.
Mi a helyzet konkrétan a busával Magyarországon?
A MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) tevékenysége a busa halak (silver carp és bighead carp) gyérítése terén az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott, mivel ezek az invazív fajok jelentős ökológiai problémákat okoznak a magyarországi vizekben.
Miért probléma a busa?
A busa halak rendkívül gyorsan szaporodnak, és hatalmas mennyiségű plankton fogyasztásával kiszorítják az őshonos halfajokat az élelemforrásokból, ezáltal jelentős ökológiai egyensúlyhiányt okoznak. Emellett méretük és mozgásuk miatt nehéz őket hatékonyan horgászni, és a természetes ellenségek hiánya miatt a populációik könnyen túlszaporodhatnak.
A MOHOSZ intézkedései:
Busa gyérítés és halászat: A MOHOSZ több programot is indított a busa állományok szabályozására. A gyérítési akciók során a cél az, hogy a busa populációkat csökkentsék, és ezáltal védjék az őshonos halfajok életterét és az ökológiai egyensúlyt. Ezek a programok gyakran nagyobb méretű, hálós halászati technikákat alkalmaznak, amelyekkel nagy mennyiségű busa fogható ki egyszerre.
Tudományos együttműködés: A MOHOSZ együttműködik kutatóintézetekkel és egyetemekkel, hogy pontosan felmérjék a busa állományokat és hatásukat az ökoszisztémára. Ezek a kutatások segítenek meghatározni a legjobb gyérítési módszereket és a megfelelő beavatkozási időpontokat.
Horgásztársadalom bevonása: A MOHOSZ igyekszik a horgásztársadalmat is bevonni a busa elleni küzdelembe. Bár a busa nehezen horgászható faj, különböző horgászversenyek és kampányok révén ösztönzik a horgászokat, hogy próbálják meg kifogni ezeket a halakat.
Eredmények és kihívások:
A busa gyérítése kihívásokkal teli feladat, mivel ezek a halak rendkívül szívósak és alkalmazkodóképesek. Bár a MOHOSZ erőfeszítései hozzájárulnak az invazív fajok elleni küzdelemhez, hosszú távú megoldásokra és folyamatos beavatkozásokra van szükség, hogy megakadályozzák a busa további terjedését és az ökoszisztémák károsodását.
Konkrét számok és adatok
Busa állományok: Magyarországon a legutóbbi felmérések szerint a Tisza-tó és a Duna egyes szakaszai különösen érintettek a busa invázió által. Az éves busaállomány a Tisza-tóban megközelítőleg 400-500 tonna, ami jelentős terhet ró az ökoszisztémára.
Gyérítési akciók: 2021-ben a MOHOSZ és partnerei több mint 200 tonna busát fogtak ki a Tisza-tóból és a Duna különböző szakaszaiból. Ezek az akciók főként télen és kora tavasszal zajlanak, amikor a busák könnyebben befoghatók hálóval a hidegebb vízben.
Tervek és célkitűzések: A MOHOSZ célja, hogy évente legalább 20-30%-kal csökkentse a busa állományokat a leginkább érintett területeken. Ehhez szükséges a halászat intenzitásának növelése és új technológiák bevezetése, amelyek hatékonyabbá teszik a busák befogását.
Kihívások és további lépések: A busa gyérítése jelentős anyagi erőforrásokat igényel. Egy-egy nagyobb akció költsége elérheti a több tízmillió forintot is, beleértve a halászhajók üzemeltetését, a hálók karbantartását és a halak elszállítását.
Bár a gyérítési akciók hatékonyak, a busa populációk gyorsan újratermelődnek, ami folyamatos beavatkozást igényel. A hosszú távú megoldás érdekében a MOHOSZ továbbra is szoros együttműködésre törekszik a természetvédelmi hatóságokkal és kutatóintézetekkel.
A fentiek figyelembevételével a MOHOSZ folyamatosan monitorozza a busaállományokat, és évente újraértékeli a gyérítési stratégiákat, hogy minél hatékonyabban védje a hazai vizek ökoszisztémáit.
Mit tehetsz Te (vagy én) ez ellen?
Ha egy magánember segíteni szeretne az invazív fajok elleni küzdelemben Magyarországon, többféle módon is hozzájárulhat a probléma kezeléséhez:
1. Ismeretterjesztés és tudatosság növelése
Tanulás: Tájékozódj az invazív fajokról, és ismerd meg, hogyan lehet felismerni őket. Magyarországon például a selyemkóró, az akác, és az invazív halfajok, mint a busa, különösen problémásak.
Tudatosság növelése: Oszd meg az ismereteidet a közösségi médián, vagy akár helyi közösségekben, hogy mások is tisztában legyenek az invazív fajok jelentette veszélyekkel.
2. Aktív beavatkozás
Önkéntes munka: Csatlakozz helyi természetvédelmi szervezetekhez vagy közösségi csoportokhoz, amelyek részt vesznek az invazív fajok eltávolításában vagy a természetes élőhelyek helyreállításában. Sok helyen szerveznek ilyen célú akciókat, például az erdők megtisztítására vagy folyók partjainak rendbetételére.
Kertészeti tevékenységek: Ha van kerted, figyelj arra, hogy ne ültess invazív fajokat, például akácot vagy japán keserűfüvet. Helyettük válassz őshonos növényeket, amelyek támogatják a helyi biodiverzitást.
3. Felelős vízkezelés és hajózás
Hajók és felszerelések tisztítása: Ha vízi sportokat űzöl, mindig tisztítsd meg a hajódat és a felszereléseidet, mielőtt más vizekbe viszed őket. Az invazív vízi fajok, mint például a néhány kagylófaj, könnyen terjednek a hajókra tapadva.
Halasítás: Csak olyan halakat engedj szabadon, amelyek őshonosak az adott vízterületen, és ne szabadítsd szabadon az akváriumi halakat természetes vizekbe, mivel ezek invazív fajokká válhatnak.
4. Támogatás és adományozás
Támogatás: Anyagi támogatást nyújthatsz természetvédelmi szervezeteknek, amelyek aktívan dolgoznak az invazív fajok elleni küzdelemben. Ezzel segítheted a helyi és országos szintű erőfeszítéseket.
Résztvevés programokban: Vegyél részt olyan programokban, amelyek az invazív fajok korai felismerésére és eltávolítására irányulnak.
5. Törvényhozásban és szabályozások kialakításában való részvétel
Közösségi részvétel: Vedd ki a részed a helyi törvényhozásból azáltal, hogy támogatod az invazív fajok elleni intézkedéseket, és részt veszel nyilvános konzultációkon, vagy írsz a helyi képviselőknek a szigorúbb szabályozások érdekében.
Az invazív fajok elleni küzdelem közös erőfeszítést igényel, és bárkinek van lehetősége hozzájárulni, legyen szó egyszerű mindennapi gyakorlatokról vagy aktív részvételről a természetvédelmi programokban.
***
Egy biztos, sok csodát fogunk még látni a következő akár 10 évben is! Semmi sem lehetetlen, főleg, ha összetartunk és összefogunk!
Horgász-Zóna
