Az első parton töltött élmények fátyla ma is ugyanúgy rám telepszik amikor megérint a víz közelsége, és meglátom amikor a halak incselkedve mutatják meg magukat. Semmi sem változott, a víz, a helyszín, csak én lettem öregebb újra, ezért mint minden évben, most is megfogadom, hogy többet fogok horgászni, vagy legalábbis megpróbálom... A madarak is partnerek, hisz rikácsoló hangjukon, tavaszt hozó éneket dalolva ébresztik a természetet a téli álomból. Egy pillanatra én is megállok, hogy körül nézzek és mosolyogva nyugtázzam, hogy jó helyen járok.
Mélyeket szívok az etetőanyagba amikor el kezdem bekeverni az új Bait Tech Dark-ot
A halas, selymes illata ugyanúgy beleül az orromba, mint a frissen sütött kenyéré. Imádom.
Míg ázik összerakom az új Korum deluxe fotelem, és már tudom, hogy sokáig ki fog tartani, amikor az erős lábakon álló kényelmes felületre lehuppanok. Ahogy összeraktam a felszerelést, az anyag is elkészült, már csak egy gyors rosta és repülhet is befelé egy szem The Juice süllyedő csalival.
Hideg a víz, s a kezem megmosva érzem csontig hatoló erejét. Mit akarok én még? Örülök, ha csak egy spicc görbítést is látok, reménykedem magamban, ha egy apró halacska megtalálja azt a kis pici csalit. Várok, és mintha megmozdította volna valami. Erőtlen és maszatoló, de már ott van, és az első hajlításnál már vágok is be. Küzdelem a horog végén, mintha csak az élete forogna kockán. Eddig azt hittem nincs még erejük, hiszen most ébredeznek, de hamar rá kellet jönnöm, hogy ezek ugyanazok a halak, mint tavaly voltak.
Megmerítem és odatartom egy fotózásra mondván "sztárok leszünk", és már engedem is vissza, bár lehet, jól érezte magát a napon, mert nem csapkodott egyáltalán. Azért itt kint egy öt-hat fokkal melegebb van, csak ne fújna ez az átkozott szél. A Daiwa ernyőm, ilyenkor jó szolgálatot tesz, ha sikerül leszúrókkal az erre a célra kialakított füleknél megtámogatnom.
Hátam mögött fütyül a szél, szemből melegít a nap sugara és a halak nem kapkodnak, így hamar elalszom egy kis időre. Nem hunyhattam sokat de éppen eleget ahhoz, hogy feltöltődjem és újat dobjak. Néhány keszeg. Egy kárász húzott egyet a spiccen még de egyáltalán nem bántam, hogy korán partot értem és azt, hogy nem fáradtam el a kapásokban. Ez hiányzott, egy kis napsütés, az, hogy összerakjam az új felszerelést, és persze némi adrenalin szint növekedés. Az új anyagoknak van keresnivalójuk a piacon, ezért a melegedő vízben mindenképpen esélyt kell adnom neki, csak legközelebb kipróbálom a pop up, illetve a wafters verziót is.
Töltődjetek fel ti is a tél után, és irány a természet!
Találkozunk a vízparton!
Pop Attila
