Ki tudja miért, mi megszállott horgászok, olykor nyakunkba véve vaskos kilómétereket, képesek vagyunk az ország legtávolabbi pontja felé venni az irányt, ha "pontyszagot" érzünk... A szinte karnyútásnyira levő tavak, mintha épp közelségük miatt veszítenék el a varázsukat, pedig... Pedig, éppen a gyors és sikeres horgászatok páratlan színterét jelenthetik számunkra a közeli vízek!
26 hektáron elterülő vadregény... És valóban, mintha egyenesen Stevenson "Kincses Szigetéből" bontakozna ki elénk a táj. A hangulatos dombok között fekvő, vízben található akadókkal, és persze nagyobb nyílt felületekkel is rendelkező, buja növény populációval körbevett horgásztó, valóban festő vászonra való, képzeletet megindító panorámával rendelkezik. Igen ez a Háziréti Horgásztó Budapest belvárosától mindössze 15 km-re, a Pilis-Hegység egyik legszebb völgyében. Pilisvörösvár irányába tartva a 10-es főúton a 15-ös kilóméterkő után jobbra kanyarodva a földútra, pár száz métert kell még autóznunk, hogy célba érjünk.
"Reggel először az ablakhoz lépek és kipillantok a világra, megvan-e még? Esik, fúj, ködlenek a hegyek, vagy süt a nap? Ezek az időjárási események jelentik az emberiség életében az állandóságot. Bármi történik is a világban... az eső megered, a köd leszáll, s ha éppen úgy tartja kedve Nap-istennek, ránk ragyog..."
Mondhatom nyugodtan, már régóta óta terveztem egy horgászatot a közeli, Háziréti tóra. Azonban valami mindig közbejött... ám a minap, végre pár órára, Henrik barátommal kipróbálhattuk magunkat ezen az egészen pazar természeti adottságokkal megáldott vízen.
Nem érkeztünk hajnalban, ám hétköznap és november lévén, ezúttal volt lehetőségünk válogatni a helyek között. Mivel túl nagy helyismerettel nem rendelkeztünk, ezúttal úgy döntöttünk, hogy az elöl található, mélyebb részt horgásszuk meg. Fontos továbbá, hogy az előzetes információink szerint a bojlisok kedvelt helyei, éppen a tó első, nagyobb szabad felülettel rendelkező, akadóktól mentes pályái. Ezúttal kishajó segítségével kerültek helyükre a "spinnerjeink" és társam mindjárt az első behúzások után, egészen tanári módon kezdte fogni a halat.
Öröm volt hallgatni a "tiszta" csendet és rábámulni a dombtetőn megülő ködfoltokra... Próbáltam minden másodpercet magamban mélyen elraktározni, gondolva a hosszú téli estékre. A bokrok és fák némelyike még makacsan tartogatta ugyan tarka leveleit, azonban a legtöbbjük már a lábunk alá hullajtotta legszínesebb ruháit...
Kis szomszédolás után begyűjtöttünk pár hasznos információt és a kialakuló barátságos hangulat, nameg társam újból megszólaló jelzője biztos zálogát jelentette a jövőbeni visszatérésünknek Házirétre. Sűrűn húztuk újra a szerelékeinket, és ezzel együtt, gyakran juttatva be a kishajóval a finom Bait-Tech falatokat. Ezúttal is vegyes méretű "boat mix-et" raktunk össze a "hajóba", mégpedig Triple-n bojliból, KRILL pelletből, Marine Halibut pelletből, Carp&Coarse pelletből és friss magokból... Nekem ugyan egészen a sötétedés utánig kellett várnom a "bigre", de megérte... Precízen lekötött "lebegő csalis" merev előkém (spinner-rig) segítségével bírtam kapásra a halat, és magabiztosan fáraszthattam ki egy izmos Háziréti tövest! A halam súlya: 16,50. kilogrammot nyomott, ami igazán nagy örömmel töltött el, hisz így "első bálozóként" Háziréten, nem is könyvelhettem volna el szebb kezdést...
Az időjárás egész nap igen változékony arcát mutatta, hol esegetett, hol meg arcot cirógató sugarakkal örvendeztette meg a parton levőket. Magamat ismerve és persze bízva az általunk kidolgozott és alkalmazott etetési és csalizási technikákban, szinte biztos vagyok benne, hogy hamarosan újra a parton leszünk... és könnyen meglehet az is, hogy ismét csak "közeli vízeken..."
Üdvözlettel:
N. Robi
