A környezetvédelmi elvárások folyamatosan szigorodnak Európában, és a horgászati felszereléseket gyártó és forgalmazó cégek sem maradhatnak ki a fenntarthatósági kezdeményezésekből. Az Európai Unió által bevezetett Extended Producer Responsibility (EPR) szabályozás célja, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak termékeik teljes életciklusáért, beleértve azok hulladékgazdálkodását is.
A horgász-halász felszerelések terhelik a környezetet, hiszen a becslések szerint az európai strandokon található szemét közel 27%-a horgászati/halászati eszközökből származik. Ezért a szélesebb körű szabályozások része, hogy 2027-ig a piacra kerülő felszerelések legalább 20%-át visszagyűjtsék és újrahasznosítsák.
A svéd megközelítés
Bár sok EU-tagállam elsősorban a halászati hálók és csapdák hulladékgazdálkodására összpontosít, Svédország és Finnország úgy döntött, hogy a szabályozást a sporthorgászati eszközökre is kiterjeszti. Ez komoly kihívást jelent a gyártók számára, akiknek mostantól biztosítaniuk kell a felszerelések visszagyűjtését és feldolgozását.
A Fladen Fishing AB, egy vezető svéd nagykereskedelmi és exportcég, 2024 májusában szembesült az EPR hatásaival. Hogy lobbierőhöz jusson, csatlakozott a Svensk Sportfiskehandelhez, ami a svéd horgászcikk gyártók, kereskedők érdekképviseleti szervezete - ám hiába. Az ipar szereplői több csatornán keresztül próbálták elérni a döntéshozóknál a szabályozás módosítását, de végül nem sikerült változtatást kicsikarni: a sporthorgász cikkeket gyártó cégek is bekerültek az EPR szabályozás alá.
A megoldás: saját szervezet létrehozása
2025 január 1-től kezdve Svédországban illegális lesz horgászfelszerelések kereskedelme anélkül, hogy a cégek megoldanák a termékeik utáni hulladék megfelelő begyűjtését, kezelését. A szabály megszegéséért 20 000 svéd korona (kb 1.700 EUR) büntetés jár, amely ismétlődés esetén megduplázódik, majd megint és megint.
Mivel egyik meglévő gyártói szervezet sem vállalta a horgászati eszközök feldolgozását, így a Svensk Sportfiskehandel megalapította a Fiskekretsen AB nevű szervezetet, amelyet a svéd környezetvédelmi hatóság, a Naturvårdsverket is elfogadott.
A Fiskekretsen AB feladatai:
- Informálni és oktatni a fogyasztókat a használt horgászfelszerelés helyes leadásáról.
- Biztosítani, hogy minden horgász ingyenesen visszaviheti felszerelését a helyi hulladékgyűjtő pontokra.
- A begyűjtött eszközök megfelelő újrahasznosításának biztosítása a Stena Recycling segítségével.
A finanszírozás kihívásai
A rendszer fenntartásához szükség van a vállalatok hozzájárulására. A Fiskekretsen AB-nak meg kellett határoznia, milyen felszerelések tartoznak a szabályozás alá, hogyan számítják ki a díjakat, és milyen költségekkel jár az újrahasznosítás. Megállapodás született arról, hogy minden, műanyagot tartalmazó felszerelés (orsók, botok, damilok, aprócikkek, csalik) az EPR hatálya alá tartozik. A külföldről behozott horgászcikkek is a szabályozás alá esnek, tehát a nagykereskedők, disztribútorok is érintettek.
Bár az érintett cégek számára ez egy bizonytalan és költséges folyamat, a szabályozás elkerülhetetlen. A Naturvårdsverket támogatásával azonban az ipar mostanra kidolgozta a megfelelő stratégiát annak kezelésére. A Fiskekretsen AB jelenleg 520 EUR/ év díjat és 0,87 EUR/ kg mennyiség utáni díjat számol fel a szolgáltatásaiért a cégek számára. Most folyik a tagok "toborzása", bíznak abban, hogy előbb-utóbb az egész iparág beszáll, nem lesznek potyautasok.
Európai Úniós kitekintés
Az EPR nem csupán Svédországban és Finnországban jelent kihívást, hanem az egész Európai Unióban. Számos ország már bevezette vagy tervezi bevezetni ezt a rendszert különböző termékekre, beleértve az elektronikai eszközöket, autógumikat és csomagolóanyagokat. Franciaország például kiterjesztette az EPR-t a textiliparra és a bútorokra is, míg Németországban külön figyelmet fordítanak az egyszer használatos műanyagok visszagyűjtésére.
Az EU célja, hogy 2027-re minden tagállamban hatékony újrahasznosítási mechanizmusok működjenek, és a gyártók fokozott felelősséget vállaljanak termékeik környezetre gyakorolt hatásáért. A svéd példa valószínűleg más országok számára is mintául szolgálhat a horgászfelszerelések fenntarthatóbb kezelésében.
Mi a helyzet Magyarországon?
Jelenleg a horgászcikk kiskereskedők többsége, de még a gyártók, nagykereskedők közül is jópáran nem fizetik a környezetvédelmi termékdíjat sem, nemhogy komolyabban foglalkoznának a témával. Ugyanakkor, bár legyen akármilyen kicsi is a horgászbolt, ha pl. Delphin vagy DAIWA márkájú termékeket vásárol az anyacégektől, akkor már kötelező lenne neki is termékdíjat fizetni, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a külföldről érkező áru első forgalomba hozója köteles a djíakat fizetni...
A környezwtvédelmi termékdíj és a tavaly óta a MOHU felé kötelező EPR bevallások még csak a csomagolást, cipő és ruhaféléket és elektronikai eszközöket érintik. Ezeknek a bevallásoknak a nagy többsége - megfelelő gyártói és szállítói információk hiányában - hasraütés szerűen készül.
Egy biztos, a már meglévő szabályozások is drágítják a termékeket, de ha majd a svédországi megoldás eléri hazánkat, akkor további áremelkedés várható.
Vélemény
Az EPR teljesen logikus lépés, bár kicsit lassan éri el a hatását. Jobban működne egy, a gyártókat kőkeményen érintő szabályozás, ami a termékek használhatósági idejének a kitolására irányulna, tehát megszüntetné például a "programozott" élettartamokat.
Valahol azt is a csomagoláson lehetne megfogni, hogy ugyanazt a terméket ne kínálja már több márka is különféle színes-szagos csomagolással, meg kamu szövegekkel, már ami a minőséget illeti. Úgy szaporodik a felesleges kínálat, és ezzel együtt a felesleges környezetterhelés és az alapanyagok, erőforrások pazarlása, mintha ez lenne a cél... Nem kell messzire menni példákért, meg kell nézni az etetőanyagok, csalik hazai kínálatát...
Az is világosan látszik, mekkora szégyen nekünk horgászoknak, horgászcikk kereskedőknek/gyártóknak/ forgalmazóknak, hogy a boltok falán mennyi szemét lóg, vagy a vízparton mennyi eldobott etetőanyagos zacskót találsz. Mindenképpen közös munka lesz annak megoldása, hogy a hobbinkat fenntartható módon űzhessük tovább.
Horgász-Zóna
Forrás: Tackle Trade World februári szám