Áhh, lemegyek és egy 10+ -os ponttyal kezdem, gondoltam én. Az első 2 horgászatom 2 külön helyen volt, ahol jóformán semmit nem fogtam, bár az Újságírók taván becsúszott egy 3 kg-os ponty 10 óra alatt, megmentve a becsületem. Már azon gondolkodtam, hogy eladom a kevéske cuccomat is, nem kell ez nekem - még egy stresszforrás! Így nem is csoda, hogy félve indultam vasárnap a Zóna családi napra, hogy a pech sorozat folytatódik-e vagy megtörik a jég. Íme, lássuk, hogy mi lett a vége.
Reggel fél 5-kor keltünk. Na, gondoltam ez már nem tetszik, miért nem lehet kialudnom magam és utána horgászni? Az idő sem kedvezett nekünk, az idő, esőre állt, borongós volt erős összhangban a lelki világommal. 7 óra körül felszereltük a bototokat, ernyőt állítottunk és készen álltunk a harcra. Kedves barátnőmmel, akinek apukája szintén horgászik, nem is akárhogy (!), egy stégen voltunk. Kezdők, kissé ügyetlenek de bizakodók is egyben! Ám egészen délig nem érkeztek a halak és kezdett elönteni a kétség, hogy ezt a napot is hal nélkül zárom. Mindenesetre lelkesen tömködtük a kosarat, amibe a már jól bevált Black Cap mix került!
Megy ez nekünk!
Déltől megtörni látszott a jég, ugyanis megérkezett az első kapás! Csipogott a kapásjelző, én meg rohantam a botomhoz és bevágtam. Küzdött a halacska, de viszonylag gyorsan kihúztam. Boldogság öntött el, amikor lemértük a pontyot és 6,5 kg-ot nyomott.
Az első pontyom!
Ezután gyorsan bedobtam, hiszen az 13:00-ra hirdetett ebédig volt időnk. 5 perc múlva érkezett a következő kapás egy 4 kg-os potyesz személyében. Itt már teljes extázisban voltam, éreztem, hogy ez egy sikeres nap lesz. Célom volt a nap folyamán még egy amurt, egy koi pontyot egy tokot és egy 10 kg körüli pontyot fogni. :) Kicsit nagyra vágyó vagyok nem?
Ebéd után, kettő óra fele visszamentünk az állásunkra. Bal oldali álláson szomszédom a mentorom és szerelmem, Robi volt, jobb oldalamon pedig a testvérem a két fiával és feleségével. Értük is izgultam, hiszen ebéd előtt csak egy dévért sikerült fogniuk és a gyerekek kicsit kedveszegettek voltak. Aztán beindult náluk a kapásözön és fogtak egy gyönyörű koi pontyot egy harcos amurt egy tokot és több nagyobbacska pontyot. Most akkor nekik kívántam ezeket a halakat vagy magamnak?! Viszont nagyon örültem, hogy bátyám 20 év horgászat után ilyen parádésan remekelt! Úgy tűnik a horgászat olyan, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni, csak bele kell újra rázódni.
Bátyámék koi pontyja
Horgásztársnőmmel, Szindivel folytattuk a horgászatot. Ismét pechsorozat kezdődött. Szindinek kiakadt egy hala, nekem meg fárasztás közben szintén, 2 is egymás után! Kezdtünk befeszülni az örömök után. A kapások jöttek 10 percenként, mi meg egyre jobban féltünk a fárasztástól. Gondoltam, a bedobás megy, a kapás megy, a fárasztással lesz a legnagyobb baj? Szászpán szakáll nélküli horgot lehet használni, ez megnehezítette a dolgunkat. Ismét csipogott a kapásjelző. Majdnem fél órát tartott a fárasztásom, mert most nem akartam elengedni egy újabb halat. Virgonc hal volt, sokáig fáradt, de megint nem bírtam 6 kg fölé menni. Visszaengedés után megint jött egy kapás! Itt már nagyon elfáradtam, eddig nem is gondoltam, hogy a horgászat ilyen fárasztó.
Izgalmas fárasztás után
A halak is párban jönnek!
Az idő a nap végére kitisztult és velünk örült a sikereknek. Igaz, hogy 10 kg feletti pontyot nem sikerült fognom, megjegyezném nem is biztos, hogy elbírnék egy akkorával, mindenesetre én nagyon örülök az 5 pontyomnak, amit fogtam. Alig várom a következő horgászatot, de a fárasztást tuti, hogy még gyakorolnom kell! Mindenkinek üzenem kortól és nemtől függetlenül, hogy aki kicsit belelát ebbe a sportba, az nem tudja nem megszeretni. Biztos, hogy vannak nehézségek az elején, hiszen technikai sportról van szó, és az is nagyon fontos, hogy legyen valaki, aki türelemmel átsegít mindezeken.
A természet, a társaság, a halakkal való pozitív bánásmód mind akkora élményt ad, amit a TV és lap-top előtt nem lehet még elképzelni se.
Csupa móka a horgászat!
Horgászatra fel, szabadulj ki!!!
Sziasztok!
Szandi
