2013. november 1. napján a P’alinCa’rp Team horgászni indult a számunkra ismeretlen, de híres Biató Carp Lake tóra.
Budapesthez közel, Biatorbágy község mellett terülnek el a biai tavak. A tórendszer 4. tagja a Biató Carp Lake, amely intenzíven telepített, szinte biztos fogást ígérő 22 hektár terjedelmű horgászvíz. A helyszínt előzetes információszerzést követően a horgászat előtt kettő héttel korábban megtekintettük személyesen.
A háztűznézés során a tavat körbejárva kellemesen azt tapasztaltuk, hogy a tó nagyon jó adottságokkal, illetve nagyon gazdag halállománnyal rendelkezik. Sétánk során kellemesen tapasztaltuk azt, hogy minden sporttárs rendkívüli jó fogási eredményekről mesél mind ponty, mind tok fogásával kapcsolatosan.
Rövid tanakodást követően a tógazda segítségével és közreműködésével arra a döntésre jutottunk, hogy lefoglaljuk a még szabadon lévő 10. számú bojlis horgászhelyet.
A tógazda, Gazsi Arnold úr tájékoztatása szerint nagyon gazdag pontyállománnyal rendelkezik a tó. Több mint 400 darab 10 kg feletti egyed lakik a tóban, de bőségesen akadnak 15 és 20 kg feletti példányok is a horogra. A tó jobb oldalán található összefüggő nádasnak – ami védett része a tónak – köszönhetően az évi rendszeres ivás igen magas szintű szaporulatot biztosít a tónak, mind békés halak, mind ragadozók tekintetében.
2013. november 1-én délelőtt megérkeztünk a helyre. Rövid beszélgetést követően elfoglaltuk a stégünket. Célhalunk a ponty volt, de szerettünk volna a szép tokokból is horogra csalni egy párat, ezért az etetést ennek figyelembevételével alakítottuk. A Horgász-zóna által forgalmazott intenzív aromájú patronokat használtuk a különböző etetéséken. Az etetések a nyílt vízen és a nádasok mellett helyezkedtek el. A halőrháznál lehetőségünk volt csónakot, elektromos motort és lakókocsit is bérelnünk.
Az 1. számú etetést a kék színű tintahal-polip ízesítéssel dúsított aromakombinációval locsoltuk meg 15 perccel előtte. Az etetés alapanyaga halibutos oldódó bojli és pellet volt, amit a nyílt vízen helyeztünk el.
A végszereléket behúzva rövid idő elteltével ezen az etetésen megjelent az első kapás déli 12 óra magasságában, ami egy 9,45 kg-os tőpontyot eredményezett. A fárasztás során nagyobb súlyra tippeltünk, mivel nagyon megmakacsolva húzta az elég durvára állított féket.
A hal vízbehelyezését követően nem volt idő újracsaliznom, mivel másodpercek múlva ismételten elkezdett visítani a másik boton található orsó fékje, ami egy 9,85 kg-os tükröst hozott a szákunkba. Ennek a halnak a fárasztása sem volt egyszerű.
Az 1. számú etetésen a rövid várakozás után több, mint egy órás csend uralkodott el, ezért volt időnk az eltervezett másik két etetést elvégeznünk és a szükséges szerelékekét behúznunk. A 2. számú etetést főzött tigrismogyoró, csillagfürt és kender keverékével etettük meg, amelyet sárga színű és ananászízesítésű PATRON locsolóval "kezeltük" a horgászat előtt három nappal. A magkeverék nagyon intenzív illattal rendelkezett. Ezzel az anyaggal bója körüli etetést végeztünk, valamint a behúzott végszereléket egy pár szem ananászos ízesítésű bojlival koncentráltan megszórtuk. A meglocsolt bojlikon az aroma rövid idő elteltével egy zselés-kocsonyás réteget képezett
Ezen az etetésen szürkület után érkezett meg az első kapás, amely egy 8,9 kg-os pontyocskát eredményezett Fecó barátomnak. A fárasztás közben a másik boton is hirtelen kapás mutatkozott, amellyel egy 9,10 kg-os példány tisztelte meg jelenlétünket. Majd rövid intervallumok között egy pár 5-7 kg közötti példány akadt horgainkra. Az eddig kifogott halak nagyon jó kondícióban voltak, csattantak ki az egészségtől.
A harmadik etetés helyszínét egy fűszeres-fokhagymás kombinációval ettük meg. Az etetés a nád mellett helyezkedett el. A fűszeres etetőbojlit a PIROS PATRON locsolóval a locsoltuk meg az etetést megelőző 15 perccel. A főt kukoricát a főzését követően egy órával a saját levében kihűlve a fehér színű fokhagymás aromával öntöztük meg. Kb. 10 kg kukoricamennyiséghez egy FEHÉR PATRONT öntöttük.
Ez a két locsoló egy nagyon nagy intenzitású illatanyaggal fűszerezte meg a bojlit és a kukoricát. Az etetőbojli perceken belül felszívva a sűrű folyadékot fűszeres aromafelhőt ontott magából.
Az etetés eredménye már a kora esti órákban mutatkozott is, egy 7,7 kg-os töves jelenlétében.
Kis idő elteltével ezen az etetésen egy sűrű kapáshullám mutatkozott. 21 órától 23 óra 30 –ig hét halat húztunk bele a szákba, majd hajnalig mély csendesség mutatkozott. A szákolt halak átlagsúlya 8 kg körüli átlagértéket mutatott.
November 2. napkeltét követően forrott a víz az etetéseken. Mintha malacok dagonyáztak volna. Gyors reggeli kávé után a bóják környékét megetettük, majd újracsaliztunk és behúztuk a frissen csalizott végszerelékeket.
Az első etetésre a behúzásnál szinte beremegett a csónak az iszonyatos nagy mennyiségű halmennyiség megugrásától. Amerre csak néztünk mindenütt nagytestű halak ugrását és pocsolását láttuk. De hiába a nagy örömnek! Az utolsó szerelék behúzásának végeztével orkán erejű szél támadt fel sűrű esővel megfűszerezve. Szinte kapás nélkül megúsztuk a napot. A nagy hullámok miatt a szerelékek újra behúzása sem volt lehetséges, ezért pihenve vártuk az estét reménykedve abban, hogy eláll a szél. És volt Isten, mivel alkonyatra teljesen tükör vízfelülettel találtuk szembe magunkat. Etetés, majd újracsalizás. Rövid várakozást követően a 3. számú etetésre behúzott szerelék egyik kapásjelzője pittyent egyet. Felcsillant a reményünk az estével kapcsolatosan. Egy-egy gyors centes, majd kiabálni kezdett a jelző. Gyors akasztás, majd erőteljes fárasztás. A szákolást követően felsóhajtva egymásra nézve „na végre egy 10 kiló feletti” jószág.
Ezt követően sorba szólaltak meg a jelzők. 14 darab hal akadt a horgunkra éjjel 11 óráig. Utána hagytak minket aludni. De tanulva a reggeli riogatásból, lefekvés előtt még utoljára bementünk és megettük a bójákat és újra csaliztunk, majd behúztunk. Reggeli ébredés gyanánt 6 óra 10 perckor megszólalt az 1. etetés egyik jelzője. Lassú húzás, majd gyors megugrás. Erőteljes bevágás követően viszonylag gyors, de hosszas fárasztás. És megtisztel minket egy 10+-os a KÉK PATRONOS etetésről is.
Újra csalizás, és rövid várakozás. Megint megszólalt egy jelző a PIROS PATRONOS etetésről. Ismét egy szép halacska.
Ezt követően sorra szólaltak meg a kapásjelzők. A halak elég vegyesek voltak. Egészen 4 kg-tól 9 kg-ig gyülekeztek egymás után a pontymatracon mindhárom etetésről.
Összességében ismételten egy nagyon élvezetes és élményben gazdag horgászatban volt részünk, melyek főként a tó gazdag halpopulációjának és az etetésekhez alkalmazott intenzív hatású ZÓNA PATRONOKNAK volt köszönhető. A szűk három napos peca 217 kg-os fogást eredményezett. Az összfogások tekintetében a legtöbb halat a kék színű tintahal-polip ízzel dippelt etetés hozta, majd utána a piros-fehér fokhagymás-fűszeres etetés zárkózott fel. Valamilyen okból kifolyólag tippünkkel ellentétben most az ananászos ízesítés a háttérbe szorult. Okára magyarázatot nem találtunk. A szomszédoknál sem jött be az édes ízvilág a többfajta próbálkozásuk ellenére sem. Bízzunk abban, hogy a jövő tavasszal bekövetkező idénynyitó horgászatunk során lehetőségünk adódik a tó 15+-os illetve 20+-os ponty állományának és tokjainak a kifárasztására. Továbbá kíváncsian várjuk, hogy lehetőségünk adódik-e a tó koi és spanyol pontyainak a kifogására további felejthetetlen élmények érdekében.