Sutba dobott feederes rutin, és szokatlan előkészítő mozdulatok. Igen, ma match bottal fogok pecázni, és kizárólag az úszós módszer jöhet szóba! Ismeretlen vízen, számomra ismeretlen módszer. Remélem sikerül majd kicsikarni némi eredményt magamból, hogy ne a csalódás vállon ülő szellemével kelljen hazakullognom... Mentorom szavai folyamatosan a fejemben járnak. Azt hiszem jól felkészültem: jó minőségű süllyedő zsinór, profi match úszók, egy viszonylag jó teherbírású, szép parabolájú bot, és a keverő vödörben meglapuló BAIT-TECH-es hallibut pelletek kiváló egységet alkotva várják a bevetést.
A kalibrálás és az ólmok megfelelő elosztása súlyos perceket vesznek el türelmetlen bedobásra váró időmből. De nyugalom! Ez a lelke a módszernek, úgyhogy inkább rá szánok még néhány szekundumot, hogy minden rendben legyen. Nehéz kenyér... A sikeres beállítások után (szerintem...) indul a "poltergeist" akció! Körülbelül 20-30 méterre, egy két négyzetméteres területre, csúzli segítségével juttatom be a BAIT-TECH kopogó szellemeit. Vegyesen záporoznak a 8 mm-es Halibut Marine és a kissé "dundibb" de gyorsabban oldódó 11 mm-es Carp&Coarse pelletek. Egy részük önmaga halas valójában, más társaik a márka hű tutti fruttis liquidben előzőleg megmártózva indulnak a nagytestű halak csalogatására. A vékony húsú kis méretű horog szárán felhúzott pellet gyűrű stabilan tartja magát a horog szára és öble között, így az akadás már nem jelenthet gondot. Egyszerű a képlet, ám ebben az egyenletben két ismeretlen tényező is szerepel.
Először is rögtön észre vehető, és borítékolható, hogy nem minden kapás ami annak látszik. Egy egy beleúszás vagy óvatos szippantás utáni azonnali csali kiköpés a laikus számára (mint én ebben a módszerben), már óriási kapás illúziót keltve tornássza fel az adrenalin szintet. De nem! Statisztikailag, persze az én tapasztalataim alapján tízből kilenc ilyen kapásnak látszó délibáb, csak vaklárma. A másik x, vagy éppen y, a reflexek pontos használata. Az időzítés esetemben a legnagyobb problémát jelentette. Körülbelül egy fél nap után sikerült összehangolnom a fejemben a tényleges kapás utáni bevágás, a zsinór feszesség, és az időzítés arányait. De sikerült!
Több tucat dobás után alakult ki a süllyedés, a feszítés és a távolság kontra úszó utána kalibrálás rutinja. Kifejezetten élveztem, hogy "auto didakta" módon próbálom megfejteni a módszer rejtelmeit,erősítve a bennem lévő hitet, hogy igenis ez így jó lesz, és sikerülhet.
Az első fogás ezt be is bizonyította. Óvatos piszkálgatások után az épphogy merülő úszót, pont jó ütemben csíptem el. A kis tavat keresztül szántó "áldozat" koordinálhatatlannak tűnt, a finom match bot felépítését meghazudtolóan hajlott ketté jó fél órán át. Ugyanennyi időt vett igénybe a farok tartós, vízi újraélesztős "tili-toli" játék, mivel tokot fogtam, nem is akármilyen súlyút! Egyéni rekordom megdöntő partnere 15 kg-ot nyomott. A térdelős visszaengedős kényeztetés után, maradt minden a bevált módszer szerint. Az illatozó tutti frutti tette a dolgát, a nagyobb pellet gyűrűbe ezúttal a 11mm-es Carp&Coarse feszített. Újra kopogtattam a szél korbácsolta tótükrön, felzaklatva a pihegő matuzsálemeket.
Persze a rózsaszín álomból ébresztett szürke valóság ma is adott egy szeletet magából. Elrepült úszó, túldobott szerelék, atom gubanc a dob alatt tették még izgalmasabbá a napot. A negyedik újra szerelés után már stabil idegállapotban fogtam egy gyönyörű tizenkettes potykát, aztán többször is rossz ütemben vágtam be, így a jelmondatunkból ismert catch&release - ből, csak a release maradt... Ennek ellenére a szűrt fénybe hajló késő délután hozta meg számomra életem eddigi legszebb halát! Féke vesztett vonatként zakatolt át több álláson, horgász szünetre kényszerítve a mellettem, és a velem szemben ülőket... Már égett a pofám, hogy nem tudok terelni egy halat, de ezt egyszerűen képtelen voltam. Később megértettem az okát...
Háromnegyed óra után mutatta meg magát a szürkés árnyalatú ponty bojler. Fején és farkán enyhe narancs árnyalatú színek árulkodtak róla, hogy a tegnapi koi bálról rajta maradt a jelmez egy része. Egyszerűen nem találtam szavakat. Mind a mérete, mind a különleges árnyalata csendre intett engem is, és a mellettem álló szurkoló társakat is. A ritka szépség 17 kg-ot nyomott, nagyon büszke vagyok rá! Összegezve a dolgokat arra jutottam, hogy a megfelelő módszer megfelelő felkészülést igényel. Fejemen egy T betűvel játszottam a mazsolát egész nap, de a kitartó és ütemes pelletekkel való etetés odacsalta a halakat. Rendeltetés szerűen tették a dolgukat a BAIT-TECH pelletei, melyek ez irányú felhasználása új kapukat nyitottak meg számomra a horgászat terén. Eddigi pellet fanatizmusom kiteljesült, bátran ajánlom minden spori számára, ne hanyagoljátok el a bennük rejlő lehetőségeket. Ezeket a termékeket, és az egész palettát megtaláljátok a Horgász Zóna üzleteiben, ahol irányadó szakmai tanácsokkal is ellát majd titeket bármelyik kolléga. Mindenkinek görbüljön!
Üdvözlettel: Tanács Jani
