Európa halbiológusai és ökoszisztéma kutatói gyülekező!
A németországi Koblenz adott otthont annak a kutatási projektindító egyeztetésnek, amelynek célja, hogyan kerülhet egyensúlyba a folyóvízi halak és kormoránok (nagy kárókatonák) populációja. A Dán Műszaki Egyetem koordinációjában és számos európai egyetem, kutatóintézet és horgászszervezet részvételével zajló munka során komoly adatgyűjtés, kutatási módszertan és menedzsment módszerek kidolgozása történik majd a rászánt 4 év alatt.
Az egész munka szervesen illeszkedik az Európai Únió biodiverzitási startégiájába, azon belül is a folyóvizeket érintő "kielégítő ökológiai állapot" célkitűzések eléréséhez. A "ProtectFish" munkanevű projekt úgy tudott elindulni, hogy az Únió "Horizon Europe" kutatási és innovációs alaptól finanszírozást kapott. Nem is keveset: 4 millió eurót!
A projekten dolgozó konzorciumban egyébként németek, dánok, osztrákok, csehek, svédek, olaszok és lengyelek vesznek részt - ebből is látszik, hogy európai szintű maga a gond is.
Mi a helyzet Magyarországon?
A kormoránok elleni harc Magyarországon folyamatos és komoly kihívást jelent, különösen a halgazdálkodás és a horgászegyesületek számára.
Ezek a madarak évente több ezer tonna halat falnak fel, és különösen nagy károkat okoznak a halastavakban és élővizekben.
A kormoránok a vermelő halakat is veszélyeztetik, mivel téli időszakban felzavarják őket, és sok halat sebesítenek meg vadászat közben.
A védekezési módszerek közé tartozik a riasztás és a gyérítés, amelyet főként vadászatra jogosult szervezetek végeznek, acélsörét használatával a vízi élővilág védelme érdekében. Azonban a kormoránok rendkívül intelligens madarak, és gyorsan alkalmazkodnak a különféle riasztó technikákhoz, így a védekezés hatékonysága kihívást jelent. A hosszú távú megoldás a populáció csökkentése, beleértve a fészkelőállomány szabályozását, de ez szigorú környezetvédelmi szabályokhoz kötött.
Mit hozhat a jövő?
Éppen a környezetvédelmi szabályok miatt is szükséges ezt a helyzetet úgy kezelni, amilyen: komplexen. Bármely ökoszisztémába való beavatkozás rendkívül kockázatos: nemcsak hogy hosszabb távon derülnek ki a dolgok, de olyan kockázatokat rejt magában, amire nehéz előre felkészülni - nem véletlen, hogy alig találni sikeres példát erre. Gyakran emlegetett sikersztori a Yellowstone-i farkas visszatelepítés, vagy a hódok visszatelepítése az Egyesült Királyságban, de ezeknél is találni már kritikus hangokat.
Egy biztos: ami már sikerként könyvelhető el, hogy egyáltalán elidnult a projekt, ám főleg az, hogy szokszínű csapatot vontak be és kellően hosszú időt is szántak rá. Hajrá!
Követjük majd az eseményeket, várjuk a híreket!
Horgász-Zóna
