A szerelékek összerakását követően neki álltam az etetőanyag összekeveréséhez. Bár nem horgászok évek óta, de azt a következtetést sikerült már levonnom, hogy a sikeres horgászat érdekében, főleg, ha rövid idő alatt kell eredményesnek lennünk, akkor a minőségi etetőanyag megválasztása mellett nagyon fontos annak a megfelelő összekeverése. A már bizonyított "Black Cap" nevezetű mix-et alkalmaztuk. Amit mindenképpen tudni kell erről a keverékről, hogy kezdőknek, haladóknak, versenyzőknek is tökéletes választás lehet. Első lépésben összekevertem egy csomag Bait-Tech Special "G" Green és egy Special "G" Dark etetőanyagot, majd második lépésként hozzá adtam 3 egységnyi őrölt borsot , ami nálunk 3 evőkanálnak felel meg. Robi mindig is hangsúlyozza ennek a lépésnek a fontosságát, hisz a bors egy nagyon fontos alkotóeleme ennek a keveréknek! Az etetőanyagok és a bors szárazon történő gondos elkeverése után, jött a Bait-Tech Krill&Tuna Liquid, amiből több mint a felét felhasználtam fel. Ezután jöhetett még a szükséges vízmennyiség, amit a tó vizéből érdemes beszerezni.
Nagyon fontos a hozzávalókat jól elkeverni a megfelelő állag elérése érdekében, erre mi egy sztenderd 17 literes vödröt használunk. Az 5. és 6. lépésben ez látszik. Végül kétszer át-törtem a keveréket, hogy elérje a megfelelő, homogén állagot és adtam még hozzá egy kevés vizet. Ezen a horgászaton azt is megtanultam Robitól, hogyha bordás kosarat alkalmazunk, akkor mindenképp kell a keverékbe a 3 mm-es pellet, de ha method módszerrel horgászunk, akkor a pelletszemeket mellőzük. Ezek után nem maradt más hátra, minthogy az etetőanyagot bele töltsem a kosárba. Csalinak a számomra már többször is bevált Bait-tech The Juice dumbell 8mm wafters, azaz kikönnyített változatát használtam.
Bedobtunk és vártuk a kapást. Eltelt fél óra és nem különösebben történt mozdítás. Az időjárás sajnos nagyban nehezítette a dobásokat és a vízparti lét sem volt így valami kellemes... Egyszer csak elindult a method feederrel felszerelt botom spicce. Egy ponty gyorsan, majd még egy és még egy! A korábban jobbnak vélt helyeken kevesebb kapást láttunk, így mondhatjuk: "hasítottunk" a tavon. Robi is átcserélte az egyik botját method feederre, ami aztán, neki is több halat adott. A nap során ketten, körülbelül 30 darab kisebb pontyot, 6 kárászt, egy tokot és kettő nagyobb pontyot fogtunk. A két legnagyobb bajszos súlya alatt a mérleg 10 kilogramm felett állt meg! Ez egyben azt is jelentette, hogy én igen nagy örömömre, új egyéni feeder botos rekordomat is elkönyvelhettem.
Szinte hihetetlen volt számomra, hogy mennyi erő van ezekben a bányatavi pontyokban. Fél órája fárasztottam már a nagy halamat, és csak pörgött lefele a zsinór az orsósról, éreztem, hogy Robi tapasztalatát kell segítségül hívnom, hogy a halat kifele tudjam terelni és hogy türelemmel tudjak lenni a hosszú fárasztás során. Bojlis botomon volt már 10 feletti pontyom, de ennyire intenzív kapást és fárasztást azelőtt még nem éltem át. Végül sikerült megfogni a halat majd egy gyors fotó erejéig kisegíteni a vízből. Ami számomra érdekes volt, hogy a Guru QM1 10 méretű szakáll nélküli horog nagyon szépen bírta a strapát. Másik érdekesség, hogy sok horgásztól hallottam, hogy különböző tavakon, főleg egy adott szín pl. narancssárga csali húzza a halat, ezen a tavon a The Juice mind a 4 színe „kapós” volt. Nekem a nagyobb halaim a fehérre, míg Robinak a narancssárgára jöttek.
Érdekességnek említeném meg, hogy az én fárasztásom közben, Robi egyik botján kisebb kapás volt, de a küzdelmem idejére félre rakta... Hosszú percek múlva, meglepődve láttuk, hogy az ő botján egy tok kényelmesen megvárta, amíg kihúzzuk az én halamat is.
Eléggé elfáradtunk a nap végére, másnap, ráadásul még egy kisebb izomlázam is volt, de az is bizonyossá vált, hogy nagyon szép halak élnek a villantó tavon. Alig várom, hogy újabb, számomra ismeretlen tavakat fedezzünk fel és ígérem, azokról a kalandokról is beszámolok majd nektek itt a Zóna magazin "hasábjain".
Mindenkinek kellemes horgászatokat kívánok!
Szandi
