Itt a Zónánál, mi is azok közé tartozunk, akik addig mennek, amíg csak lehetséges, így azon a vasárnapon, hajnalban, még koromsötétben jöttek értem a fiúk, hogy elinduljunk végre, a kecskémet határában található "Ho-ho Horgásztóra". Erről a vízről annyit kell tudni, hogy habár a területe nem túl nagy, de sok szép pontyot és tokot rejt, többek között, ez csábított minket is, hogy elhagyjuk Budapestet. Még sötét volt amikor leértünk, de mire sikerült mindent kipakolni szépen lassan kivilágosodott. Mindannyian 2 bottal, azokon method kosárral horgásztunk, hiszen tapasztalataink szerint, ilyenkor a finom technikával előbb ki tudjuk "varázsolni" a kevésbé éhes halakat a vízből. Etetőanyagnak a BAIT-TECH SPECIAL 'G' GREEN-t választottuk, "nyakon öntve" egy kis KRILL&TUNA folyadékkal és persze a szokásos őrölt fekete borssal is "megfűszereztük". Én kipróbáltam a BAIT-TECH 2mm KRILL pellet és STICKY method pellet keverékét is, egy kis "Spec G-vel" bepanírozva és az is hatékonynak bizonyult.
Először persze Robi botján jelentkezett egy szép kapás, majd utána az enyémen, és végül Zoli izgalmas "akciója" következett. Eközben nagyon hideg volt és a havazni is elkezdett, ami nem kis örömünkre - a hideget leszámítva - igazi téli "feelinget hozott". A method technikánknál a szokásos 5 perc helyett, most már 10-15 percet is kellett várni egy-egy kapásig, de elmondhatjuk, hogy mindannyian legalább 6-7 darab pontyot fogtunk e rövidke horgászaton... A kifogott halaink átlagsúlya 3 és 5 kg között mozgott, ezúttal sajnos a nagyobb "10plusszos" pontyok kevésbé voltak aktívak. Csaliként a The Juice 8 mm-es waftersek remekeltek, így mind a hármunk tüskéjén, kizárólag ezek a színes és édes finomságok virítottak...
Egyik régi vágyam volt, hogy fogjak végre egy tok halat és nem titok, hogy ez is az egyik indok volt, hogy ezt a tavat választottuk úti célunknak. Egyik kapásom aztán, ugyan olyannak indult, mint a többi, de mire a fárasztás végére értem, nagy örömömre, egy a víz tetején "táncoló" tokot láttam meg... Egy nagyot kiáltottam a levegőbe, amikor végre a szákba csusszant ez a különlegesen szép és kecses hal... Egy gyors fotó erejéig kisegítettem őt a vízből, majd a halat elvittük a tó elején lévő „tokrehabilitációs” részre, ahonnan a halőr engedi vissza a tokokat, amint azok teljesen magukhoz térnek.
Összességében elmondhatjuk, hogy mind a hárman nagyon élveztük a napot és megfogadtuk, hogy tavasszal mindenképpen visszajövünk. Barátságos, vendégmarasztaló fogadtatásban volt részünk, amelyet ezúttal is nagyon köszönünk. A bátrabb horgászokat csak buzdítani tudjuk ,hogy amíg csak lehet, menjenek, menjetek…
Üdvözlettel:
Szandi
