A Bem téri befolyóhoz épp együtt érkezem Ricsivel. Jani csak 15 perces késéssel fut be. Gyors üdvözlés, és már csobbannak is a hungarocell úszók. Az első szektor a legjobb ilyenkor. A másodikban ritkábban, de nagyobbak jönnek. Ezen a napon is sikeresek vagyunk. Mindhárman akasztunk jaszkót. Ahogy a nap egyre magasabbról szemlél minket lazítunk egy kicsit, a kapások is abbamaradnak. Letesszük a botokat, és sztorizgatunk. Ugratjuk egymást, és fuldokolva kacagunk a hét közben összegyűlt poénokon. 10 óra felé, aztán mindenki hazafelé veszi az útját. A zsákmányt a többiek az enyémekkel együtt elteszik. Én nem vagyok oda a fővárosi Dunán fogott halért, náluk viszont az egész szomszédság szívesen látja.
A történet 25 évvel ezelőtt játszódott, egy májusi reggelen. 15 éves koromban még nem volt külön definíciója annak, amit csináltunk. Egyszerűen horgászatnak hívtuk. Manapság már jól csengő divatos névvel illetik: „Városi Horgászat”, vagy „Utcai Horgászat”, angolul Urban Fishing, vagy Street Fishing. Mi több, az új irányzathoz már botcsaládokat is fejlesztettek a horgászcikk gyártók.
street fishing kellékei
De mennyiben más a mai horgászat a 25 évvel ezelőttitől, hogy külön kategóriába kell sorolni? Igazából érdemi különbség nincsen. E horgászati vonal kedvelői általában rövid botokkal pergetnek (ritkábban márnáznak, úsztatnak), és mivel idejük nem teszi lehetővé a több órás horgászkirándulásokat, a városi folyószakaszok, csatornák, mesterséges dísztavak partján űzik szenvedélyüket. Esetenként a zajosan lüktető urbanizáció kellős közepén, ami semmiképp sem hangzik túl romantikusnak. Ha azonban az embernek csak erre van lehetősége, akkor idővel megszokja. Bár be kell valljam, hogy én is azért maradoztam le az utóbbi években a Nagy-Dunáról, mert a horgászat iránti vágyamat elnyomta a szennyvíz befolyók látványa, és szaga miatti undorom. A Dél-Pesti Szennyvíztisztító megépítése óta azonban a Duna tisztul, egyre nagyobb élmény benne a horgászat.
A fővárosi Duna szakaszon már csak a Csepeli sziget Rózsa utcai befolyója idézi a hajdan megszokott állapotokat. - Legutóbbi felfedező kirándulásom alkalmával csemetéim cipőiből és ruháiból csak harmadik nekifutásra sikerült az olajos, penetráns szagú réteget eltávolítani, mely a túránk alatt alattomosan ránk rakódott.
Egy különbséget azért mégis látok a fél emberöltő távlatából. Iskolás korom óta ugyanúgy a Duna-partot járom, de manapság elvétve találkozom csak fiatal horgászokkal. Pedig a Street Fishing a lurkóknak a suli utáni, vagy hétvégi szabadidő eltöltésének egyik izgalmas, társasági formája lehetne. Ebben a műfajban az a jó, hogy akár egy pár órára is le lehet menni a haverokkal a Dunára, Tiszára, Sajóra, Rábára, és lehet egy jót dumálni a halfogás közben. További előnye a Street Fishing-nek, hogy utcai ruhában lehet űzni. Sőt! Némely horgászcikk gyártó ruházati palettáján olyan termékek is szerepelnek, melyek simán felveszik a versenyt a neves márkák hasonló termékeivel mind stílusukban, mind minőségükben. Ráadásul áruk jóval a vetélytársaké alatt marad. Így tehát nem hogy ciki, de még „trendi” is a viselet, mivel megfelelnek azoknak a kritériumoknak, melyek a serdülőkorú fiatalok ruházkodásában jelentős szerepet töltenek be. A könnyű pergetés nem igényel egy botnál, és egy kis szütyőkénél több cuccot, melyeket a suliba is magukkal vihetnek. Hazafelé menet pedig végig lehet nézni az ismert partszakaszok legjobb helyeit ahelyett, hogy a számítógép előtt görnyednének, vagy rossz társaságba keveredve kallódnának. A pergetés e formája sportnak sem utolsó, mert a horgászatra szánt egy-két óra alatt 2-3 kilométeres szakaszt is végig lehet járni.
a balinok megfoghatók drága wobblerekkel,……
……de filléres körforgókkal is.
Válasszuk ki a pénztárcánkhoz, és igényünkhöz megfelelő darabot, de ne felejtsük el a csali meg-megállítását, rángatását. Hatványozottan több kapásra számíthatunk.
Én a részemről mindig a kocsiban tartok egy kis kétrészes botot a legszükségesebb balinos csalikkal. Bármikor előfordulhat, hogy a napi beütemezett programok közül egy kiesik, és ilyenkor nem hozok mindent előbbre, hanem kitöltöm a szabadon maradt lyukat egy kis horgászattal. Összehasonlíthatatlanul többet tud így az ember horgászni, mintha mindig csak a tökéletesen megszervezett és előkészített horgásztúrát várná. Murphy törvényei természetesen olyankor is működnek, és az esetek 90%-ában a megtervezett horgásztúrák alkalmával erős apadással kombinált hidegfrontban kell a halakat hajkurásznunk 40 km/h-ás déli szélben.
Érdemes a „gyerek-legeltetést” is kombinálni a horgászattal. A hétvégi egy-két órás családi sétát szervezzük valamelyik vízpartra (Margit-sziget, Óbudai-sziget, Népsziget). A gyerkőcök szívesen eljátszanak a parti kövekkel, biztonságban vannak - maximum vizesek lesznek - mi pedig jó eséllyel számíthatok egy két kapásra.
Tudom, nem a legegyszerűbb feladat egy kavicsokat a folyóba dobáló gyerek mellől halat fogni……
de nem lehetetlen…….
