A módszer megkövetel pár dolgot, amit ha nem tartunk be, jóval kisebb eséllyel horgászunk.
A három legfontosabb, hogy
(1) a helyet csendben kell megközelíteni,
(2) a lehető legfinomabb végszereléket kell összeállítani,
(3) a kapás érzékelése érdekében a legérzékenyebb „kapásjelzőt” kell használnunk.
Régi vágyam, hogy kevés felszereléssel, akár biciklivel és egy hátizsákkal le tudjak menni horgászni, anélkül, hogy csökkenjenek fogási esélyeim az otthonhagyott „hosszú” botjaim miatt. Az első részben bemutatott finomfenekező módszereink közül választottam. Csupán két 80gr-os teleszkópos botot, a szerelékes dobozkámat, etetőanyagot és csalit vittem magammal.
A Pilisvörösvár mellett található Háziréti horgásztavat szemeltem ki a kísérletre. Háziréten addig mentem a parton, amíg a hátsó részen található tuskósort könnyen meg tudtam dobni a 3 méteres teleszkópos botjaimmal. A horgászhely kényelmetlen volt, mert meredek partoldalon kellett lemenni és viszonylag vékony sávon tudtam csak leülni, de a pontos dobások szempontjából a távolság ideálisnak volt mondható. A kényelmi szempontjaimat becseréltem a várható fogási esélyeimre. Két dolog miatt is jó, hogy meg tudtam dobni a tuskósort. Egyrészt ez a halak természetes tartózkodási helye, másrészt a pontos etetést is könnyebben meg tudtam oldani, mivel volt mihez viszonyítani a bedobásokat.
A Silstar Carbo Dynamic 3 méteres 80gr dobósúlyú teleszkópos botját választottam. Megfelelően feszes volt, a nagyobb halak fárasztásában is segített, nem tudtak bemenni az akadók közé. Valószínűleg egy hasonló dobósúlyú feederrel a nagyobbak feltekerték volna magukat egy-egy karóra és több halat vesztettem volna. A bot könnyű, minimális szállítási hosszával, akár egy hátizsákban is elfér. Kényelmes lehetőség, hogy nem kell levenni róla a szereléket a horgászat befejezésekor, csak egyszerűen összecsukom, a horgot pedig beakasztom a felkapókarba. A pontosan még megdobható maximális dobástávolság ezzel a bottal érzésem szerint 40-50 méter körül van.
Egyszerű szereléket készítettem: 0,25mm-es főzsinórral, fűzött csalival horgásztam. A horgászat során többször váltogattam a csalikat, legjobban a lebegő Fluo pellet vált be, valószínűleg a szél által felkavart vízben ezt könnyebben vették észre a halak. Kapásjelzőm a Kostal gömb kapásjelző lett, Ezek között az érzékeny kapásjelzők között a nagy szélben a legnehezebb volt megfelelő. A botot úgy állítottam be, hogy annak spicce a vízben lévő felszerelésre mutasson és minél inkább a víz közelében legyen. Ezzel a beállással kevesebb felületet hagytam a szélnek. valamint a zsinóromon sem volt törés, ami a kapásérzékelésemet egészen „finomra hangolta”. Csúszóra tett, felül megütköztetett 30gr-os bordás kosár volt a szereléken. A végére kötözött horgon, a csalit egy megfelelőre vágott szivacsdarabbal lebegtetve kínáltam fel.
A Háziréti horgásztó
Végre pozitív változások történnek! Talán sok sporttársam kapja fel erre a fejét, hiszen az elmúlt években nem ez volt a jellemző… Szépen telepítenek pontyokat, e mellett a tó korábbi törzsállománya is jelentősen hozzájárul egy eredményes horgászathoz. Az előző években sorozatosan azt hallottam, hogy alig-alig fogtak halat. Az idei komolyabb halasításnak köszönhetően, csattannak a kapásjelzők, így én is lementem megnézni, hogy mit is lehet fogni egy félnapos pecával a tóban.
Nem csalódtam: a horgásznap termése egy 4 kiló feletti amur, egy 3 kiló körüli és 2 kisebb ponty valamint egy dévérkeszeg volt két botra. A tó számomra nagy előnye, hogy nagyjából 20 perc alatt kiértem a tóra Óbudáról, nem mellékesen szép természeti környezetet szemlélhetek két kapás között.
A tó akár motorral, biciklivel is könnyedén megközelíthető. Számos jegytípus lehetőség közül választhatunk és nyáron non-stop fogad horgászokat.
