Sajnos ez az év is úgy telik el, hogy fele tervemet sem tudtam megvalósítani, már ami a vízen töltött napok számát és a barátok kedves, horgászatra irányuló invitálásait illeti…Mindenesetre úgy döntöttem, hogy nem várok januárig, és az "új" szezonomat, már december elején megkezdem...
Így történhetett meg az, hogy egészen december 7-ig tolódott az az időpont, mire Lendvai Sándor és fia, Máté meghívásának eleget téve, hajnali 5 óra magasságában ismét útra keltem... Erre az "összetartásra", egy a fővároshoz közeli tavat szemeltünk ki horgász barátaimmal, aminek felettébb gyors megközelítése nem okozott problémát, még a folyamatosan szakadó decemberi eső dacára sem…
Az "ARIZÓNA lake-re"… vagy, ahogy (régebbi nevén) a legtöbben ismerik „BIATÓ CARP LAKE-re”, alig 30 perc kényelmes út után érkeztünk meg Budapestről. Sanyiék már többször horgásztak itt, és szép fogásokat könyvelhettek el. Nagy örömömre, velünk tartott Profanter Ádám is, akivel igen rég nem horgásztam már együtt, hiányzott is az "öreg" cimbora... A helyszínen, még vaksötétben - kisebb meglepetésemre - már többen pakolászták a cuccaikat „kifelé”, így mi se sokat teketóriáztunk. A szimpatikus halőr eközben kedvesen tájékoztatott az aktualitásokról és a jegyek kiváltása után egy forró kávét is készített nekünk. Választott állásunk, még a „gáti részhez tartozó”, bojlis 19-es és 18-as hely.
Én még sohasem jártam ezen a tavon, így alig vártam, hogy végre „lássak is valamit”, azaz felszálljon a sötétség, na meg „engedjen” a masszívan alászálló köd. Barátaimmal a helyekhez tartozó faházak menedéke alatt várakoztunk és bíztunk abban, hogy a fentről hulló csapadék is megszűnik végre....
Társaim beszámolóját hallgatva, úrrá lett rajtam a horgászláz és sötét ide, eső oda, a fejlámpám fényében gyorsan összeraktam a padomat és elkészítettem a botjaimat is. Én egy 3 botos bojlis jegyet váltottam, mivel azt terveztem, hogy alaposan megvallatom az előttem elterülő vizet. A szakirodalom, na meg a tapasztalataink alapján azt reméltük, hogy itt elöl, azaz előttünk „áll meg a téli hal” és sikerül is kapásra bírnunk őket! Épp erről tanakodtunk Mátéval, aki igaz, hogy még csak általános iskolás, de már van 15 kg feletti hala is az Arizónán…
Előkészítettem a már jól bevált PANAMA SPEEDY hajómat, amelyet egyébként Ti is bármikor kikölcsönözhettek a túráitokra. Erről bővebb információt a www.etetohajokolcsonzes.hu oldalon és az alábbi telefonszámon szerezhettek: 70/235-49-18. Hajót több helyen is lehet bérelni, de az itt kapott kiszolgálás-szolgáltatás minősége ritkán tapasztalható!
Az eső nem akart elállni, de nem várhattunk tovább! Ádám egyik botját gumicsónakkal vitte be középtávra, míg a másikat dobta. Sanyiék a „zsilip vonalában bójáztak” és köré is horgásztak. Én kezdetben, csupán megérzésre „hajóztam a Panamával”, és kihasználtam, hogy volt területem előttem bőven…
Érdemes tudni, hogy az Arizóna tavon, nem olyan rég még egy karósor (azóta már eltávolították a vízből) jelezte a középvizet, ezzel „választva el” a tó jobb és baloldalán horgászókat is... Szinte mindenki erre a területre etet és „hord” (azóta is), nem mellékesen, a patakmeder is itt húzódik. Ezek tükrében, ez a keményebb meder fenékkel rendelkező sáv a halak által leginkább látogatott résznek számít… mondják az ide járó tapasztalt horgászok.
Szépen feszítenek a készségeink a „bojlis stégeken”, amelyekre a tógazda nemrég, egytől-egyig pontybölcsőket telepített. Az ide kilátogatóknak tehát erre már nem lesz gondjuk. Kapás azonban nincs… így megreggelizünk. Hála Sanyinak, finom falatok kerülnek elő és egy termoszból forralt bort is szervíroz a horgásztárs. Ennél jobbat kitalálni sem lehetne ilyenkor, örömködöm és nagyot kortyolok az ízletes nedűből, miközben az eső csak percekre lassít le, hogy aztán újra és újra rákezdjen.
Nem nyugodhatok! Alaposan átnézem hát a MAD csalis táskám, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve, SBS M1 20 mm-es oldódó golyóra ültetem a kedvencemnek számító 14 mm-es STARBAITS HOT DEMON pop up csalim…
Újrahúzom az összes botom, majd fedezékbe húzódva "vizslatom" felszerelésem parton maradt részét. Nézegettem jobbról, balról, milyen „szépen ázik” a cucc az esőben… Végszerelékek gyanánt egy nagyon egyszerű ám hatásos megoldást választottam, olyat, amely az etető- hajóban is könnyen kezelhető. Ennek megfelelően egy MAD paszta-ólom alá viszonylag rövid előkét kötöttem. A "csavar" alakú nehezékre, egy halas-fűszeres jellegű anyagot gyúrtam. Erre az útra egyébként az alábbi „kezdősorral” készültem:
>> Orsók: SHIMANO ULTEGRA Ci4 XSA 14000
>> Botok: SHIMANO TRIBAL XTR-B 3.9 m. 3,5 lbs
>> Zsinór: SHIMANO TECHNIUM 0,25 mm.
>> Rod-pod: FOX RANGER
>> Swingerek: FOX MK3
>> Elektromos jelzők: 30PLUS KODEX
>> Ólom: MAD pasztaólom 57 gramm
>> Horog: MUGGA CONTINENTAL „8”-as
>> Előkezsinór: POWER PRO 0,15-ös
Aztán szinte a semmiből jelzőm hirtelen felragadt a bottörzsre… ennyit az óvatos téli kapásról, gondoltam magamban, majd örömmel vettem fel a kontaktust az első érdeklődővel. Egy pompás, 6-os forma duci tükröst szákoltunk, az esőben! Végre hal! Fotózás a bölcső felett, majd azonnal visszanyeri halam a szabadságát! Ádival közben megy az ilyenkor szokásosnak mondható „zrika”... persze, barátom kisvártatva csalit frissít, majd újat is "húz". Sanyiék is küzdenek becsülettel, Mátéval egyáltalán nem kímélik magukat a zord időben. Azonban az újabb kapás ismét az én "szerkómra" érkezik! A tőponty remekül küzd, mozgásával egyáltalán nem éreztetvén a decembert…
Íme néhány BLACK CAP tipp a téli horgászatokhoz:
>> Mindig egy réteggel több ruhát vigyél, mint amit elsőre kigondoltál! Nehéz megítélni a meleg szobából a kinti hőmérsékletet...
>> Készülj fel alaposan! Semmi felesleges, "zavaró" felszerelést ne vigyél magaddal ilyenkor.
>> Mozogj, pörögj, keresd a "nyerő" csalit! Nekem, nagyon jól beválik ebben az időszakban, a csalik "dippelése", fokozott aromatizálása!
>> Ilyenkor is figyeld a vizet, keresd meg a halakat! Erre a célra, remek eszköz például egy etetőhajó.
>> Fogyassz sűrűn forró italt! A gőzölgő citromos tea például nagyon ízletes a fagyban. :D
>> Élvezd a téli természet "képeit"! Készíts fotókat az "üres" percekben, később örömmel fogod majd nézegetni őket.
Ebéd gyanánt egy nagy méretű, forró és ízletes pizzát rendelünk! Nem sokat „gatyázunk”, körbe álljuk a hatalmas dobozt és a csípős feltétet dicsérjük kissé "szipogva". Jól esik a faház fedett tornácán elfogyasztott étel, ahol egyúttal meg is beszéljük az addigi tapasztalatokat…
Megállapítjuk, hogy ottlétünkkor a halak zöme még "fenn", a tó sekélyebb részén tanyázik, erről, a tóra érkező pergető horgászok beszámolói is tanúskodnak… Tervünk tehát nem igazán igazolódott be a mélyebb víz „hal-megtartását” illetően.
Írom ezt annak tükrében, hogy délután fél négyig még újabb 3 szép pontyot szákolok, így az 5 darab kifogott pontyomra összesen már 22,5 kilogrammot mérlegelhetek.
Társaimnak azonban nem akadt „partnere” a nap folyamán, így kissé csalódottan pakolászik a társaság a továbbra is csepergő esőben… A hazaút fél óra! A szokatlanul korai hazaérkezés után este, még egy "csoportba kapcsolt" VIBER-en belül, megvitatom társaimmal a történteket. A lényeg, hogy visszatérünk még az "Arizónára", amiről majd igyekszek újra beszámolni a Zóna magazin kedves olvasóinak!
Üdvözlettel:
Nagy Róbert – BLACK CAP -