Beszámoló az I. Csakacsel „kölyök-horgásznapról”

Az alábbi színes képkockákon és beszámolón keresztül, most, egy ez idáig nem megszokott témájú összeállítás következik! Egy olyan eseményről szólok, amit reményeink szerint, sok-sok hasonló követ még a jövőben.

Az egész történet ott kezdődik, hogy a két jó barátom által vezetett CSAKACSEL Sportegyesület, ma már nemcsak Zugló szerte, ismert és elismert, hanem határainkon túl is letette a névjegyét. Ehhez persze Profanter Ádám és Simon Péter alázatos és kitartó, szakmai munkája kellett… na meg az a sok-sok lelkes és tehetsége kis „focipalánta”, akik képviselik a CSAKACSEL Sportegyesületet. A napi edzések mellett, szinte minden hétvégén, tornákon, meccseken vannak a gyerekek, és persze eközben, az iskola magas követelményeinek is eleget kell tenniük.

Bölcs gondolat volt tehát, egy napra kiszakadni ebből a közegből és egy teljesen más jellegű tevékenységgel tölteni az időt!

Profanter Ádám („Ádi bácsi”) nagy szenvedélye a horgászat, tudják ezt már mindenfelé, ebből kifolyólag, ő volt a központi kiagyalója, az I. „kölyök-horgásznapnak”! Na, nem mintha sokáig noszogatni kellett volna a fiatalokat, amikor jelentkezni kellett erre a programra. A HORGÁSZ-ZÓNA Kft. azonnal partnere lett a kezdeményezésnek! Köszönhető ez annak, hogy a fiatalok természet és horgászat felé "terelése" fokozottan szerepel az elképzeléseink, terveink között! Mi magunk is szívesen emlékszünk vissza az első lépésekre a vízparton...



A programnak megfelelően, szeptember 22-én, a „kis csapatunk” megérkezett a JOKER horgásztóra ahol a tógazda által kijelölt partszakaszon megkezdtük a kipakolást és szerelékek beélesítését, valamint az etetőanyagok bekeverését…





A HORGÁSZ-ZÓNA kft. minden gyerkőcnek és az őket elkísérő felnőtt horgásznak tartogatott egy kis „meglepetés csomagot” erre a napra. Ennek megfelelően, egy tasak DOVIT etetőanyagot, egy flakon DOVIT locsoló aromát, egy üveg DOVIT kukoricát és egy Feeder horgászatról szóló kis kiadványt vehettek át a részvevők. Ezen a napon én képviseltem a HOGÁSZ-ZÓNÁT, aminek nagyon örültem. Minden alkalommal „feldob”, ha fiatalokkal foglalkozhatok, ilyenkor egy kicsit „nosztalgia tölt el”, hiszen újra visszatérhetek "eredeti" tanári hivatásomhoz…





A résztvevőket nem sokáig kellett bátorítani, hiszen a kérdések azonnal sorjáztak is felém: „Ezt, hogy kössem? Ezt, hogy szereljem? Ide mit tegyek? Hogy dobjak nagyot? És még sorolhatnám... Ádám barátom se tétlenkedhetett, hol egy horgot kötött, hol kaját kevert, hol meg a csúzlis etetést mutatta be a mindenre kíváncsi horgászpalántáknak.







A halfogás meseszerűen indult, hiszem a hajszálra fűzött DOVIT áfonyás kukoricára egy takaros ponty éhezett meg a bedobás után nem sokkal.



A hal azonban a fárasztás végén, a szákolás előtt sajnos lemaradt… Sebaj, jön majd másik, mondtuk mindannyian a kissé elszomorodó horgásznak! Azonban a halak kapókedvét, a szenzációs, szinte nyári napsütéses időjárás a későbbiekben nem hozta meg… sőt! A várva várt kapások elmaradtak, valamin változtatni kellett tehát.



A gyerekek nagy örömére elővettem az etetős „SPOMBOS botomat” és persze egy MARKER botot is.

Repült a rakéta befelé a finom csemegékkel megtöltve, majd pontosan a jelölő úszó mellett landolt a vízben. A srácok most ismerkedtek meg ezzel az etetési módszerrel és nagyon tetszett nekik a „műsor”! Amíg vártam az első kíváncsi halakat, addig Ádám is mutatott egy-két mesterfogást a nebulóknak!

Hirtelen újra mellettem termett az összes gyerek, hisz a feeder botom „görbén maradt” a bevágás után a levegőben! Itt az első! Mondtam izgatottan, majd mindenki legnagyobb örömére, hamarosan egy szépségdíjas, közel 5 kilós amurt fektettem a matracra. Elkészült végre egy „mosolygós” csapatkép is, majd a hal újra visszanyerte a szabadágát!





A halakkal való, kulturált, sportemberekhez méltó magatartásra, különösen nagy hangsúlyt fektettünk. A nagyméretű merítőháló, a matrac és a sebfertőtlenítő használatát is bemutattuk, majd gyakoroltattuk a gyerekekkel.











Az idő gyorsan telt, hamarosan megérkezett Simon Peti („Peti bácsi”) is, aki képes volt új színt hozni, a közben kissé már fáradó társaságba! A Pazar hangulat közepette, azért egy-két hal is kifogásra került. A nap hétágra sütött, így a srácok közül sokan egy pólóban, mezítláb élvezték a jó időt!



A délután beköszöntével az őszi nap is kezdett alább hagyni. Ennek megfelelően, megindult a pakolászás és közben az eredményeket is kiértékeltük. Összességében elmondható, hogy egy remek kezdeményezés zajlott le ezen a vasárnapon és valamennyi részvevő élményekkel telve térhetett haza. Fogtunk szép ponytokat és egy amur is színesítette a palettát.



Reményeink szerint a CSAKACSEL SE. és a HORGÁSZ-ZÓNA minden évben hasonló programmal gazdagítja majd a saját maga és „közössége” repertoárját. Így legyen!



Üdvözlettel:

Nagy Róbert