Gyermekkoromban rengeteget horgásztam a Balatonon. Immáron 2 éve, hogy nem találkoztam ezzel a csodás vízzel
Úgy döntöttem barátaimmal, hogy ha már félútig eljöttünk, akkor tovább mehetnénk egészen a Balatonig, hiszen már lassan két éve annak, hogy utoljára találkoztam ezzel a csodás vízzel. Nem volt felhőtlen az utazás, hisz sokat füstölögtünk a frissiben átélt keserű élményeken, de amint felbukkant előttünk a látóhatáron a magyar tenger képe, egyszeriben minden ború és düh messze szállt és csak a közelgő horgászatról ábrándoztunk. Kora délelőttre értünk csak az öreg mólóra és rögtön láttuk, hogy a hajnal elég eredményes volt. Akkora kősüllők voltak kikötve a kövekhez, mint az alkarom. :o( A helyi erőknek bizony jutott konyhára való méretű köves, némelyik jóval túl volt a kilón is... :o( De mindegy, most nem hagyjuk, hogy bármi is elrontsa a kedvünket.
Újra a jó öreg mólon, ahol annak idején oly sok süllőt, kősüllőt fogtam
A megvilágosodás pillanata :o)
Elkezdtük a víz sematikus átfésülését. Apró, öt-hét centis gumihalainkat a fenéken táncoltatva kerestük a kősüllő bandát, de sajnos be kellett látni, hogy aznap a hajnali időszak volt a nyerő, amit bizony lekéstünk. No, azért akadt valami a horog végére. Fogtam, egy méret körüli kövest, melynek oldalán hatalmas függőleges sebhely tátongott. Nem hinném, hogy csuka, vagy süllő hagy ilyen heget, én inkább kormoránra gyanakodtam. Régi horgászhelyemen ezek a falánk halevő madarak hagytak hasonló csípésnyomot a szerencsésebb uszonyosok oldalán. Szabadon engedtem a csíkos kis vendéget, visszaadva neki harmadik életét is. :o)
Kormorán csípte kősüllőm visszakapta harmadik életét is :o)
Mikor a kapások megritkultak, újabb horgászhelyek után néztünk
Bár előfordultak még imitt-amott sorozásaim, nem akadtak meg az érdeklődők. Valószínűleg kisebb kősüllők próbálkoztak a gumihallal, de nem bírtak vele. Úgy döntöttem próbát teszek egy másik, köves mólon is. Sajnos, a helyiek teljesen beülték az ígéretes részeket sündisznó módra meredező botjaikkal. Kérdésemre azonban, hogy dobhatok e párat mellettük, barátságos invitálás volt a válasz. Oly módon jutott számomra hely, hogy egy víz alatti hínárcsomó szélét pont meg tudtam horgászni. Már húztam ki a gumihalat, mikor észrevettem, hogy egy dühös sügér követi műcsalimat. Sajnos, pont akkor fordult rá, mikor kiemeltem gumihalamat, de egy hirtelen ötlettől vezérelve visszaejtettem a plasztik csalit a vízbe, mire sügér koma lebukott érte a mélybe. A következő pillanatban már csak azt láttam, hogy zsinórommal szelve a vizet, távozni készül őkelme.
Kezemben első balatoni csapó sügérem, mely 22 centis hosszával...
... ugyan nem iratkozott fel sügér toplistámra, de azért örültünk neki :o)
Belevágtam az akcióba és a méretes sügér, mint az örült, próbált megszabadulni koloncától. Zerge módjára szökdeltem le a köveken egészen a víztükörig, hogy nyakon csípjem idei első csapómat. :o) Fényképezés közben bátran meresztette az ég felé szúrós tüskéit. Bárcsak süllőimet se kéne noszogatni az efféle pózoláshoz... :o) Miután megörökítettük a nem mindennapi fogást, visszaeresztettem közegébe, hogy eszeveszett tempóban vegye újra birtokba hínár palotáját. Nagyon örültem ennek a sügérnek, bár 22 centijével nem került fel a toplistámra, de mivel nem szoktam csapóra horgászni, igen ritka vendég nálam a horgon. És persze, ez a kősüllőre is igaz. Jó ha egy évben egyet fogok ezekből a halfajokból, így számomra rendkívül értékes fogások.
Gyönyörű színek, ég felé meredező tüskés korona
A visszaengedés előtti pillanatok...
... és távozás az algáktól mélyzöld kövek között
A késő délután viharos széllel érkező hidegfrontot hozott, mitől sajnos elmaradoztak a kapások. Roland barátomnak még a szürkület adott egy kisebb süllőt. Nagyon boldog volt, hiszen ez volt élete első tüskés hátúja. Bár, a mai napon nem emeltünk partra kapitális halakat, úgy gondolom, minden fogásunk különleges volt és ez örömmel töltött el minket. Sötétben indultunk el hazafelé. Miközben hátunk mögött hagytuk a Balatont, már tervezgettük a jövő évi visszatérést. Biztosan tartogat ez a csodás víz számunkra is egyet-egyet azokból az alkaromnyi kősüllőiből... ;o)
Most akkor, hogy van is ez? :o)
Roland barátom finisben beeső süllő sihederje :o)
