Az alábbi kis trükköt, még akkor „eszeltem” ki, amikor már szinte minden csalimat végig próbáltam, egy szeles, borús, de legfőképp, kapástalan, „Harsányi-napon...” A csalis táskámban kutatva, a hagyományos csalijaim sorakoztak, amelyek gyári, „sablon”, legtöbbször szabályosan kerek (bojli) formájukban, nem adtak választ a „kérdéseimre…”
Gondolkoztam, majd egy egyszerű „sniccer” segítségével, elkezdtem farigcsálni ezeket az egyébként igen „fogós” csalikat! Ily módon „megnyitva” a golyókat, azok felszín rétegét lehámozva, hirtelen felszabadultak, azok a zamatok, illatok, amiket „kerestem”. A golyóformát, kezdtem egyre szögletesíteni, vagy épp hengeresíteni, szinte "amorf" darabokat gyártottam. Egy cél lebegett a szemem előtt: minél szabálytalanabb, a halak által ez idáig még nem tapasztalt formák kialakítása.
változtass a megszokotton, és a siker rád köszön...
Az így elkészített csalik közepe, kellően kemény maradt ahhoz, hogy egy megfelelő fűzőtű segítségével, biztonságosan felfűzhessük őket a hajszálelőkére. Az így felkínált, porózus felületű „maradványokat”, én legtöbbször, "íz azonos" dippel is kezelem a bedobás előtt. Így történt azon a horgásznapon is... Ahol aztán a bedobást követően, kissé szaporább pulzussal, izgatottan vártam az "újítás" hatását! Az első „akcióm”, olyan hirtelen és váratlanul történ, hogy szinte el sem hittem! A "majd egész napos" csend után, a folyamatos, spiccgörbítős kapásra reagálhattam, immár fülig érő vigyorral! Bevált tehát az újításom! Azóta, főként a kapástalan időszakokban, mindig előveszem ezt a trükköt! Próbáljátok ki Ti is! Sok sikert, jó „farigcsálást"!
faragott csalinak köszönhettem...
Üdvözlettel:
Nagy Róbert- Black Cap
