Felhasználónév: Jelszó:


Regisztráció Elfelejtett jelszó Kedvencek
Keresés
Vissza az áruházba

Hajó… ha (nem) jó…

Napjaink meghatározó témái között, sűrűn találkozhatunk az etetőhajók létjogosultságát, azok különböző típusait és tulajdonságait érintő gondolatokkal. Számos beszámoló és teszt látott már napvilágot az interneten, amelyből kedvünkre "okosodhatunk" ezeknek a szerkezeteknek a pozitív és negatív paramétereiről. Bizonyára mindenki elgondolkozott már - botjai mögött a parton állva, kapásra várva - hogy vajon mennyire segítené, a saját maga horgászatát egy ilyen vízen járó szerkezet alkalmazása. Egy biztos: a technika fejlődése a horgászsportot is oly mértékben kezdi átalakítani, amely ha jól bánunk vele, nagyban sikerre viheti a horgászatainkat! Az alábbiakban Dajka Gábor horgásztársunk, első, etetőhajós horgászatának tapasztalatait osztja meg az olvasókkal...
Avagy, első találkozásunk az etetőhajóval…

Karácsony a család, a béke és a nyugalom ünnepe, majd persze jön a Szilveszter, az Új év, az új fogadalmakkal: „idén lefogyok…”, ”sportolni fogok…”, „leszokom a cigiről…” és így tovább… Ezek, az általában be nem tartott fogadalmak, amiket jövő Szilveszterkor újra megfogadunk majd.

Mészáros Laci barátommal, mi azt határoztuk el, hogy a sok sütemény és a passzív pihenés után, január első hétvégéjén kimozdulunk otthonról, és megkezdjük a 2014-es horgász évünket, feltéve, ha az időjárás is megengedi. Az „ideális” időjárás megítélésében mi elég szélsőségesek vagyunk: talán csak egy tornádó tarthatna otthon bennünket, ha horgászatról van szó! A tél enyhe arcát mutatta, így január első hétvégéjén, pontban nyitásra, már a Préri tavon voltunk.

A parkolóban aztán, nagy meglepetésünkre (bár ez jobban belegondolva, nem is volt nagy meglepetés…:) ) találkoztunk a „Zónás különítménnyel”. Mivel nem egyeztettünk előre, mi a Nagy tóra ültünk le, egy könnyű feederes pecára. Ezzel ellentétben „Black Cap Robi”, Attila, Ádám és Áron, az ún. Bojlis tóra húzták be a „szekereiket”. ( Erről a horgászatukról szóló cikk már olvasható, Nagy Robi „tollából” a Zóna magazinban: „januári csoda” címmel...)

A nap végén - bevallom őszintén, kicsit irigykedve hallgattuk őket… Nekik, velünk ellentétben, igen jól sikerült a „nyitány”, hiszen négyen, összesen 18 darab nagytestű pontyot fogtak! A profiktól nem szégyen tanulni: kifaggattuk hát őket: „hogyan horgásztak?”, „mivel csaliztak?”, „ etetőhajóztatok…?”, Stb…stb..stb…

Igen, igen az etetőhajó… Robiék, januári sikerüket főként ennek az „okos” szerkezetnek köszönhették. Na, ilyet mi még eddig nem használtunk… tanakodtunk Lacival!

Épp itt az ideje, hogy kipróbáljuk! Gyors tervezés, némi utánajárás és a következő hétvége újra a Prérin talált minket, de már egy kölcsönzött etetőhajóval felszerelkezve. Az első benyomásomat a hajóról, talán a megdöbbenés szó írja le a legjobban. Az interneten átnéztem a nálunk kapható hajótípusokat. Ismét bebizonyosodott, hogy más valamit képen látni, és megint más élőben. Az aznapi hajónk, véleményem szerintem egy első generációs Panama Pacific volt. Amikor elhoztam, a Nissan Almera hátsó ülésére tettem, el is foglalta a három ember helyét. Ha egy kicsivel nagyobb, utánfutó kellett volna neki… 

a hajónk...
a hajónk...


Minél nagyobb a test, annál jobban állja a hullámokat, mondják a szakértők!

A tavon ezen a napon szélcsend volt… Ez az állítás biztosan igaz, feltéve, ha „cunamiban” is akarunk horgászni. Lehet, hogy tévedek, de Magyarországon viszonylag kevés olyan víz van, ahol akkora hullámzásra kell számítani, amit egy 60-70 cm hosszú hajó nem tud „meglovagolni”. Az ennél hosszabb hajó csak a pakolásra szánt helyet csökkenti.

A nagy hajó több etetőanyagot tud egyszerre bevinni... Ez az állítás – véleményem szerint - biztosan nem igaz!

a csalogatóanyagaink...
a csalogatóanyagaink...


Az etetőanyag behordó kamra jobb, ha a hajó közepén, a testbe süllyesztve kap helyet, mert így stabilabb a hajó.

prémium minőséget a hajóba!
prémium minőséget a hajóba!


Viszont a rendszer hátránya, hogy a kamra, záró ajtaja a vízvonal alá kerül, így működés közben bejön a víz. Ez nem akkora baj, ha pelleteket, bojlit, szemes anyagokat küldünk be a hajóval. Ebben az esetben sem szerencsés ugyan, mert a dippel leöntött szemes anyag, az egész úton „ szagot húz” maga után. A nagy probléma azonban akkor van, ha method mix-el szeretnénk horgászni. Nekünk az etetőanyagból gyúrt gombócaink nagy része feloldódott, mire a hajó célba ért. Először azt találtuk ki, hogy addig feltöltjük a kamrát pellettel, ameddig a víz betört. Erre a „pellet-ágyra” tettük rá a gombócokat. Ez a módszer azonban nem volt túl spórolós, arról nem is beszélve, hogy nem jóllakatni akartuk a halakat, hanem a horoghoz csalogatni őket.

Megpróbáltuk keményebbre gyúrt gombócokkal is, de akkor meg az volt a baj, hogy az ajtó nyitásánál, a gombócok beszorultak a lefelé keskenyedő kijáratba. Ezt a problémát is sikerült orvosolni: rájöttünk, hogy ha nem gombócokat gyúrunk, hanem elnyújtott „tojásformára dögönyözzük” a method mixet, akkor kevésbé hajlamos a hajó a „szorulásra”.

A következő problémánk a horog behúzásánál volt. A horogbehúzó ötletes találmány, jól működik. Persze csak fix szereléknél. A csúszóra, vagy fél csúszóra szerelve, az ólom eltávolodik a horogtól, gyakorlatilag elveszti a csúszó funkcióját. Mi a heavy feeder botjainkat vittük magunkkal a télre való tekintettel, a fix szerelékkel viszont a feeder botok érzékenységéről kellett volna lemondanunk… Ragaszkodtunk a csúszó végszerelékhez, így az ólmot/etetőkosarat alulról felhúztuk az etetőanyag közé. Így már működött.

Laci barátom az egyik, januári hajós pontyával...
Laci barátom az egyik, januári hajós pontyával...


Működött volna…

Mint már írtam, a hajó valószínűleg, a típuson belül, egy kezdeti prototípus volt. Az etetőanyag kieresztő ajtaját egy drótfonat tartotta zárva, majd nyitásnál ez a drót az ajtóval együtt nyílt, tízből háromszor beleakadva a zsinórunkba. Ilyenkor a hajó visszahúzta a partig a szerelékünket. Elég bosszantó volt ilyenkor újratölteni, majd visszaküldeni még egyszer…

Infó:

A konstrukciót azóta a gyártó megváltoztatta, az újabb típusnál a drót kimaradt, helyette oldalra nyíló, kétszárnyú, mágneszáras ajtót épített be. Véleményem szerint, a felsorolt problémák ellenére, az etetőhajónak mindenképpen van létjogosultsága a modern horgászatban. Ezt bizonyítja az általunk megfogott 3-3 tíz kg körüli ponty is. Ne felejtsük el, hogy még januárt mutat a naptár…

Életem első, hajó segítségével megfogott pontyával...
Életem első, hajó segítségével megfogott pontyával...


Hogy én vennék-e? A mai horgászat alapján: nem…

Miért?

Ez a horgászat, egy téli horgászat volt. A horoggal beküldött etetőanyag mennyisége alig volt több, mint amit etetőkosárral be lehet dobni. Jó, mondjuk a kétszerese. A meghorgászott 80-90 méter egy jó feeder bottal, etetőkosárral, nem egy elérhetetlen táv, ilyen távolságnál, szerintem nem jön ki a hajó igazi előnye. Felmerülhet még, hogy a dobásnál a becsapódás hangja elriasztja a halakat. Mi van, ha egy vadkacsa leszáll a tóra? Esetleg három? Annak a hangja nagyobb, mint a vízbe csapódó etetőkosáré. Viszont, ha nem csak a mai horgászatot nézem, akkor már egészen más választ adok. Nézzünk például egy nyári több napos horgászatot.

Egy hajóra szerelt radarral például, sokkal több esélyünk van kiválasztani a megfelelő horgászhelyet! A hajó segítségével, elérhetünk olyan távolságokat, amiről dobással nem is álmodhatunk! Vagy képzeljünk el egy alapozó etetést a spombbal! Amikor is, legalább fél óráig bombázzuk a vizet. Na, ez tényleg elriaszthatja hosszú időre a halakat! Ráadásul a vállfájás és a fáradtság is hátráltathat ilyenkor… A dobási távolság, mivel sokan nem tudunk a spombbal akkorát dobni, mint a szerelékkel, tovább csökken.

Tehát a kérdés újra: érdemes-e etetőhajót venni?

Annak, aki megteheti, mindenképpen igen, akinek pedig az anyagi lehetőségei nem engedik meg, annak még mindig ott van a bérlés… Mi biztosan fogunk a jövőben etetőhajót használni Lacival… Már csak azért is , mert ha igazak a hírek, áprilisban egy nem épp hétköznapi megmérettetésen veszünk részt, ahol a mindenre elszánt, kiválóan felkészült csapatok szállnak harcba a HORGÁSZ-ZÓNA pontyfogó kupáért. Az idei kiírás egyik érdekessége, hogy: "mehet a hajó…"

a patronok segítségével, télen is eredményesek lehetünk...
a patronok segítségével, télen is eredményesek lehetünk...


Üdvözlettel:

Dajka Gábor
AJÁNLOTT CIKKEK
Horgászat és mentális egészség?

Horgászat és mentális egészség?

2024. március 14. - Horgász-Zóna
Az a bizonyos crankbait

Az a bizonyos crankbait

2024. február 06. - Balogh Gábor
Horgász-Zóna év végi nyitvatartás

Horgász-Zóna év végi nyitvatartás

2023. december 23. - Horgász-Zóna
SUPER NATURAL csalogatóanyagokkal decemberben...

SUPER NATURAL csalogatóanyagokkal decemberben...

2023. december 15. - Nagy Róbert
STORM Wiggle Wart sztori

STORM Wiggle Wart sztori

2023. december 05. - Balogh Gábor
SUPER NATURAL baráti kupa Hévízgyörk

SUPER NATURAL baráti kupa Hévízgyörk

2023. november 08. - Nagy Róbert

A hobbid a szakmánk! Tetejére