Az elmúlt években – valahol legbelül, azt hiszem, mindig is készültem erre - „tollat ragadtam” és írásaimban igyekeztem sajátos, rám jellemző hangvételben tolmácsolni a horgászkalandjaimról, tapasztalataimról megfogalmazottakat. Habár változnak az idők, az első meghatározó emlékeim, élményeim gyökerei, egészen a Körös folyóhoz, a Tisza folyóhoz, azok "mezítlábas" holtágaihoz, csatornáihoz, az oly sokszor kiszámíthatatlan vizeihez vezetnek, vezettek vissza… Mindezekért örök hálával tartozom apai nagyapámnak, apámnak és a sorsnak...
Persze nem tűntek el nyomtalanul, „szeretett jászberényi nevelő egyesületem”, kamasz és ifjú fejjel megélt horgászkalandjai sem! Sosem feledem el annak az időszaknak a feltolós úszós, valamint a majd 18 éve(!!) „hajszálra” fűzött kemény kukoricás pontyait, amurjait… A szabadban eltöltött csillagos éjszakákon, a természet neszeit hallgatva, mélyen belém ivódott a horgászat és a természet szeretete… Az akkori lakóhelyemhez közeli, vagyis egész pontosan az azon "átfolyó" Zagyva folyócska kisebb-nagyobb domolykói, csukái, kárászai is meg- mozgattak, még akkor is, ha épp csak pár órám volt a horgászatra. A mogyorófavesszőtől a szénszálas boton át a magnézium orsóig, a küsztől a harcsáig, minden lépcsőfokot „megmásztam”, és folyton folyvást a fejlődni vágytam… Ennek a fajta fokozatosságnak, csak mostanában kezdem megérteni az igazi értelmét és szükségszerűségét. Az "akkori világ" kevésbé rohanós, ám jobban kiszámíthatóbb mivolta, biztos alapokkal "építette fel" mai rajongásomat a halfogás és azt körülvevő "miliő" irányába.
Most, 34 évet magam mögött hagyva, már nyugodt lelkiismerettel formálok véleményt és örömmel nyugtázom, itt a magazinunkon (is) keresztül, írásaim sokszor találnak utat hozzád, kedves olvasó! Köszönet érte! De vissza a halakhoz! Mint minden olyan dologban az életben, amelyben valamilyen "teljesítményre" van szükség, hogy sikert érjünk el - és ilyen a halfogás is! - nem árt ha figyelembe vesszük Napoleon Hill szavait, aki többek között a pozitív lelki beállítottság elméletének megalkotójának számít és egy írásában így vélekedik:
“Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy, és használj bármilyen eszközt, ami csak a kezedbe kerül, hiszen a legjobb szerszámokat útközben úgyis meg fogod találni.”
Ebben az értékes gondolatban sok minden benne van... Gondolj csak egy-egy pénteki meteorológiai előrejelzést meghallgatása után lemondott másnapi horgászatra! Pedig... A halak utáni vágyakozásomban nekem mindig magától értendő volt a pozitív hozzáállás megléte! Már egészen korán, kamaszként, a grundok világában is éreztem magamban a hitet és erőt a dolgok pozitív kimeneteléhez. Később, sportolóként, majd testnevelő tanárként is alaposan megtapasztaltam, hogy mennyire fontos az a fajta lelki hozzáállás, amely egy megfelelő fizikai és mentális felkészültséggel párosulva, eredményes út lehet a sikerhez... Ahhoz az úthoz, amely a halak és a természet iránti felelősségteljes tisztelet köveiből lehet csak kirakva. A horgászatról horgászatra való fejlődés - véleményem szerint - elengedhetetlen tényező! Anne Morrow Lindbergh amerikai tanár és költő fogalmazott így a "fejlődésről":
“Talán különös dolog ilyet mondani, de egyedül a fejlődésben, az átalakulásban és a változásban találhatjuk meg az igazi biztonságot.”
Mindezeket egybevetve, én a horgászat összetettségét, a módszerek sokszínű izgalmas világát tartom a legfontosabbnak! Mindennél lényegesebb tehát, hogy kedvenc időtöltésünket örömmel éljük meg, hogy aztán újra és újra várjuk a visszatérést a vízpartokra... Ha már a gondolatokról beszélünk, akkor érdemes megfontolni Amby Burfoot szavait is, aki a 70-es évek, nagy maratoni futó bajnoka volt:
“A negatív gondolkodás határt szab a teljesítménynek. Ha viszont ezt megfordítjuk, akkor a lehetetlen hirtelen nagyon is elérhetővé válik.”
Na de hol is vannak itt a halak? Szerintem teljesen mindegy, hogy egy apró műcsali van a horog végén vagy épp bojli a "hajszálon"... egy kis patakban térdig a vízben állva, vagy egy kényelmes stégen hódolunk ennek a nagyszerű szenvedélynek. A lényeg a szívben van és a azokban a tettekben, amelyek megőrzik, ápolják és átadják ezt a folyamatot, amely az emberiséggel egyidős és a férfi ember ősi sajátja....
Véleményem szerint, a természet és ember csodálatos párhuzamában, felelősségteljes kötelességük megőrizni ezen örökségünk, tenni ezt abban a világban és időben, amely megadatott nekünk. Szó ami szó, én magam azt hiszem, így lettem az évek során: halakkal álmodó....
Ne felejtsétek el jelszavaim: "Természet - Kaland - Kihívás!" Ha elnyerték tetszésedet gondolataim, akkor kedveld oldalamat a facebook-on is, ahol további képek, információk és érdekességek várnak rád!
Black Cap facebook oldala
Üdvözlettel:
Nagy Róbert - BLACK CAP
Borítókép: http://www.wallpapermania.eu/wallpaper/dreaming-is-beautiful-hd-wallpaper