Harsányi húsvét, ponty rekorddal…

Még alighogy a didergős márciust végre „átlapozhattuk” a naptáron, én máris új halas kihívásokat tervezgettem a barátaimmal. Most, mintha amúgy is mindenkin a cselekvési kényszer lenne úrrá, lázas telefonbeszélgetések, hosszas „csetelések” a neten, mindenki készül, pakol, szerel. Ezen túl sokat nem is kell csodálkozni, hiszen az április, klasszikusan jó hónapnak számít a céltudatos pontyhorgászok előtt. „Tél-tábornok” majd három hónapos kényszer pihenője alapos türelmetlenséggel ruházta fel a horgászokat. Habár társaimmal már a mínuszokban megkezdtük a szezont – és fogtunk is szépen - erre a húsvét vasárnapra mindenképp horgászatot terveztünk…

„A tavasz a kedvenc évszakom… Már a neve is szép, ha valaki csak kimondja, hogy tavasz, már látja a virágokat, a szálló pillangókat, a húsvéthétfőt, de ha valaki azt mondja, „ősz” vagy tél, az mit lát?” (1.)

Persze hogy megint a Toman „húszplussz” Áron szállította a híreket Harsány felől… Úgy fest, miközben cimborám neve lassan beleolvadni látszik a tó sárguló krónikásfüzetének aranyoldalaiba, a gondolat, hogy végre én is ott lehetek a nagyhalak birodalmában, nekem is bekerült a vérkeringésembe. Áron „lelkesítő beszéde”, ezúttal is halakat sejtetett, amelyre részemről, csak egy határozott „igen” lehetett a válasz… Hosszú hétvége ide, kiürülő főváros oda, szombaton, a szaküzletünkben eltöltött délelőtti munkaórák után, délután Hoványi „papi” Attila barátommal gondosan összepakoltuk a másnapra szánt felszereléseinket.

Az indulás előtti koraesti magányomat kihasználva, végre magamba merülhettem és összegezhettem a gondolataimat. Rég volt már ilyen – sóhajtottam magam elé - majd kényelmesen, a nyugodt emberek minden higgadtságával, kinyitottam egy üveg bort, angyalföldi lakásom kényelmes „rejtekén”. Kibámultam az ablakon, ahonnét ráláttam a sétáló emberekre, a pórázon mellettük araszoló ebekre, és a felettük, a pattanó rügyek között trillázó madarakra. Ismét ráébredtem a horgászat nagyszerűségére, a természet és ember "ősi" viszonyára, valamint az "abba" folytonosan visszavágyakozó jellemem kiteljesedésére. Habár a naptár szerint erősen tavaszodik, az idő még szelektől volt hűvös, már-már őszies arcát mutogatta…

„Egy levél táncol már csak a levegőben. Egyre magasabbra emelkedik, spirálvonalban, mintha rá nem hatna a nehézségi erő és a logika, s olyasmiért nyúlna, ami elérhetetlen. Természetesen ez is leesik majd. Egyszer. De most még visszafojtott lélegzettel figyelem, és azt kívánom, bárcsak tovább szállna. Megvigasztal a küzdelme."(2)

Az újonnan bevezetett, napijegyes foglalási rendszernek köszönhetően, most már nyugodtan taposhattuk a gázpedált a hajnali autópályán. E nem várt nyugodtság oka, hogy Harsányban, újításként, most már tábla jelzi az előre(!) lefoglalható napijegyes helyeket 1-től 10-ig. Tisztaság, rend, praktikum… ez a jelszó, ez kell nekünk, na meg persze hal! Gyorsan „bebútorozunk” hát barátaimmal a helyeinkre, miközben az otthon előre összerakott "Harsány-specialista" felszerelésem a következőképpen festett:

- Botok: SHIMANO SPEEDCAST 4.47 m. 180 gramm (spicc: 6oz.)
- Orsók: SHIMANO AERO TECHNIUM 10.000 XSB MgS
- Fő-zsinór: SHIMANO "füstszürke" TECHNIUM 0.18 mm-es.
- Dobóelőke: 10 méter 0.19-es POWER PRO
- Kosarak: „HANATO BULL” 65 gr.
- Horog: GARDNER (Covert) MUGGA „8”-as
- Forgó: MAD standard swivel
- Előke zsinór: POWER PRO 0.19-es (10 cm.)
- Forgó védő: CARP A. „Shock beads”



Etetőkeverékem, amely a parádésan működő (számításaink szerint legalább plusz 10 méter adó) "hanato" kosárba került, örömmel mondom, kezd véglegesen „összeállni”. Márciusban a Bia tavon már bizonyító „BLACK CAP mix”, csak kisebb igazításon esett át, persze Harsányra „hangolódva”.

Íme a recept:

- BAIT-TECH SPECIAL „G” GREEN 1 kg.
- DYNAMITE BAITS AMINO BLACK 900 gr.
- BAIT-TECH LIQUID KRILL&TUNA 250 ml. (teljes flakon)
- 4 leveses kanál őrölt fekete bors
- BAIT-TECH Special „G” pellet 4 mm-es méretben (4 bő marék)



Végszerelékem mindkét botomon „tüskés” volt, ami nálam azt jelenti, hogy a „muggáim” alatt, egy-egy 15 mm-es tüske ágaskodott… A „fémekre”, ezúttal az egyik nagy kedvencemet, a tavaly debütáló DYNAMITE BAITS Washed-Out Sweet Tigernut Fluoro 15mm-es Dumbells csalikat húztam! Ez a sárga színű „édesség” igen jellegzetes tigrismogyoró illattal és zamattal bír!




Barátaimmal nem reméltünk túl sok kapást aznapra, ami be is igazolódott. A „napijegyesen” most nem húzták a halat, itt-ott egy-egy bajszos mutatott csupán érdeklődést a bevetett csalétkek irányába. Az összevissza fújó szél, a percenként változó hőérzetünkkel párosulva, nem okozott túl nagy komfortérzést a parton. Attilával – előzetes terveinknek megfelelően - hamarosan „Spomb-os” etetést hajtottuk végre. A medium méretű „rakétába” az alábbi mix került:

- BAIT-TECH KRILL pellet 8 mm-es ¼ kg.
- BAIT-TECH KRILL pellet 12 mm-es ¼ kg.
- BAIT-TECH CARP PELLET FISHMEALS8 mm-es ¼ kg.
- BAIT-TECH SPECIAL „G” PELLET 6 mm-es ¼ kg.
- BAIT-TECH SUPER SEED CHILLI HEMP „konzerves”
- BAIT-TECH HOT CHILLI GROWLERS TIGER NUTS „konzerves”

Attila hamar a megfelelő röppályára állította a szerkezetet, így mintegy 120 méteres távolságban „alapoztunk”. Társam igen jó kondiban van, így e távolságot még a „be-bezavaró” szélben is jól dobta. Én töltöttem a műszert és el kell mondjam, nagyon bíztunk a BAIT-TECH anyagokban, ami hamar meg is adta nekünk visszajelzést… „Papinak” hamarosan elsült a jobbos botja és végre jó hallal küzdhetett a kitartó pontyhorgász! Görbült is kezében a 3.9-es kedvence! A MAD pálca szemet-szívet gyönyörködtető módon dolgozott… miközben hirtelen az én feeder spiccem görbesége hozott vissza a „való világba”! Beleemeltem a SPEEDCAST-ba és azonnal éreztem, hogy egy nagyon erős halat akasztottam a messze távolban! Mintegy 45 perces, izgalmaktól cseppet sem mentes fárasztás után, sikerült partközelbe hoznom a halat… Attila barátom közben már lemérte saját "vendégét", ami 12.50 kg-osnak bizonyult! Gyorsan segítségemre sietett, kezében a szákkal, és így szólt, amikor először meglátta a halam: „ez nagy lesz Robi!” Még egy méter… még fél méter… még 30 centi… még 15… és végre belebillent a hatalmas test a KORUM „fejbe”!

”Nagy erőt jelent az önmagamba vetett hit. Néha ezt a hitemet, nagyon megcsúfolja a vad, fékezhetetlen természet. A belső erő, azonban mégis éltet, folytonosan előre, előbbre visz. Soha nem hagy sem szellemi, sem fizikai tespedésben…”(3.)

A megdöbbentő méretű tükörpontyot ketten cipeltük a „bölcsőig”, ahol már Áron várt minket izgatottan. „Azonnal mérjük”, mondtam társaimnak hangosan, majd a monstrumot a MAD mérlegelő állványra akasztottuk a mérlegelővel együtt! A kitárázott műszer végül 23.32 kg-nál állt meg!

Új rekordom hatalmas mosolyt csalt az arcomra! Készítettünk pár képet, miközben a hideg futkosott a hátamon. A hal minden porcikájában lélegzetelállító méretekkel rendelkezett… Igyekeztem hamar visszaengedni, miközben még egy „utolsó és mély” pillantást vetettem az öreg harcosra. Ezt követően sorban fogadtam a gratulációkat a parton összegyűlt horgásztársaimtól. Az átélt élmény, úgy éreztem örökre beleivódik a gondolataimba, szabadnak, boldognak és büszkének éreztem magam…



”Minél közelebb van az ember a természethez, annál szabadabb és tisztább, mind a gondolataiban, mind pedig a cselekedeteiben.”(4.)



Csak miután újradobáltam, akkor közölték társaim, hogy Attilának a másik botja is „hozott egy tízpluszos halat”, miközben én fárasztottam a sajátomat… Gratuláltam is barátaimnak, valamint megköszöntem a segítséget! A délutánba hajló kósza fények között azonban nem akadt már több kapásunk. Hamarosan indulnunk kellett… ez az út, most más volt. A nagy hal okozta öröm és annak a tudata, hogy a befektetett munka és kitartás végre meghozta a gyümölcsét, nagyon boldoggá tett!



Kívánom minden horgásztársamnak, hogy hasonló élményekben legyen részük ebben a szezonban! E célok, valamint a vízparton eltöltött élménydús horgásznapok eléréséhez, remélem, hogy tudtam egy kis segítséget nyújtani az alábbi írásomban. Zárszóként, fogadjátok a fiatal amerikai író John Green szavait, akinek gondolatiságából én is erőt, olykor nagy igen nagy energiákat merítek:

”A Holland Tulipánember az óceán felé fordult:
- Összekötő, visszatérő, betegítő, rejtegető, leleplező! Nézd, ahogy apad, ahogy árad, és visz magával mindent!
- Mi az? Kérdeztem.
- A víz… felelte. Na meg az idő."





Üdvözlettel:

Nagy Róbert – BLACK CAP

Idézetek:

1. Marcello D’Orta
2. Libba Bray
3. Molnár Gábor
4. Jurij Ritheu