A halfogással is így van valószínűleg a többségünk, ha pedig az év első hala, akkor meg pláne. Az elmúlt hétvégén a körülmények összejátszása folytán igen mehetnékem támadt egy kis pecára. Néhány telefon után kiderült, hogy a Füzes-tó kivételével a többieken még jég van. Rácsörrentek tanult kollégámra, -„Spori” a Füzesen mozgolódnak a pontyok!
Paksi tavasz
-Tudom, hallottam, vidéken vagyok.
Nincs más hátra, nekivágok egyedül. Kedvenc feeder botjaimat rakom. Érdekes, mindig ezekért a botokért nyúlok, pedig van több váltás is. Hogy miért…?
Most nem pakoltam be a hármas szekrényt, szerényebbre vettem a figurát, a versenyládát és néhány cuccot hagytam pihenni, de azért így is volt bőven felszerelés.
Egy zacskó hideg vizes kaja, egy kis gyümölcsös aroma, egy marék csonti, pufi, rizs és egy kevés pellet, - ne mondják a pontyok, hogy nincs a kínálatban választék. A parkolóban álló autók számából látom, hogy bizony sokan gondolkodnak úgy, mint én, próbálkoznak a halfogással. Néhány ismerőssel közöltem, hogy mostantól kell számítani kapásra, hogy ideértem. Nem írom le a válaszreakciókat. Azt vettem észre, hogy háromszor annyi ideig tart kiérni a szokott helyre, mint egyébként. Nem kell annyit beszélgetni?!
Na – megérkeztem, rendezem a sorokat, elérkezett az ünnepélyes pillanat, repül a szerelék – ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál…
Megtaláltam az első bokorsor első akadóját – „jól van Jancsi, előtte talán edzeni kellett volna, mint a sportolónak - néhány dobást gyakorolni, hogy szeme legyen a szereléknek. Hiányában itt az eredmény. Átismételtem a kötözést, majd a másik szerelék is oda került, ahova kell. A beíró napló szerint tényleg mozog a ponty. Várom őket. Valami birizga van a kisebbik boton, kivárok, egy óvatos, de határozott húzás, elkapom. Hirtelen nagyon jó érzés fut végig rajtam, mintegy első bálos kislány, úgy izgulok, - a jó szerelék megteszi a dolgát, néhány irányító mozdulat után, egy gyönyörű másfelest merítek. Megvizsgálom, hibátlan. Megsimogatom és visszaengedem. Ahogy távolodott, nyugodtan, kimérten, visszanézett, és mintha azt mondta volna, hogy ezt elvártam tőled. Megvolt az első egy fél óra után. Jól van, - akár haza is mehetek. Nem mentem. Egy órácskát még maradtam, megjött a párja is, egy kicsit testesebb, hosszabb ponty személyében.
Kezdett a napsütés alábbhagyni, gondoltam, elég lesz, ne legyünk mindjárt a kezdetekkor telhetetlenek, így szépen lassan, komótosan összepakoltam és bekalkulálva néhány beszélgetést elindultam a parkoló irányába.
Hasonló jókat kívánok minden sporttársamnak az idei szezon kezdetén.
Üdvözlettel: Hencz János
Horgász-Zóna csapat
fotó: www.panoramio.com/photos/original/17624580.jpg
