Horgász-Zóna menü
Kedvencek
Kosár
Bejelentkezés

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:



Regisztráció | Elfelejtett jelszó
  • SV Lures
  • Bomber wobblerek
  • Daiwa TD Feeder
  • Special G

Feederezés természetes vízeken 3. rész (a Tisza-tó)

|

A Tisza-tó horgászberkekben ma is rendkívül népszerű. A múlt mesés halfogásai után ma már inkább a természet páratlan szépsége a legfőbb vonzerő az idelátogató horgászoknak. A kreatív feederhorgászat 3. részében témám a Tisza-tó vízrendszerének kialakulása és az itt történő feederes horgászat alaplehetőségeinek vizsgálata.

Tisza-tó kincse: compó
Tisza-tó kincse: compó


A Tisza-tó általános bemutatása
A Tisza-tó Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, mely a Tisza magyarországi szakaszán a második vízlépcső. A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal. Eredeti elképzelés szerint több célja is volt a kiskörei vízlépcső megépítésének:
A Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák vízellátásának biztosítása. A mezőgazdaság vízigényének kielégítése mellett gravitációs átvezetéssel nagy szerepet játszik a Körös-völgy vízhiányának enyhítésében és ökológiai vízpótlásában.
Másik fő cél a kiskörei vízi erőmű megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, mely olcsó villamos energiát tervezett biztosítani a térség számára.
Harmadsorban turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozása.
Mindezek érdekében az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A hatalmas munkával azonban nem végeztek volna időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Ennek köszönhetően ma is rengeteg uszadék fa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést igen veszélyessé teszi. Ugyanakkor, sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenőhelyet (pl. az Óhalászi-holtágban, a tuskókon dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő- és szárítkozó helyek).
A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az aponyháti őstölgyes, mely a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály. Az első duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt. A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km.
Éghajlat
A Tisza-tó és környékének éghajlata – mint az Alföldé általában – száraz kontinentális, száraz, meleg nyárral, hideg téllel, nagy évi hőingadozással. A hőmérséklet abszolút értékei között igen nagy a különbség, télen mértek már mínusz 36°C-ot, nyáron nem egyszer 36-37 °C-ot is. Szárazföldi jellegével függ össze, hogy jóval gazdagabb napfényben, mint Európa azonos földrajzi szélességen fekvő tájai. A napsütéses órák évi száma meghaladja a 2.000 órát. A napfényes órák száma – a statisztikai adatok szerint – július hóban a legmagasabb. A forró nyári napok, amikor a hőmérséklet 25 °C-nál magasabb, júliusban és augusztusban meghaladja a 20 napot is. Az évi középhőmérséklet a Tisza-tó környékén 10-11 °C. A Tisza-tó és környéke az ország csapadékban legszegényebb tájai közé tartozik. A csapadék 500-600 mm.
Vízgazdálkodás
Április-májusban időjárástól és árvízi helyzettől függően nyári szintre duzzasztanak, ami a tiszafüredi nagy hídnál mérve 550 cm. Ezt a szintet egész nyáron tartják, majd október végén, november elején fokozatosan téli szintre állítják vissza, ami a füredi mércén mérve 420-430 cm. A téli alacsonyabb vízszintet több szempont is indokolja: ha pl. a nyári víztömeg maradna a tározótérben, tavasszal egy hirtelen meginduló jégzajlás az egész területet letarolhatná, és veszélyeztethetné az erőművet is, illetve egy tavaszi árvíz idején sokkal kisebb vízmennyiséget tudna felvenni a tározótér. A feltöltődés és az egyenetlen mederfelszín miatt téli szintnél jelentős szárazulatok emelkednek ki a tómederben, melyek kiváló táplálkozó- és pihenőhelyek a vonuló madárfajoknak. Vízgazdálkodását a Tisza vízállása befolyásolja, a Tiszán kívül az Eger-patak és a Laskó-patak folyik a tóba.

Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Horgászat:

A fenti rövid bemutatóból bizonyára jól kitűnik, hogy ez a komplex természeti jelenség miért vonzza mágnesként a hazai és külföldi pecásokat. A horgász turizmus nagyarányú fellendülésével, a kikötők kiépülésével, korszerűsödésével került évről évre a figyelem középpontjába a Tisza-tó. Akiknek volt szerencséjük a „hőskorban” itt horgászni, bizony a mai fül számára hihetetlen fogásokról mesélnek történeteket. Sokat beszélgettem olyan horgászokkal, akik a tározó „születésekor” már rendszeresen horgásztak a területen. A természet azokban az időben paradicsomi körülményeket teremtett az ívó halak számára, ezzel biztosítva a kiemelkedő fogásokat. A vadregényes, sokáig érintetlen elárasztott részeken szinte zavartalanul hatalmasra nőhettek a halak és szolgálhattak alapot izgalmas legendáknak. Mikor kisgyerekként először vittek le szüleim a Tisza-tóra, bizony a nap végén nagyon nehezen tudtak csak „bepaterolni” az autóba… remélem, még sok-sok generációnak okozhat örömteli élményeket ez a nagyszerű hely! Manapság a parti helyek nyáron szinte mindig telve vannak, a vízi forgalomról meg nem is beszélve. Mit tehet a feederes horgász?
Először is szükséges a megfelelő tájékozódás az ide vonatkozó információkról, lehetőségekről. Érdemes az internet nyújtotta sok-sok napra kész adatokat is böngészni erről a hatalmas vízről.
A Tisza-tó számos kecsegtető helyet kínál az idelátogató finomszerelékes parti horgászoknak is.

változatos vízterület
változatos vízterület


A gáton hosszas huza-vona után ma már gáthajtási engedély (horgászboltokban is kapható okmány) birtokában teljesen körbe mehetünk a tározón és választhatunk a különböző karakterű helyek közül. Ha lehetőségünk van csónakból szerencsét próbálni, akkor szintén számos helyet felkereshetünk a tározótérben. A helyismeret óriási kincs! Ha helyi barátra, tapasztalt kalauzra teszünk szert, bizony a szerencse fiai vagyunk. Mindenképp érdemes felszerelkeznünk egy részletes Tisza-tó térképpel is! Sokan túlmisztifikálják a halradar és hasonló „ketyerék” jelentőségét, a specialisták véleménye ebben a témában az, hogy a halak tartózkodási helyeinek a felkutatására, a meder feltérképezésére mindenképp alkalmasak, sőt jelenleg a legalkalmasabb eszközök, de a „látott hal” elé bedobni bizony még nem igen lehet…
A megszokott feeder szerelékek a tározó holtágaiban, régi morotvákban, kubik gödrökben (a gátak megépítéséhez kitermelt föld helyén megmaradt mélyedések) és az összetett csatornarendszerekben általában jól működnek. A különböző nagyságú és formájú etetőkosárral szerelt készségeinket sokkal hamarabb megtalálják a halak, mint a sima ólommal ellátottakat. Az iszaposabb, sekélyebb vizek horgászatánál igazítsuk előkénk hosszát valamivel hosszabbra a megszokottnál. Bevált az a szerelési mód is, amikor az etetőkosár legalul kap helyet és fölé kb. 15-20 cm-el kötjük a horgot. Sokan idegenkednek ettől a szerelési módtól pedig igen sikeres horgászok alkalmaznak ilyen szerelést és fognak sok-sok halat a Tisza-tavon. A keszegfélék mellett „bónuszként” jöhet compó, kárász és természetesen ponty is. A tározó térben található vizek meghorgászására ideálisak a rövidebb, speciális (3.3m) medium-feederek. Nyáron óriási hínármezők, nádszigetek, teszik vadregényessé és egyben állítják kihívások elé a horgászokat. Nem feltétlenül kell a szerelékünket a végletekig lefinomítani. A nagyobb csali sokszor nagyobb halat hozhat, néha még tavasszal is 6-os, 8-as horgot kötünk és 2-3 szál gilisztával fogjuk a nagy kárászokat, compókat. Nyáron jól bevált a növényzet elé etetés és természetesen az oda való horgászat. A Tisza-tó nagy kiterjedésű víz-rendszerében a halak megtalálása a legfontosabb, ha ez sikerül, akkor már nagyrészt már rajtunk múlik a siker. Nem szükségesek különösebb versenykajákkal a Tisza-tóra készülni, a hazai etetőkaják nagyrészt beválnak. Figyeljünk inkább a mennyiségre, ha több nap is rendelkezésünkre ál, akkor célszerű alaposan (de nem ész nélkül!) be etetnünk a kiválasztott területen. Sokan jelölik etetéseiket bójával, műanyag palackkal a vízen, ezt tartsuk tiszteletben és ne végezzünk értelmetlen „területrendezést”. Újabban jó eredményeket értünk el a korábban alig használt vagy teljesen mellőzött főleg halas alapú pelletekkel is. Természetesen a szemes kukorica továbbra is a legnépszerűbb. Mi ha lehetőségünk van rá, előfőzzük a kukoricát, az így előkészített etető sokszor hálálta már meg a ráfordított időt és energiát!

„alapozó” etetés az élőn…
„alapozó” etetés az élőn…


A tározón keresztül haladó folyó évről évre szintén sok feederes horgászt csábít. A kiskörei erőmű duzzasztó hatásának köszönhetően a folyó Tisza itt „meglassul”, sok helyen tekintélyes mélységekkel csigázva a horgászok fantáziáját. Számos kényelmes, árnyas parti hely is rendelkezésre áll, ahol az élő csalival (giliszta, csonti, nadály, kishal..) bevetett rezgőspiccesre szinte hihetetlen, de bármilyen fajtájú és nagyságú hal jöhet. A Tisza-tó és a rajta keresztül haladó élő folyó nem tartozik a „pár órás” horgászhelyek közé. Sokan tervezik a többnapos (esetleg hetes) kirándulásaikat ide, hiszen egy-egy komolyabb etetés kialakításához és a halak megjelenéséig bizony idő kell. A kevesebb szabadidővel rendelkező horgászok is találhatnak azonban „rögtön” halad adó helyeket, ha megfelelő helyismerettel, felszereléssel és csalikkal rendelkeznek vagy igényben vesznek horgász vezetőt. Az élő folyón a partról történő horgászatokon már elő kell venni a 3.6 m-es, esetleg 3.9 m-es heavy, esetleg extra heavy jelzésű feedereket. Sokszor igen nagy ólommal (80-100 gr.)! tudjuk csak megállítani a szerelékünket a mederben vagy medertörésen. A megszokottól kicsit vastagabb zsinór (én 0.25-0.27 –es monofilt alkalmazok) használata az indokolt. A szép számú békés halak mellett az év bármely szakában érdemes feederünket halszelettel esetleg élő hallal bevetni, főleg a koraesti időszakban. A csónakból történő rezgőspicces horgászat a „zavartalanabb” folyó részeken lehet eredményes, ahol a rendszeres csónak és hajóforgalom miatt nem „bólogat” állandóan a botspiccünk. Tekintve a nagy vízterületet és az egyre szerényebb „nemes” halmennyiséget egy-egy jól átgondolt és kialakított etetés nagyban növeli meg fogási esélyeinket.

ha jó csináljuk, ők sem maradnak majd el…
ha jó csináljuk, ők sem maradnak majd el…


Továbbra is az áztatott, főzött szemes kukorica a domináns az eredményes folyóvízi pontyhorgászok körében. Hogyan etessünk? Csónakból a különféle etetőcsöves „okosságok” míg partról marad a jó öreg „gombócolás”, én ezeket a „gombócokat” a két tenyerem közt ellapítom kissé az etetés előtt. Mielőtt a jól előkészített szemes takarmányunkkal vagy etetőanyagunkkal beetetnénk, alaposan tanulmányozzuk a víz sodrását és mélységét, hiszen ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a csalogatóanyag lesüllyedését és megmaradását a mederfenéken! Nincs is annál bosszantóbb, amikor folyamatosan az alattunk ülő „sporinak” etetünk… A november vége jelentős időpont a ponty horgászatának, a folyómederbe visszahúzódó bajszosokból az ügyes feederes is foghat. A legújabb „őrület” a Tisza-tavi pontyozás területéről a gondosan kialakított etetésen történő kisméretű horogra húzott technopufival való csalizás. A kisméretű etetőkosárral és természetesen a szükséges ólommal szerelt, rövid fonott előkével elkészített végszerelékek fogósságuk miatt, hamar nagy népszerűségre tettek szert. A módszer nagymértékben használja ki a pontyok és persze más halak nagyfokú kíváncsiság „faktorát” is! A meg-meglibbenő technopufi sok szép pontyot késztetett már táplálkozásra. A Kispál Bandi kikötő alatt és felett nagyon jó pontyos területek vannak, érdemes tehát felkeresni ezeket a részeket a késő őszi időszakban is.

kárászok a szellős nádból
kárászok a szellős nádból


vízi utakon…
vízi utakon…


A novemberi vízleeresztés igazi specialitása a Tisza-tónak. Sokan látogatnak ilyenkor ide az ország minden tájáról. A régi holtág medrekbe, „kubik gödrökbe” visszahúzódó halak a vizek befagyásáig eredményesen horgászhatók. A jégen való horgászat külön műfaj, nagy helyismeret, speciális kiegészítők valamint biztonságos jégvastagság szükséges! Ezekben a viszonylag sekély vizekben sokszor szép halakkal találkozhatunk akár partról, akár csónakból próbálkozunk. A ragadozóhalak horgászata mellett, ne feledkezzünk meg a békéshalakról sem. Érzékeny végű botjainkkal szép keszegfélék mellett egy-egy „darabosabb” hal is bejöhet, hiszen a beszűkült vízfelület miatt ők is helyváltoztatásra kényszerülnek. Speciális úszós és fenekező ragadozóhalas módszereket a keményebb feederünkkel is gyakorolhatunk. Nagy előnye, hogy a puhább spicc miatt nem repül le a csalihal bedobás közben(!) és a 3.6 m-es valamint a 3.9 m-es bothossz is nagyban segíti a dobást és a fárasztást.

vízleeresztés után csónakból az eredményes
vízleeresztés után csónakból az eredményes


1.vízleeresztés után, látható különbség…
1.vízleeresztés után, látható különbség…


nyári haltanyák kerülnek szárazra.
nyári haltanyák kerülnek szárazra.


vízleeresztés után, parti hangulatkép
vízleeresztés után, parti hangulatkép


kapás van!
kapás van!


csuka, csuka, csuka
csuka, csuka, csuka


A kreatív feederhorgászat következő részeiben (terveim szerint) részletesebben visszatérek majd az egyes helyszínekre és azok eredményes meghorgászásainak körülményeire. Az írásom legvégére talán csak még annyit: akik még nem jártak ezen a megviselt, de még kellemes élményeket tartogató vízen, mindenképp kiránduljanak el a Tisza-tóra. A természet közelsége, a változatos horgászati lehetőségek, és egy „darabka” vadregény, azok a tényezők, amik újra visszahúzzák ide a horgászt! A hajnalban megrezdülő spicc és a felkelő nap első sugarai visszarepítenek minket a múlt sokszor elképzelt, álomként visszatérő mesés világába…

ez most az „uralkodó” csuka méret
ez most az „uralkodó” csuka méret


Nagy Róbert
Horgász-zóna csapat










KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:



Minden jog fenntartva © 2018 - Horgász Zóna
Horgász-Zóna Ügyfélszolgálat elérhetőségek:
Telefonszám: 06 1 240 5454
Mobil: 06 70 362 7167 (hétköznap 8:00-18:00-ig, szombaton 9:00-12:00-ig)
Email: ugyfelszolgalat@horgasz-zona.hu
G+: Google+
Horgász-Zóna Buda bemutatóterem és horgászbolt: 1033 Budapest, Szentendrei út 89-95., telefon: 06 1 2405454
Horgász-Zóna Pest horgászbolt: 1138 Budapest Gyöngyösi sétány 8., telefon: 06 1 612 1775
Horgász webáruház | Feeder bot | Nevis szett | Shimano orsó | távdobó orsó