Na, mindegy! Barátaim már várnak, igaz, ami igaz – és ezt azonnal észreveszik rajtam - az előző éjszaka „emlékei” még, alapos fejfájás „alakjában” kísértenek. „Minek iszik, az aki…”, kezdetű klasszikus mondat, örök igazsága jut az eszembe, de azért egy gyors üdvözlés után, na meg Szlanicska Milán sporttárs, "welcome" pálinka invitálásának eleget téve, végre beszerelkezek.
Aktiválom az etetőhajót és az ügyes szerkezet, máris megpakolva „húz” a túlpart irányába. Erre a „rapid horgászatra”, egy intenzív tavat választottunk, de ezt nem is „titkoljuk”. Mi jól érezzük itt magunkat, nincs is ezzel semmi gond!
Hoványi Attila és Milán már az előző nap, késő délutánján megérkeztek és bizony, ahogy mondani szoktuk: „alaposan belenyúltak”! Beszámolójukat hallgatva kiderült, hogy nem sok pihenőjük akadt, hiszen folyamatosan fütyültek a jelzőik! Egészen 13,30 kilogrammig fogtak pontyokat, és egy-két szép amur is tiszteletét tette a halbölcsőjükben. A fiúk már az április végi, PATRON kupára készültek, így érdeklődve néztem szét a csalis táskájukban… :)
A mellettük levő álláson „tanyázok” le, ahol társam, ezúttal Profanter Ádám volt. „Ádi bácsi” nem mai „gyerek”, igazi angyalföldi „csibész”, remek horgásztárs és remek barát…
Most sem csalatkozok. Ádám a maga stílusosságában kezdte meg a horgászatot, nagyon jól tudja, mennyire kedvelem "ezt", és persze rá is tesz még egy lapáttal! „Minimál”, láncos MAD jelzői és a matt fekete MAD botjairól, amik egy szintén parádés botállványon pihennek, szinte alig tudom levenni a szemem! Pedig muszáj lesz, hisz az ULTEGRA orsóm dobja, serényen adagolja a füst szürke TECHNIUM zsinórt! Kapásom van! Örömmel emelem hát meg az új generációs TRIBAL botomat, amelynek spicce határozottan, de azért „érző lélekkel” nyúl a hal után. Azonnal fogást találok a nemrég, tölgyfából esztergáltatott, egyedi orsó fogantyúmon! Minden percet alaposan kihasználok, a nap simogat, a hal jól küzd, én pedig élvezem a remek horgász perceket!
első halam mindjárt egy tízplusszos...parádés kezdés!
Első halamként, mindjárt egy 10,20 kg-os tőponttyal büszkélkedek a fotómasina előtt, nem is csoda hát, hogy fülig ér a szám. Atilláék is „hajóznak” bőszen, jön nekik a hal rendesen, na persze, előttük, már tekintélyes lehet az etetőszőnyeg...morfondírozok.
Még az előző nap, Tóth László Krisztiánnal, a STÉG „főnökkel”, a ZÓNA nyílt napon, a pesti szaküzletünkben, épp arról diskuráltunk, hogy mivel lenne érdemes csalizni, etetni, ebben a változékony, de határozottan felmelegedő időszakban. Végül, a fűszeres vonal rajzolódott ki, aminek a helyességét mi sem bizonyíthatja jobban, mint a gyorsan kifogott pontyom! Laci „jól súgott”, hisz a fűszeres hóemberemet, mondhatni, igen hamar ellopta, az első arra járó, mohó hal…
Tóth Laci...hasznos tanácsokkal látott el!
a csalik...amik hozzák a halat...
Ádámmal, csalogatóanyagnak a hajóba, felezett, fűszeres bojlit, magokat és persze az elmaradhatatlan pellet mixünket tettük. Azért, ismét került ebbe a kis "listába" egy apró „zóna titok”… amelynek később alaposan megtapasztaltuk a hatását!
Ahogy, egy újabb, csalogatóanyaggal megpakolt hajót indítok a túlpart felé, épp azon gondolkodom, hogy ma már, milyen könnyedén igénybe vehető ez a szolgáltatás! Nem kell azonnal, több százezer forintot elköltenünk etetőhajó vásárlásra! Gondold csak át! A www.etetohajokolcsonzes.hu oldalon csak fel kell venni a kapcsolatot a bérbe adóval és máris igénybe vehetjük ezt a nagyszerű lehetőséget! Külön kiemelném, hogy itt valóban teljes körű „ellátásban” lehet részünk, amely nemcsak a hajó bérléséből áll, hanem annak teljes körű használati tanácsadásából! Érdemes tehát élni vele!
hajóval a hal után...érdemes bevetni, ezt az eszközt is!
Aztán egy pazar kapás, ismét nekem, ami gyanúsan „könnyedén” jön kifelé, ahogy fárasztottam… Csak nem? De igen! Amur koma lesz ez, mégpedig a jobbik fajtából! Ádám szákol, majd profin tartom a gép elé és a bölcső fölé a kilenc kiló feletti, nyurga testű "bojlievő", növényevőmet! Persze a jó barát se akart lemaradni, így lázas csalizásba kezd, majd milliméterre pontosan engedi le a csomagját a nádfal előtt… Szinte azonnal kapása van! Örömmel segédkezek, már csak azért is mert barátom 11,20 kg-os, egészen lenyűgöző Amur-t fog ki!
Vidáman fotózzuk, majd a megújult lendülettel folytatjuk a pecát! A hajó újra halat szállít! Ezúttal egy közel 8 kilós „amigót” csípek fülön! Majd ismét egy szép pontyot fogok és Ádi komán is újra „becsippan”!
amur...aki értékelte az igyekezetemet...
Ádám hala...közös siker, közös az öröm is...
Az időjárás szinte „nyári”, arcunk kipirosodik, karunk is kap egy árnyalatnyi vöröset. Mindez márciusban történik, barátaimmal így fenemód élvezzük a kinn létet. Mint az "akkumulátor", amikor töltődik, így ülünk mi is a kényelmes székeinkben… Ádámmal tanácskozunk, mérlegeljük a tapasztaltakat, tervezzük a taktikánkat. Etető csalijaink fogytán, így pihenünk kicsit, majd elemózsiánkat fogyasztjuk el, igen jó étvággyal. A márciusi nap még szűkmarkú, hamar nyakunkon a délután. Örömmel könyvelünk el egy-egy szép pontyot, nekem jön még egy amur is, majd barátaink búcsúznak el. Elfáradtak, hazamennek, mi is szedelőzködünk lassan.
Atilla barátom segítkezik a második amuromnál...
Remek napot zártunk, nincs is panasz semmire! Jól működtek a STÉG csalik, a hajónk is remekelt, sok értékes tapasztalattal gazdagodtunk! Hazafelé menet, átfut a fejemben a horgászat, talán nem is baj, hogy csak erre a pár órára jutottam le… megélni, megtapasztalni kell a perceket! Ez a csupa nagybetűs horgászat, nyugtázom, miközben a lámpa pirosra vált, nekem pedig a következő sorok ötlenek az eszembe Varró Dániel tollából:
Bolond idő, esős-napos tavasz,
kertben, gomblukban kis, színes virágok,
az Április egy szerelmes kamasz,
teli sóhajtja széllel a világot.
Újra zöld a lámpa...indulok, ez most a leghelyesebb...
Üdvözlettel:
Nagy Róbert
