Felhasználónév: Jelszó:


Regisztráció Elfelejtett jelszó Kedvencek
Keresés
Vissza az áruházba

Tavasz harmónia…

Azt hiszem, valahol ott romlott el az egész, amikor Tisza cipő helyett, azt a kínai "szutykot" húztuk a lábunkra… Volt olyan nyár, hogy 4 párat is elkoptattunk belőle fejenként a haverokkal a grundon… egyszerűen olcsóbb lett, mint a hazai "tornacsuka"… a betonozott focipálya meg, köztudottan „nyírta” a gumitalpat rendesen. Emlékeim szerint, ez akkoriban lehetett, amikor már nem lehetett kapni a mókus szeletet és „kis papírtasakos” tejport…valamint, a Katica tortabevonónak is megváltozott az íze... egész egyszerűen „elromlott” a világ.
Azt hiszem, valahol ott romlott el az egész, amikor Tisza cipő helyett, azt a kínai "szutykot" húztuk a lábunkra… Volt olyan nyár, hogy 4 párat is elkoptattunk belőle fejenként a haverokkal a grundon… egyszerűen olcsóbb lett, mint a hazai "tornacsuka"… a betonozott focipálya meg, köztudottan „nyírta” a gumitalpat rendesen. Emlékeim szerint, ez akkoriban lehetett, amikor már nem lehetett kapni a mókus szeletet és „kis papírtasakos” tejport…valamint, a Katica tortabevonónak is megváltozott az íze... egész egyszerűen „elromlott” a világ.

A hosszúra nyúlt tél és az „elmaradt” március után, végre süt a nap, nézek ki vigyorogva az ablakon!

Az autó üvegen keresztül úgy érzem, egyenesen „sütnek” már a sugarak, vagy csak ennyire vágytam már a jó idő után és képzelgem? Nem is tudom… de egy biztos: a 20 fok környéki hőmérséklet, végre jó hangulatot teremt a fejemben és a lelkemben. Ezen a délután, nem készültünk hosszú horgászatra, csupán egy-egy bot és pár csali, etető és persze a szükséges kiegészítők képezik a felszerelésünk. A közeli tavacska, ahová utunk visz, végre éledezik. Erről a helyszínen győződhetünk meg, hiszen itt is, ott is halugrások törik meg a szél által hullámossá „hajlított” víztetőt…

éled a természet...vár a tópart!
éled a természet...vár a tópart!


A „kép” azonban még fakó kissé, de az etetőanyagom felvizezése közben, végre – idén először - nem a jéghideg vízbe márthatom a kezem.

Április közepe… ilyenkor már „vastagon” beindul a ponty, mondom apámnak, aki közben már a szemközti kis nádszigetet kémleli. Ott mozog a hal, igen-igen, oda kéne dobni, mondjuk ki, szinte egyszerre. Egy érzékeny végű 3 méteres picker botot szerelek fel, 18-as főzsinórral és 16-os előkével, hozzávaló tízes öblös horoggal. Ez a méret vált be ilyenkor, éppen elfér rajta a „tuti”: csemege+csonti kombó!

ma, csak egy picker...semmi más...
ma, csak egy picker...semmi más...


Egy kisméretű etetőkosarat teszek fel csúszóra, a koncentrált kaja mindig jól jön… de azért a maglövő csúzlit és a csemegekukoricát is a kezem ügyébe készítem.

A nap süt, le is kéri magát a vastag pulóverem. Eleget teszek a kérésnek, de a szél azonban, csak nem hagy alább… Új a székem, örömmel terpeszkedek hát el rajta, azonban igyekszem valamelyest szélárnyékba helyezni azt. Csoda történik, a bedobást követően, szinte azonnal spiccgörbítős kapásra reagálhatok!

tavasz harmónia: kapást, kapás követ...
tavasz harmónia: kapást, kapás követ...


Egy kisebb ponty erejét őrli fel hamar a szigorú picker bot…micsoda élmény, lelkendezek, majd gyorsan útjára is bocsátom a mohó, bajszos jövevényt.

szépségdíjas potykák...jönnek sorban!
szépségdíjas potykák...jönnek sorban!


Hamarosan újabb kapások jönnek, így van lehetőségem próbálgatni a csalikat, valamint a különböző távolságokat is. Apám is jót horgászik, bár pár horgunk azért „bennmarad”, a fenéken éledező növényzetben és a vízre hajló fakó sárga nádszálak marasztalása miatt… Sebaj, végre jó az idő - fagytól gémberedett kezek helyett - ilyenkor még a horogkötés is örömteli feladat!

Rövidke, mindösszesen 4 órás horgászatunk alatt, sikerült jó pár potykát, és aminek nagyon örültünk, néhány egészen parádés küllemű kárászt is kifognunk.

nem lehet betelni a látvánnyal...veri a kilót!
nem lehet betelni a látvánnyal...veri a kilót!


kárász a javából!
kárász a javából!


Az utolsó kapásra, egy színpompás bodorka is színesítette még a zsákmányunk. Mindketten elmosolyodunk apámmal, nagyon szeretjük ezt a halat megcsodálni. Óvatos horogszabadítás után, azonnal vissza is teszem a vízbe a „csodát”, majd tekintetem sokáig a vízen felejtem… magamban újra kimondom: „bodorka”…milyen szép neve van…milyen hangulatosan jellemzi e vöröses uszonyú, gyönyörű halfajtánkat a Magyar nyelvünk! Ízlelgetem még a szót egy párszor, újra és újra… micsoda harmónia! Igen-igen, azt hiszem: VÉGRE ITT A TAVASZ!

Nagy Róbert






AJÁNLOTT CIKKEK
Visszatérés Házirétre...

Visszatérés Házirétre...

2019. december 05. - Nagy Róbert
Dunakeszi hideg vízi szilvás (method)gombócok

Dunakeszi hideg vízi szilvás (method)gombócok

2019. december 02. - Hoffmann Feri
Puha pellettel bearanyozott method peca

Puha pellettel bearanyozott method peca

2019. november 21. - Hoffmann Feri
Moby Dickes MOJOlgatás

Moby Dickes MOJOlgatás

2019. november 14. - Hoffmann Feri
Közeli vizeken 1. rész (Házirét)

Közeli vizeken 1. rész (Házirét)

2019. november 13. - Nagy Róbert
Hogyan legyél faültető?  - interjú

Hogyan legyél faültető? - interjú

2019. november 08. - Horgász-Zóna
Őszi műcsali ajánló-újdonságok

Őszi műcsali ajánló-újdonságok

2019. november 03. - Balogh Gábor

A hobbid a szakmánk! Tetejére