Horgász-Zóna menü
Kedvencek
Kosár
Bejelentkezés

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:



Regisztráció | Elfelejtett jelszó
  • Arany vasárnapi nyitvatartás
  • method feeder horgászbotok
  • Karácsony 2018
  • Horgász-Zóna ajándékutalvány kapható!

Zalacsányi konklúziók…II. rész

|

Második rész…

...melyből kiderül, hogy a forróság és mozdulatlan víztükör szinte csak a „strandolásnak” kedvez, de, ha nagy erőket mozgósítunk, azért néhány szép hal is kifogható…/

Az első rész beszámolóját ott hagytam abba, hogy Toman Áron cimborámmal alaposan leizzadtunk, mire a dőlő bójáinkat a „helyükre” tettük. Ha már a vízen voltunk, az első etetést is végrehajtottuk, ám ezúttal, kizárólag jó minőségű bojli és pellet került a vízbe. A gáti szakaszon elhelyezett etetéseim, olyan 5 és feles vízben „landoltak a mélyben…"

A botok beszerelése előtt, még megmártóztunk a tóban, hogy kissé enyhítsük a hőérzetünk. Ahogy kikászálódtunk a vízből, a vizes bőrünket, szinte azonnal szárazra perzselte a nap, így gyorsan előkerült a táskából a "sokfaktoros védőkrém”. Alaposan kiszáradtunk "belül is", így azonnal legurítottunk egy-egy hideg sört, természetesen, ki-ki a kedvenc típusából… :) Ezt követően, már tényleg a szerelékek (be) élesítése következett.

Áron is nagy erőkkel kezdte meg a horgászatot...
Áron is nagy erőkkel kezdte meg a horgászatot...


Csalik tekintetében, Áron a saját, „francia favoritjait”, míg én, a megszokott kezdő „embereimet játszattam a horog alatt”.

botjaim, a gáti részt kezdték el faggatni...
botjaim, a gáti részt kezdték el faggatni...


A délután hamar eltelt, így a tóparti meleg konyháról ételt vételeztünk magunknak. Tény, hogy jól estek a finom falatok, de ezzel egy időben - meg kell jegyeznem - egyre többször pillantottunk bizakodva a jelzőink felé… A hőség azonban nehezen akart „engedni”, pedig már szinte ránk sötétedett a zalai táj. A kisvártatva feljövő telihold miatt, nem lett teljesen sötét, így egy egészen furcsa hangulatban várhattuk a kapásokat.

Kinn lenni, "ott" lenni, beleszagolni a csillagos éjszakába, magunkba nézni és felnézni az égre, azt hiszem ez mindennél fontosabb az embernek…

Fáradtak voltunk, de mivel a halak irányából, különösebb aktivitás nem mutatkozott, hosszas beszélgetéssel múlattuk az időt. Már bőven elmúlt éjfél is, amikor végre lepihentünk. Az utazás és a kánikula addigra már, alaposan lemerített mindkettőnket… Mintegy 2 óra „csendes pihi” után újracsaliztunk minden botot, majd kiültünk a faház elé.

A levegő éppen kellemes volt, hisz a nap, még csak születőben "remegett" a távoli égbolt peremén…

Ideális kapásidő van, mondtam Áronnak, majd ahogy az ilyenkor lenni szokott, ezzel egy időben, besípolt a „jobbos botom”. Rövid tusa után, örömmel engedtem vissza, a közel öt kilós, első, Zalacsányi potykámat! Pár perccel később barátom is megismételte ezt a forgatókönyvet, egy hasonló hallal… Szinte hihetetlen volt, de már reggel, fél hét magasságában, iszonyatos volt a hőség. A napsugarak, mintha egyenesen csak odasütöttek volna, ahol épp mi vagyunk…

ekkora halakból is fogtunk pár darabot...
ekkora halakból is fogtunk pár darabot...


Megreggeliztünk, majd vízre szálltunk. Megszórtuk a bójáinkat és gyorsan az árnyékba húzódtunk. Ott sem bírtuk túl sokáig, így „ismét” a hűs vízben leltünk „védelmet” a nap elől. Olyan fél 12 körül, a swinger jelzőm – szinte a semmiből - felragadt a bottestre és a számomra oly "kedves", kapásjelző "hang" térített észhez. Kapásom van! Szinte el sem hiszem kiáltottam, majd azonnal felvettem a kontaktus a hallal.

Ha nem is egy óriásnak, de azért "jobb" példánynak ígérkezett, így - félig meddig a „buli kedvéért” is - derékig begázoltunk a vízbe a hal után. Legnagyobb meglepetésünkre, a felszínt hamarosan, egy pirosas-sárgás „pontyfej” törte át!

pazar színekben tündöklő koi ponty zsákmányom, valósággal megbabonázott...
pazar színekben tündöklő koi ponty zsákmányom, valósággal megbabonázott...


gyorsan vissza a vízbe...felejthetetlen pillanat!
gyorsan vissza a vízbe...felejthetetlen pillanat!


Koi ponty a horgon! Örömünk határtalan volt, végre bölcsőben az első testesebb halunk és ráadásul egy meseszép bajszos formájában! Gyors fotózás és mérés következett (9,80 kg), majd vissza is engedtem, a saját, Koi rekordomat! Áron csalit cserélt, majd hamarosan kapása jelentkezett. Egészen a partig, „közepesen” védekezett ellenfele, majd a sekély vízben egy hatalmas amurt pillantottunk meg! Jobbnak láttam a „kitörés” előtt megszákolni, így kerülve el a hal lelépését… Jól döntöttünk! A halat hirtelen „kiszákolva”, egy 15 kilós erőgéppel fotózhattam boldog barátom! Alakul ez, mondogattuk, de a folytatásban nagy csend honolt a tájon…

enek szavak...az óriási amur, barátom ügyességét dicséri...


Az egyik dőlő bójámat újra pozicionáltam, majd megszórtam rendesen. A felszínen mozgó halak látványa és a jelzőink némasága, kissé, negatívan hatott ránk ebben az időszakban.

Csináltunk ugyan pár új kötést és a csalikat is rendszeresen frissítettük, de a délután percei csendesen teltek.

Az újabb estében bíztunk, bár kezdett némi balsejtelmem lenni az időjárás számunkra kedvezőtlen alakulása miatt. Újra ránk sötétedett, így kényelmes foteljeinkbe ücsörögtünk, kapásra várva. Sokáig semmi, aztán Áron percei következtek! RON THOMPSON jelzője felől, pazar a hang érkezett az éjszakában… Barátom nem egy kapkodós fajta ember, türelmesen fárasztva egy tíz feletti pontyot könyvelhetett. Végre, kiáltottunk a levegőbe! A vakuval elkészített kép se lett rossz, így vidáman ültünk vissza a helyünkre és izgatottan várakoztunk tovább…

ez a szép, éjszakai ponty is gazdagította a túránk...
ez a szép, éjszakai ponty is gazdagította a túránk...


Mintegy fél óra múlva, gyenge kapásra reagáltam, majd amuros védekezés után egy közel hét kilósra saccolt torpedó lógott meg a horgomról a szákolás előtti, utolsó pillanatban. Sebaj! Mondtam, majd visszaküldtem a fűszeres hóemberemet a bója mellé, "tovább őrködni..."

Mivel szempilláink ólomsúlyként nehezedtek ránk, nyugovóra tértünk. Ez a pihenő, olyan jól sikerült, hogy a reggeli napsugarak ébresztgetésére bújtunk csak elő a faházból. Meglepetésünkre a horog alatt levő csalijaink, olyan rezzenéstelen nyugalomban kerültek ki a vízből, mint ahogy bekerültek...Röviden felmértük a helyzetünket és a pakolás mellett döntöttünk. Várt még ránk, egy hosszú utazás, vissza Pestre...

Összességében, tekintettel a körülményekre, nem panaszkodhatunk a horgászatunkra. Fogtunk szép halakat, bár mindkettőnknek marad azért bőven hiányérzete. Megbeszéltük, hogy legkésőbb ősszel visszatérünk Zalacsányba! Ha így lesz, mindenképp olvashattok majd róla, itt a magazinban!

Kedves horgásztársaim, itt az írásom záró soraiban, arra buzdítok mindenkit, hogy ragadjátok meg a "nyarat" és menjetek el minél többet a tavak vagy folyók partjára! Élvezzétek a csillagos égboltot, a hajnali szél érkezését és a halak csodálatos világát...

Üdv!

Nagy Róbert
Black Cap







KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:



Minden jog fenntartva © 2017 - Horgász Zóna
Horgász-Zóna Ügyfélszolgálat elérhetőségek:
Telefonszám: 06 1 240 5454
Mobil: 06 70 362 7167 (hétköznap 8:00-18:00-ig, szombaton 9:00-12:00-ig)
Email: ugyfelszolgalat@horgasz-zona.hu
G+: Google+
Horgász-Zóna Buda bemutatóterem és horgászbolt: 1033 Budapest, Szentendrei út 89-95., telefon: 06 1 2405454
Horgász-Zóna Pest horgászbolt: 1138 Budapest Gyöngyösi sétány 8., telefon: 06 1 2390373
Horgász webáruház | Feeder bot | Nevis szett | Shimano orsó | távdobó orsó