A dunai úsztatás, mint műfaj akár egy könyvet érdemelhetne, csakúgy, mint azok, akik ezt hosszú éveken át űzték, gyakran ugyanazon a kövön állva. Ebben a cikkben megpróbálom felcsigázni az érdeklődésed és tippeket adok a kezdéshez! Engedd magadra :)
Egy rövidke horgászatra tudtunk csak leugrani a Dunára. Az idő szűkössége miatt nem is akartuk túlbonyolítani a dolgokat és egy mindenki számára könnyen és gyorsan elkészíthető végszereléket próbáltunk ki.
Az alábbi rövid írásban bemutatjuk nektek, hogy hogyan tudjátok pillanatok alatt átalakítani a Deáky lapos feeder kosarát, hogy bírja a folyóvízi pecákat vagy a nagyobb dobásokat.
Retro? Lehet, de ha elkezdesz így horgászni a folyókon olyan élményekben lehet részed, amelyet nem tud megadni az etetőkosaras, feederbotos peca.
Sokféleképpen lehet horgászni a folyóvízen. Ebben a cikkben egy olyan módszert mutatok be, amely fajtára nem, de halméretre szelektál. Élvezetes, könnyen kivitelezhető technika és azt adja vissza a folyóvízi horgászatból, ami annak a lényege: sose tudod, milyen hal adja a következő kapást!
Folytatjuk a folyóvízi horgászat fogós végszerelékeit bemutató sorozatunkat. Régi dolog, amiről most szó lesz, de mindenképp ismerned kell, a folyóvízi horgászat alapeleme ez a szerelék!
Folytatva folyóvízi horgászatot népszerűsítő sorozatot, ebben részben bemutatjuk az "atomfegyvert", azt a metódust, amivel - ha van hal a környéken - biztosan fogsz majd!
A folyóvízi horgászat misztikusnak tűnik sok tavi pecás szemében. Ennek oka a teljes kiszámíthatatlanság érzése, hiszen alig van info arról, milyen a meder, hová kell dobni, milyen halak vannak, milyen végszerelék lesz a jó, stb. Ez az írás arról szól, hogyan lehet a bizonytalansági faktorokat nagy részben eltüntetni.
Az előző részekben megismertük a Tiszát, mint alapvető életteret, körbejártuk az eredménnyel kecsegtető folyóvízi horgászhelyeket és megismerkedtünk a legfontosabb eszközökkel, kiegészítőkkel, amelyekkel sikeresen vehetjük fel a versenyt a Tiszai pontyokkal. Hosszú évek óta kísérletezek a különféle végszerelékekkel és keresem azokat az etetési megoldásokat, amelyekkel a sokszor „rohanó” folyón is eredményes lehetek.
(Gondolatok a folyóvízen használatos eszközökről..)
A megfelelően összeállított felszerelésnek hatványozottan felerősödik a jelentősége, ha a Tiszára indulunk! Bevezetésként hadd hívjam újra segítségül Zabos Géza „Tisza tudós” erre vonatkozó gondolatatit, amit a hosszú, folyón eltöltött évek érleltek a következő, mai kor horgászai számára is megfontolandó hasznos gondolatokká:
„A vereségeket, mert idős vagyok és sokat tapasztalt, már megtanultam elviselni. Olyan dolgok miatt, amelyekről nem tehetek, már nem pörölök, nem lázadozom. De bosszússá, dühössé válok, ha valahol valami az én hanyagságom, tudatlanságom következtében romlott el.
Tudom, most azzal kellene kezdenem, hogy a pontyok száma az élő Tiszában drámaian megfogyatkozott és a célzott pontyhorgászat nem kecsegtet minket túl sok reménnyel. Valamint azzal, hogy ma már csupán a megsárgult fotók maradtak nekünk, ahol a letűnt korok szép fogásai láthatók… A magamfajta „Cián utáni”(katasztrofális szennyezés, tömeges halpusztulás 2000-ben..) generációnak azonban nem lehet megfelelő válasz az állandó múlton való sopánkodás!
„Apám vitt le először a Tiszára, őt meg a nagyapám… emlékszem mezítlábas kisgyerekként rögtön éreztem: itthon vagyok. A kiszámíthatatlan, folyton változó, titokzatos folyó az évek során baráttá vált, akire - mégha nehezebb idők járnak is - számíthat az ember”
