Tisztelt Leendő Elnökség!
Tisztelt Elnökjelöltek!
A MOHOSZ vezetésének megújulása jó alkalom arra, hogy a magyar rekreációs horgászat jövőjéről is őszintén beszéljünk.
Mi ezt elsősorban a horgászkereskedelem oldaláról látjuk. Hetente több száz horgásszal találkozunk, látjuk a szokásaik változását, halljuk a problémáikat, és azt is, miért maradnak távol egyre többen, miért tűnnek el az ifihorgászok, vagy miért nem válnak rendszeres horgásszá azok, akik egyébként nyitottak lennének rá.
Az elmúlt tíz évben több fontos dolog is történt. Megszűnt az üzleti célú halászat, átalakult az adminisztráció, kiépült egy digitális adatbázis, fejlődött a halőrzés, elkészült a horgászturisztikai stratégia, ami (akárhogy is alakul a megvalósítás) egy mérföldkő.
Hazánk számtalan intenzíven telepített horgásztó és a természetes vizek együttesével akár egymillió horgászt is elbírna. Kár, hogy közel sincs annyi, a helyzetértékelést érdemes árnyaltabban látni.
A regisztrált horgászok számának növekedése önmagában nem jelent biztos képet a horgászat valós népszerűségéről. Korábban nem létezett egységes adatbázis, ma pedig a rendszer minden valaha regisztrált személyt tartalmaz — köztük olyanokat is, akik már nem horgásznak, külföldön élnek vagy nincsenek köztünk. Az aktív horgászok száma, aktivitása és szokásai ennél fontosabb mutatók lennének.
A digitalizáció szükséges lépés volt, de ezt nem érdemes önmagában eredményként kezelni. Egy ekkora rendszernél ez alapelvárás. Az már például fontosabb "eredmény", hogy ezt úgy sikerült megvalósítani, hogy a gyakorlatban ma sok horgász nincs tisztában azzal, hogy rendelkezik online belépéssel a rendszerbe, vagy hogyan tudná azt valóban használni. Ugyanakkor az is az, hogy egyre többen élnek a digitális fogási napló illetve az online jegyváltás és megújítás lehetőségével, ami már előremutató fejlődés.
Kihívások a rekreációs célú horgászat előtt
A horgászati lehetőségek egyértelmű kapcsolatban vannak a természet állapotával, azon belül pedig a vizek állapotával. A klímaváltozás, az ebből következő vízhelyzet, az élővilág változása (pl. invazív fajok) mind mind komoly kihívások elé állítják majd a horgászatot. Ezzel együtt a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek mellett nem lehet majd elmenni: ólom használata, úgy általában a műanyagok használata, halvédelem, stb.).
Egyre erősebb a nyomás a horgászcikk gyártókon is, hogy fenntarthatóvá alakítsák a termelésüket. Kereskedőként valójában szégyellem, hogy természetközeli hobbit kiszolgáló üzletként mennyi szemét van a falakon, polcokon pl. csomagolás formájában.
A horgászat egy olyan hobbi, amely mindenki számára elérhető. Ezért önmagában nagy kihívás már az is, hogy ez így maradjon és ne legyen egy szűk réteg kiváltsága.
Feladatok
A következő időszak legfontosabb feladata szerintünk a horgászat egyszerűbbé és könnyebben elérhetővé tétele. A mai rendszer feleslegesen bonyolult: vizsga, regisztráció, állami jegy, horgászkártya, területi jegy, különböző szabályrendszerek — sokak számára ez már a belépési ponton túl sok adminisztrációt jelent. A MOHOSZ ma egy olyan rendszert üzemeltet, amely önmagáért van, nem pedig a horgászokért.
Pedig a horgászatnak jobban kellene illeszkednie a mai életvitelhez. A cél szerintünk egyértelmű:
Ha valaki péntek délben eldönti, hogy délután szeretne horgászni, legyen rá lehetősége.
Ehhez szerintünk érdemes lenne újragondolni:
- a kötelező vizsgarendszert,
- a jelenlegi kétszintű jegyrendszert egy egyszerűbb, egyszintű modell irányába,
- valamint a teljes ügyintézés rugalmasságát.
A cél egy életszerűbb rendszer kialakítása, amely a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok mellett a horgászat tömeghobbi jellegét támogatja.
Olyan rendszeré, amelyben a horgászat nem adminisztratív akadálypálya, hanem könnyen elérhető szabadidős tevékenység.
A másik fontos terület a rekreációs horgászat képviselete a kihívásokkal szemben. A klímaváltozás, a vízhiány, az élőhelyek állapota, a vízvisszatartás, az állatvédelmi kérdések vagy a vízparti hulladék problémája a következő évek meghatározó témái lesznek. Ezekben a kérdésekben a MOHOSZ-nak felkészült, hiteles partnerként kell tudnia tárgyalni minisztériumokkal, hatóságokkal, természetvédelmi vagy állatvédelmi szervezetekkel.
Ehhez viszont adatokra van szükség és szakmai felkészültségre. Ma még azt sem látjuk pontosan:
- hány napot horgásznak a magyar horgászok (a MOHOSZ nem lát rá a horgásztavak forgalmára),
- hogyan változnak a horgászati szokások,
- milyen gazdasági teljesítményt jelent a rekreációs horgászat, mennyi adót, mennyi munkahelyet termel, tart fenn
- vagy hogy milyen társadalmi vagy környezeti hatása van a horgászatnak
Ahhoz hogy egyenrangú partnerként tudjon tárgyalni a horgászok érdekében, a munka fókuszát ezekre a lényeges kérdésekre kellene átteni, nem pedig egy hatalmasra duzzadt szervezet fenntartására.
A következő időszaknak az egyszerűbb működésről, a hiteles szakmaiságról és a horgászat hosszú távú fenntarthatóságáról kellene szólnia.
Horgász-Zóna
