A körforgók és a támolygó villantók hosszú évek óta népszerűek a horgászok körében. Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztéseivel a gyártók új csali típusok egész sorát rakták a horgászboltok polcaira, e két klasszikusnak számító műcsalit azonban nem sikerült kiszorítani a pergetőtáskákból, még mindig a csukákra vadászók első számú kedvencei!

Mondják csak süllőnek is, van aki fogas süllőnek hívja, de akad aki csak fogasozik. Ez a tiszteletteljes megszólítás azonban csak a másfél kiló feletti süllőknek dukál. A hazai sügérfélék legnagyobbra növő képviselője, a tavak, valamint a lassú és gyorsabb folyók félénk ragadozója süllő. Teste enyhén lapított, nyúlánk, az állóvizekben élők valamelyest zömökebbek. Háta szürkészöldes, inkább kékes, vagy olajzöld. A jellegzetes sötétszürke csíkok ezüstös oldalának közepéig húzódnak le, hasa szinte hófehér. Szemei nagyok, hátúszója osztott, két részből áll, a farokúszó töve finoman pettyezett. Kopoltyúfedője éles, fogazata rendkívül erős.

Amikor huzamosabb ideje nem kapunk érdeklődést pikkelyes barátaink felől és a tétlen percek kínos lassúsággal telnek felettünk, ideje váltani… A modern feeder horgászatban szerintem az (is) rendkívüli fontosságú, hogy törekedjünk igen aktívan megélni a horgászatra szánt időt. Értem ez alatt a végszerelék változtatások gyakoriságát - persze csak akkor, ha nem jön a hal – és a meghorgászandó távolság, irány, stb. ésszerű variálását. A lentebb bemutatott rövid előkés szerelék már sokszor „mentett” meg, amikor semmire nem volt kapás.

Az egyik legnagyobb édesvízi rablóhal. Nagysága és harciassága miatt sokan szenvedélyesen horgásszák, egyre várva életük nagy fogását. Nyílszerű testformáját semmilyen más európai édesvízi hallal nem lehet összetéveszteni, tökéletesen alkalmazkodott a ragadozó életmódhoz. Álcázó színei, kiváló látása, áramvonalas alakja és úszóinak elhelyezkedése, aminek köszönhetően támadása rendkívül gyors, mind hozzásegítik vadászsikereihez.

Az előző részekben megismertük a Tiszát, mint alapvető életteret, körbejártuk az eredménnyel kecsegtető folyóvízi horgászhelyeket és megismerkedtünk a legfontosabb eszközökkel, kiegészítőkkel, amelyekkel sikeresen vehetjük fel a versenyt a Tiszai pontyokkal. Hosszú évek óta kísérletezek a különféle végszerelékekkel és keresem azokat az etetési megoldásokat, amelyekkel a sokszor „rohanó” folyón is eredményes lehetek.

A legtöbb amur pontyozás közben, járulékhalként kerül horogvégre. Általában a ponty is felveszi azt a csalit, amit az amur, de ha kifejezetten a növényevők a célhalaink ki kell hagynunk a már megszokottá vált hallisztes pelleteket és etetőanyagokat a felhozatalból. Az alábbi kis áttekintés talán ad egy kis segítséget a csaliválasztáshoz!