2014. június 16.
Nagy Róbert
Az ember életében vannak olyan horgászvizek, amelyekre legalább egyszer, mindenképp el akar látogatni. Egész egyszerűen, vágyakozik annak a partjára, ott akar lenni és kész. Álmainkban visszatérő, misztikus, tükörsima éjjeli víztetőre gondolok most, vagy épp egy halfordulásra a nádszélen… Ugye ismerős érzés? Bevallom, ez alól én sem vagyok kivétel! Az egyik ilyen, régóta dédelgetett úti célom: Zalacsány! Ki más, mint Toman Áron jó barátom „bőszített fel” a mielőbbi indulásra. A történet úgy igaz, ha megemlítem, hogy a folyton új kihívásokat kereső horgásztárs, már több ízben ellátogatott a fenn nevezett tóra. Persze, ahogy ő ezt szokta, nem üres memóriakártyával tért vissza…
2014. június 23.
Nagy Róbert
Az első rész beszámolóját ott hagytam abba, hogy Toman Áron cimborámmal alaposan leizzadtunk, mire a dőlő bójáinkat a „helyükre” tettük a Zalacsányi tavon. Ha már a vízen voltunk, az első etetést is végrehajtottuk, ám ezúttal, kizárólag jó minőségű bojli és pellet került a vízbe. A gáti szakaszon elhelyezett etetéseim, olyan 5 és feles vízben „landoltak a mélyben…"