Minden évben, sőt minden hónapban rengeteg információ ömlik a nyakunkba a horgászbotokról ilyen olyan reklám formájában. Talán nem vagyunk egyedül akkor, amikor azért egy-egy pillantást vetünk a szakírókat, versenyzőket a vízparton mutató fényképekre: vajon milyen bottal horgásznak? Pár hete kezdett cikksorozatunkban ennél sokkal mélyebbre ásunk – azt vizsgáljuk, mi jellemzi általában a horgászbot anyagokat, hogyan válasszunk, mit vegyünk figyelembe a vásárlási döntésnél? Ebben a mostani – negyedik – részben teljesen gyakorlati szempontból vesszük górcső alá a bottest fizikát!
Rossz nyelvek szerint a horgászboltosok kedvenc mondása, hogy „a hal az akadóban van”. És valóban! A mondást a horgászmegfigyelés is alátámasztja. Tény, hogy a pontyok szeretnek a hínárban tartózkodni. Kiváló természetes élelemforrás, hiszen sok apró lárva és héjas állat szaporodik a hínármezőben. Ezen túlmenően napközben a hínár oxigént termel ugyanakkor remek búvóhely a halaknak. Ha a halak örülnek, a horgászok is örülnek – de hogyan lehet a hínárban horgászni?
Elsőre furcsán hangzik szakítószilárdsága kifejezés a horgászbotokra alkalmazva. Pedig ez is olyan „alap” tulajdonság, amely minden anyagot jellemez. Így van ez a horgászbot testekkel is. A bottest szakítószilárdsága (szakítóereje) alatt azt a maximális erőhatást értjük, aminél még éppen nem törik el az anyag. Ez a tulajdonság az előző részben tárgyalt rugalmasság után talán a második legfontosabb nekünk, horgászoknak. Az alábbi ábrán jól láthatjuk, hogy a szakítóerő a „rugalmasság határa”.
A vízpartra érkezve különböző szempontok alapján helyezkedünk el. Van, aki mindig ugyanoda ül le nem is annyira a fogás miatt, hanem megszokásból. Van, aki a többi horgásztól legmesszebb és van, aki a legkényelmesebb helyen ül le (esetleg a büféhez a legközelebb). A pihenni vágyó horgász felállítja a rod-rod-ot, bedobja a szereléket és várja a jószerencsét. Ha sok és nagytestű halat szeretnénk fogni, ennél egy kicsit többet kell tennünk!
Amikor kézbe veszünk egy horgászbotot, általában önkéntelenül is „megrázzuk”. Mozgásokat imitálunk vele, hogy lássuk „milyen a hajlása”, vagy hogy milyen gyorsan „áll vissza”, egyszóval „megérezzük” a botot. Olyan szavakat használunk, mint feszes, gerinces, hajlékony, „takony”, érzékeny, erős, merev, nehéz, stb. Melyek azok az anyagszerkezetben gyökerező tulajdonságok, amelyek mindezeket eredményezik? Menjünk be egy alapozó fizikaórára és nézzük meg először a tulajdonságok anyját, a modulust! (A következőkben nagy részben Emory Harry ’Blanks Characteristics’ c. munkájára támaszkodunk.)
Ha orsóra van szükségünk, a mai zavarba ejtő választékban és a „szokásos” marketing dumák” özönében nem is olyan könnyű kiválasztani a számunkra leginkább megfelelő darabot! Mindenkinek vannak már orsói, sokak rendelkeznek már nyeletőfékes modellel vagy távdobó típussal és bizonyára olyanok is akadnak, akik folyamatosan keresik az újabb és kifinomultabb technikai megoldásokat. Az alábbiakban, egy olyan CORMORAN orsót mutatunk be Nektek, amely véleményem szerint sokatok tetszését elnyeri! „Zónásként” számos pontyhorgásszal beszélgettünk az elmúlt időszakban. Ezekből az eszmecserékből hamar kiderült, hogy sokan vártak már erre a típusra. Főként olyanok, akik felszerelésükre igényesek, követik az újdonságokat, de nem tudnak, vagy nem akarnak egy vagyont költeni az orsóikra.
