Azon töprengtem a napokban, hogyan is lehetne az időjárást egy kicsit önmérsékletre bírni, inteni. Esetleg egy naptár bemutatót szervezünk és felhívjuk a figyelmét, hogy ilyenkor már nem illik így viselkedni, talán naptár reformot kellene végrehajtani? Addig is szurkoltam a jobb időnek, ami aztán meghallgatásra talált, egy program átszervezés és már kilátásba került egy kis Füzes tavi horgászat.

„Ott álltam a vén folyó mellett, emlékszem, kezem a levegőben a Te arcod formálta… A felszálló hajnalban, vártam… ezt, miért nem mondtam el akkor Neked? Ezen tűnődtem, a víz énekelt, vállalom, így lettem személyed és a folyó rabszolgája… Lehetne-e újra? Várhatnám-e megint a fénysugár hajnali ébredését Veled?

- Ni! Gyün mán a fiú. – mondta az öreg.
- De hun a szürke? - kérdezte a horgász.
- Nem tán éhagyta azannyakeservit? – kérdezte az öreg.
- Azannyakeservit! Nem tán. – mondta a horgász.

2011 év elején hirdettük meg első írói pályázatunkat. A pályázat célja az volt, hogy olyan lelkes horgász "kollégákat" találjunk, akik az egész év folyamán színes élménybeszámolókat és beszámolókat készítenek magazinunknak. Minden cikkre szavazni lehetett, így alakult ki a 2011-es pályázat végső sorrendje...

Az óriási kánikula ide vagy oda, újra Zóna kupa és újra Rab-tó! Amíg a mesterek Genfben küzdöttek egymással, egy hangulatos kis versenyen mi is megküzdöttünk a hőséggel és RAB-tó mesés halállományával – ami most is bizonyított. Átlagban közel 14 kilogrammnyi fogás esett egy versenyzőre, ám ennél részletesebb összefoglalót is készítettünk :)

A nagy halak utáni vágy és a bennem szunnyadó horgász ösztön nem hagy egy perc nyugtot sem. Nap, mint nap újabb horgászatokat tervezek. Álmaimban halakkal küzdök, miközben egy tavaszi portyán a sekély víz határán, gyors irányváltoztatással, alacsonyan a föld fölött repkedve, egy bíbic hallatja vijjogó „bé-bic” hangját… ezzel ébresztve fel engem az álomvilágból.